Magyar Katolikus Lexikon > S > Sulyok


Sulyok Dezső (Simaházapuszta, Veszprém vm, 1897. márc. 28.-New York, USA, 1965. máj. 18.): ügyvéd, politikus. - Pápán 1915: éretts., behívták katonának, az I. vh-ban az olasz és az orosz fronton szolgált. 1918-19: csendőrtiszti tanf-ot végzett, 1919-1920. II: csendőrtiszt, közben a Pázmány Péter Tudegy-en jogot végzett, drált, 1924: ügyvédi vizsgát tett, majd Pápán irodát nyitott. A pápai Hitelbank ügyésze, 1926-31: a Kerszoc. Párt választmányi tagja. 1928. II: a Belvárosi Kat. Kör világi eln., 1929-től a városi képviselőtestület tagja. 1935-39: a Nemz. Egység Pártja programjával ogy. képviselő. E pártból hamarosan kilépett, 1937. I: a Független Kisgazda és Polgári Párt (FKgP) tagja. 1938: interpellációiban leleplezte Imrédy Béla (1891-1946) min-eln. zsidó, Szálasi (Szalosjan) Ferenc (1897-1946) örmény eredetét; nem szavazta meg a II. zsidótörv-t. 1942. I-1943. VI: főhadnagyként a Donnál harcolt. 1943-44: az FKgP polg. tagozatának társeln. Náciellenes magatartása miatt 1944. IV. 3: internálták, 2 hónap múlva →Mindszenty József közbenjárására kiszabadult, azután a ném. megszállás végéig illegalitásban élt. 1945. IV. 1-VIII: Veszprém polgármestere, rendőrkapitánya és a nemz. biz. eln. 1945. VI. 24-: Veszprém város képviseletében az →Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, IX. 1-1947. VIII: a Pénzintézeti Közp. eln. 1945. VIII. 20-: az FKgP Orsz. Intézőbiz., 1945. X-: a bpi tvhat. biz. tagja. XI: Imrédy Béla népbírósági perének népügyésze. A nemzgyűl-ben a komm-kkal szemben határozottabb pol-t sürgetett, e pol. hívei a kormány élére kívánták, de a komm-k és szocialisták minden eszközzel harcoltak ellene és hívei ellen. 1946. III. 11: a Baloldali Blokk követelésére 19 társával együtt kizárták az FKgP-ből, akikkel megalapította a Magyar Szabadság Pártot, amelynek eln. A parlamentben küzdött a szovjet megszállók támogatta két munkáspárt ellen. Pártja a terror miatt 1947. VII. 21: föloszlatta önmagát, ~ VIII. 14: Au-ba menekült, onnan Svájcba távozott, végül az USA-ban telepedett le. Csatlakozott az emigráns politikusokat tömörítő M. Nemz. Bizottmányhoz, ennek 1949-50: végrehajtó biz. tagjaként a belügyi osztályt vezette. Erről 1950 tavaszán lemondott, mert kisgazdapárti társaival összekülönbözött, kezdeményezései kudarcot vallottak és az emigráns pol. életből kiszorult. Mivel megnyerte végkielégítési perét a bpi Pénzint. Közp. ellen, megélhetését önmaga biztosíthatta. - Cikkei: Pápa és Vidéke (1925-44), Imrédy Béla a vádlottak padján (Bp., 1999:341. ~ népügyész vádbeszéde). - M: Zwei Nächte ohne Tag. Zürich, 1948. - A m. tragédia. Newark, 1954. - A m. emigráció szerencsétlensége. New York, 1962. - Bpen 1947. III. 15-III. 28: A Holnap napilap főszerk-je. Bo.Gy.

M. ogy. alm. Bp., 1935:527. - Ideiglenes Nemzgyűl. Alm-ja. Bp., 1994:412. - Borbándi 1997:400. - Imrédy Béla a vádlottak padján. Bp., 1999. - Nemzgyűl. alm. 1999:529. - Nagy 2000:897.

Sulyok Efrém Frigyes, OSB (Szombathely, Vas vm., 1900. jún. 17.-Pannonhalma, 1976. ápr. 15.): gimnáziumi tanár. - A szombathelyi prem. és a kőszegi bencés gimn-ban tanult. 1917. VIII. 6: lépett a r-be, 1919: Győrött éretts. 1922. IX. 10: szerz. fog-at tett, 1923. VI. 29: pappá szent., m-lat. szakos okl-et szerzett és drált. Pápán gimn. tanár és 1932-33: házgondnok is, 1934: Kőszegen, 1936: Sopronban tanár, 1936-37: tp-gondnok is, 1940: Komáromban házgondnok. 1945: Kőszegen, 1947: Esztergomban tanár, 1948: kp., 1950-61: Pannonhalmán gimn. tanár, majd 1969-ig óraadó. - M: M. irod. olvasókv. A gimn. és leánygimn. 4. o. sz. [Szerk.] Tordai Ányos. Átd. Somogyi Ferenccel. Bp., [1938] - Uaz. A gimn. és leánygimn. 5. o. sz. [Szerk.] uő. Átd. uazzal. Uo., [1939] - Uaz. A gimn. és leánygimn. 6. o. sz. [Szerk.] uő. Átd. uazzal. Bp., 1940. (SZIT gimn. tankv-ei) 88

Bpi dri ért-ek 1924/25:67. (s.v. Sulyok Frigyes Efraim: Gyulai Pál lírája) - Barthos-Csetri 1925:124. - Barthos-Csetri-Luttor 1931:152. - Jámbor 1936:135. - Schermann 1940:124. - Szolg 1977. 33:99. - PN 1987:177. (1344.)

Sulyok Elemér Ákos, OSB (Mátészalka, Szatmár vm., 1941. júl. 7.-): tanár. - 1960. VIII. 6: lépett a r-be, 1964. IX. 3: szerz. fog-at tett, 1965. VIII. 15: pappá szent. 1965-71: az ELTE-en m-ang. szakos tanári okl-et szerzett. 1971-75: Pannonhalmán a főisk. szentírástud., és dogmatika, a gimn. m., ang. és hittan tanára. 1973: teol. dr. 1973-75: diákotthoni elöljáró is, 1973-74: főisk. előadó, 1974-75: a rendi növ-ek elöljárója is. 1974-75: a Lőveni Kat. Egy. (Belg.) Hittud. Karán egy félévig ösztöndíjas. 1975-: főisk. ig. és gimn. tanár, 1985-: alperjel is. - Írásai: Vigília (1981:4. sz. A 22. zsoltár helye Márk szenvedéstört-ében; 1989:9. sz. Boldogok a „lelki” szegények; 1996:10. sz. Az „Úr szolgája” „szenvedő Messiás”; 1997:6. sz. Ki nekünk Krisztus ma? ) - Népek nagy nevelője: Szt Benedeknek, Eu. védőszentjének emlékezete. Bp., 1981:304. (A monostor mint helyi egyház) - Küldetésben. [Bp.], [1988]:75. (Meghívás és küldetés a bibliában) - Diakonia 1991:2. sz. (Kortárs teológusok: Odo Casel. A misztérium teológiája.) - Teológia (1992:2. sz. Lelki ökumenizmus; 1994:2. sz. A család Jézus életében és igehirdetésében; 1995:2/3. sz. A Szentírás értelmezése az Egyházban. 1-2. r.) - Igen (1993:15/16. sz. Isten fiai és az emberek lányai. Ter 6,1-4.) - Pannonhalmi Szle (1993:1. sz. Elsőszülött a holtak közül; 1995:2. sz. Paradicsomkert a Bibliában; 1996:4. sz. Édentől keletre. Ter 4. f.; 2000:3. sz. Túl a keresztény egység felé vezető út felén; 2001:4. sz. Az egyh. egyetemessége és a szentek közössége). - Műhely (Győr) 1994:6. sz. (Sebeken átütő szeretet) - Credo (1997:3/4. sz. Szerelem mint szentség) - Keresztyén Igazság (1999: A Hegyi beszéd teol. súlypontjai) - 1993-: a negyedévenkénti Pannonhalmi Szemle főszerk-je. 88

PN 1987:238. (1825.) - Győr-Moson-Sopron m. sajtóbibliogr. 1779-1995. 2000:601. (905.)

Sulyok György, lekcsei (16. sz.): megyéspüspök. - Az 1940-es semat. szerint 1526-35: és 1537-38: pécsi mpp., 1535-37: Brodarics István az; Gamsnál és Eubelnél 1528. I. 1: ~ a pp. A p. nem erősítette meg; spp-e Ferenc epifániai cpp. Gamsnál a pécsi ppség 1537-38: betöltetlen. - Utóda 1539. VI. 9: Eszéki János. T.E.

Haas 1854:287. (30.) - Schem. Qu. 1857:20. (30.); 1940:8. (30. és 32.) - Mendlik 1864:63. (1526: pp.) - Nagy X:402. - Gams 1873:377. (30.) (1528-37: pp.; Brodarics pécsi ppségét nem említi!) - Brüsztle I:380. - Eubel III:298. (s.v. Suliok)

Sulyok Ignác János, OCist (Székesfehérvár, Fejér vm., 1911. jan. 17.-Zirc, 2006. szept. 6.): gimnáziumi tanár, könyvtáros, cserkésztiszt. - 1929. VIII. 29: lépett a r-be, 1935. VI. 22: ünn. fog-at tett, VI. 29: pappá szent., 1935-37: a Pázmány Péter Tudegy. hallg-ja, fr-lat. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1937: Zircen apáti titkár, 1938-48: a bajai III. Béla ciszt. gimn. tanára, a 157. sz. Damjanich János cserkészcsapat parancsnoka, vm. törzstiszt, az V. Cserkészker. fegyelmi biz. tagja. 1946-48: az ált. isk. ig-ja. 1948: Baján kp. - 1950. VI: Kunszentmártonba internálták, majd a székesfehérvári egyhm-ben kapott beosztást. 1951-52: teol. tanár és spiritulis a szem-ban. 1952: pp. levtáros, 1956: kvtáros. Közben a Nagyboldogasszpony pléb., 1960-: Maroshegyen kisegítő lelkész. 1990: nyugalomba vonult és visszatért a zirci közösségbe.1991-2004: alperjel és haláláig főisk. tanár. - Írásai: István Kir. Múz. Közlem. A. sor. 4. köt. (1981:152. Adatok Székesfehérvár újkori kv-kultúrájához), Kétszáz é. a Fejér Megyei Levéltár, 1787-1987. (Székesfehérvár, 1987:57. A székesfehérvári r.k. egyhm. és a székeskápt. levtára), Szt István-emlékülés Székesfehérvárott: 1988. aug. 18. (Uo., 1989:41. Szt István-kultusz a székesfehérvári egyhm-ben) - M: A ciszt. r. bajai III. Béla gimn. évkve az 1944/45, 1945/46 és 1946/47. isk. évről. Közli: László Vince Jánossal. Baja, 1946. - Kz-ban: Ciszterciek Kunszentmártonban. 88-Bo.J.-Fe.Má.

Jámbor 1940:67; 1942:81. - Schem. Cist. 1942:259. - Hetényi Varga 1999. I:665. - MK 2006. IX. 7.

Sulyok István (Temesvár, Temes vm., 1862. máj. 14.-Csanádapáca, 1937. febr. 5.): plébános. - 1886. VII. 7: pappá szent. Kp. Temesgyarmaton, Perjámoson, 1888: Karánsebesen, Magyarpécskán, 1891: h. pléb. Cseralján, 1892: kp. Földeákon és Temesvár-Belvárosban, 1894: adm. Bakóváron, 1895: Niczkyfalván, 1896: Máriaföldén kp. és h. plnos. 1897: Temesvárott hittanár és teol. tanár, 1903: az Emericanum rektora, 1904: Mokri, XI. 1: Csanádapáca plnosa. 1929: az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. - Fm: Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése B. Emmerich Anna Katalin látománya szerint. Írta Brentano Kelemen. Ford. Szeged, 1893. - Jézus Krisztus. Írta P. Didon. Ford. Kis Jánossal. Bp., 1896. - Annotationes in processum vincularem capite clandestinitatis. Csanádapáca, 1905. - A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. Székfoglaló az Erdélyi Kat. Akad. 1931. I. 13-i felolvasó ülésén. Kolozsvár, 1931. (Az Erdélyi Kat. Akad. Felolvasásai. III. o. 2. sz.). 88

Szinnyei XIII:119. - Schem. Csan. 1913:344; 1916:190; 1942:98. - Monoki 1997:411. (5488.)

Sulyok Dezső (Simaházapuszta, Veszprém vm, 1897. márc. 28.-New York, USA, 1965. máj. 18.): ügyvéd, politikus. - Pápán 1915: éretts., behívták katonának, az I. vh-ban az olasz és az orosz fronton szolgált. 1918-19: csendőrtiszti tanf-ot végzett, 1919-1920. II: csendőrtiszt, közben a Pázmány Péter Tudegy-en jogot végzett, drált, 1924: ügyvédi vizsgát tett, majd Pápán irodát nyitott. A pápai Hitelbank ügyésze, 1926-31: a Kerszoc. Párt választmányi tagja. 1928. II: a Belvárosi Kat. Kör világi eln., 1929-től a városi képviselőtestület tagja. 1935-39: a Nemz. Egység Pártja programjával ogy. képviselő. E pártból hamarosan kilépett, 1937. I: a Független Kisgazda és Polgári Párt (FKgP) tagja. 1938: interpellációiban leleplezte Imrédy Béla (1891-1946) min-eln. zsidó, Szálasi (Szalosjan) Ferenc (1897-1946) örmény eredetét; nem szavazta meg a II. zsidótörv-t. 1942. I-1943. VI: főhadnagyként a Donnál harcolt. 1943-44: az FKgP polg. tagozatának társeln. Náciellenes magatartása miatt 1944. IV. 3: internálták, 2 hónap múlva →Mindszenty József közbenjárására kiszabadult, azután a ném. megszállás végéig illegalitásban élt. 1945. IV. 1-VIII: Veszprém polgármestere, rendőrkapitánya és a nemz. biz. eln. 1945. VI. 24-: Veszprém város képviseletében az →Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja, IX. 1-1947. VIII: a Pénzintézeti Közp. eln. 1945. VIII. 20-: az FKgP Orsz. Intézőbiz., 1945. X-: a bpi tvhat. biz. tagja. XI: Imrédy Béla népbírósági perének népügyésze. A nemzgyűl-ben a komm-kkal szemben határozottabb pol-t sürgetett, e pol. hívei a kormány élére kívánták, de a komm-k és szocialisták minden eszközzel harcoltak ellene és hívei ellen. 1946. III. 11: a Baloldali Blokk követelésére 19 társával együtt kizárták az FKgP-ből, akikkel megalapította a Magyar Szabadság Pártot, amelynek eln. A parlamentben küzdött a szovjet megszállók támogatta két munkáspárt ellen. Pártja a terror miatt 1947. VII. 21: föloszlatta önmagát, ~ VIII. 14: Au-ba menekült, onnan Svájcba távozott, végül az USA-ban telepedett le. Csatlakozott az emigráns politikusokat tömörítő M. Nemz. Bizottmányhoz, ennek 1949-50: végrehajtó biz. tagjaként a belügyi osztályt vezette. Erről 1950 tavaszán lemondott, mert kisgazdapárti társaival összekülönbözött, kezdeményezései kudarcot vallottak és az emigráns pol. életből kiszorult. Mivel megnyerte végkielégítési perét a bpi Pénzint. Közp. ellen, megélhetését önmaga biztosíthatta. - Cikkei: Pápa és Vidéke (1925-44), Imrédy Béla a vádlottak padján (Bp., 1999:341. ~ népügyész vádbeszéde). - M: Zwei Nächte ohne Tag. Zürich, 1948. - A m. tragédia. Newark, 1954. - A m. emigráció szerencsétlensége. New York, 1962. - Bpen 1947. III. 15-III. 28: A Holnap napilap főszerk-je. Bo.Gy.

M. ogy. alm. Bp., 1935:527. - Ideiglenes Nemzgyűl. Alm-ja. Bp., 1994:412. - Borbándi 1997:400. - Imrédy Béla a vádlottak padján. Bp., 1999. - Nemzgyűl. alm. 1999:529. - Nagy 2000:897.

Sulyok Efrém Frigyes, OSB (Szombathely, Vas vm., 1900. jún. 17.-Pannonhalma, 1976. ápr. 15.): gimnáziumi tanár. - A szombathelyi prem. és a kőszegi bencés gimn-ban tanult. 1917. VIII. 6: lépett a r-be, 1919: Győrött éretts. 1922. IX. 10: szerz. fog-at tett, 1923. VI. 29: pappá szent., m-lat. szakos okl-et szerzett és drált. Pápán gimn. tanár és 1932-33: házgondnok is, 1934: Kőszegen, 1936: Sopronban tanár, 1936-37: tp-gondnok is, 1940: Komáromban házgondnok. 1945: Kőszegen, 1947: Esztergomban tanár, 1948: kp., 1950-61: Pannonhalmán gimn. tanár, majd 1969-ig óraadó. - M: M. irod. olvasókv. A gimn. és leánygimn. 4. o. sz. [Szerk.] Tordai Ányos. Átd. Somogyi Ferenccel. Bp., [1938] - Uaz. A gimn. és leánygimn. 5. o. sz. [Szerk.] uő. Átd. uazzal. Uo., [1939] - Uaz. A gimn. és leánygimn. 6. o. sz. [Szerk.] uő. Átd. uazzal. Bp., 1940. (SZIT gimn. tankv-ei) 88

Bpi dri ért-ek 1924/25:67. (s.v. Sulyok Frigyes Efraim: Gyulai Pál lírája) - Barthos-Csetri 1925:124. - Barthos-Csetri-Luttor 1931:152. - Jámbor 1936:135. - Schermann 1940:124. - Szolg 1977. 33:99. - PN 1987:177. (1344.)

Sulyok Elemér Ákos, OSB (Mátészalka, Szatmár vm., 1941. júl. 7.-): tanár. - 1960. VIII. 6: lépett a r-be, 1964. IX. 3: szerz. fog-at tett, 1965. VIII. 15: pappá szent. 1965-71: az ELTE-en m-ang. szakos tanári okl-et szerzett. 1971-75: Pannonhalmán a főisk. szentírástud., és dogmatika, a gimn. m., ang. és hittan tanára. 1973: teol. dr. 1973-75: diákotthoni elöljáró is, 1973-74: főisk. előadó, 1974-75: a rendi növ-ek elöljárója is. 1974-75: a Lőveni Kat. Egy. (Belg.) Hittud. Karán egy félévig ösztöndíjas. 1975-: főisk. ig. és gimn. tanár, 1985-: alperjel is. - Írásai: Vigília (1981:4. sz. A 22. zsoltár helye Márk szenvedéstört-ében; 1989:9. sz. Boldogok a „lelki” szegények; 1996:10. sz. Az „Úr szolgája” „szenvedő Messiás”; 1997:6. sz. Ki nekünk Krisztus ma? ) - Népek nagy nevelője: Szt Benedeknek, Eu. védőszentjének emlékezete. Bp., 1981:304. (A monostor mint helyi egyház) - Küldetésben. [Bp.], [1988]:75. (Meghívás és küldetés a bibliában) - Diakonia 1991:2. sz. (Kortárs teológusok: Odo Casel. A misztérium teológiája.) - Teológia (1992:2. sz. Lelki ökumenizmus; 1994:2. sz. A család Jézus életében és igehirdetésében; 1995:2/3. sz. A Szentírás értelmezése az Egyházban. 1-2. r.) - Igen (1993:15/16. sz. Isten fiai és az emberek lányai. Ter 6,1-4.) - Pannonhalmi Szle (1993:1. sz. Elsőszülött a holtak közül; 1995:2. sz. Paradicsomkert a Bibliában; 1996:4. sz. Édentől keletre. Ter 4. f.; 2000:3. sz. Túl a keresztény egység felé vezető út felén; 2001:4. sz. Az egyh. egyetemessége és a szentek közössége). - Műhely (Győr) 1994:6. sz. (Sebeken átütő szeretet) - Credo (1997:3/4. sz. Szerelem mint szentség) - Keresztyén Igazság (1999: A Hegyi beszéd teol. súlypontjai) - 1993-: a negyedévenkénti Pannonhalmi Szemle főszerk-je. 88

PN 1987:238. (1825.) - Győr-Moson-Sopron m. sajtóbibliogr. 1779-1995. 2000:601. (905.)

Sulyok György, lekcsei (16. sz.): megyéspüspök. - Az 1940-es semat. szerint 1526-35: és 1537-38: pécsi mpp., 1535-37: Brodarics István az; Gamsnál és Eubelnél 1528. I. 1: ~ a pp. A p. nem erősítette meg; spp-e Ferenc epifániai cpp. Gamsnál a pécsi ppség 1537-38: betöltetlen. - Utóda 1539. VI. 9: Eszéki János. T.E.

Haas 1854:287. (30.) - Schem. Qu. 1857:20. (30.); 1940:8. (30. és 32.) - Mendlik 1864:63. (1526: pp.) - Nagy X:402. - Gams 1873:377. (30.) (1528-37: pp.; Brodarics pécsi ppségét nem említi!) - Brüsztle I:380. - Eubel III:298. (s.v. Suliok)

Sulyok Ignác János, OCist (Székesfehérvár, Fejér vm., 1911. jan. 17.-Zirc, 2006. szept. 6.): gimnáziumi tanár, könyvtáros, cserkésztiszt. - 1929. VIII. 29: lépett a r-be, 1935. VI. 22: ünn. fog-at tett, VI. 29: pappá szent., 1935-37: a Pázmány Péter Tudegy. hallg-ja, fr-lat. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. 1937: Zircen apáti titkár, 1938-48: a bajai III. Béla ciszt. gimn. tanára, a 157. sz. Damjanich János cserkészcsapat parancsnoka, vm. törzstiszt, az V. Cserkészker. fegyelmi biz. tagja. 1946-48: az ált. isk. ig-ja. 1948: Baján kp. - 1950. VI: Kunszentmártonba internálták, majd a székesfehérvári egyhm-ben kapott beosztást. 1951-52: teol. tanár és spiritulis a szem-ban. 1952: pp. levtáros, 1956: kvtáros. Közben a Nagyboldogasszpony pléb., 1960-: Maroshegyen kisegítő lelkész. 1990: nyugalomba vonult és visszatért a zirci közösségbe.1991-2004: alperjel és haláláig főisk. tanár. - Írásai: István Kir. Múz. Közlem. A. sor. 4. köt. (1981:152. Adatok Székesfehérvár újkori kv-kultúrájához), Kétszáz é. a Fejér Megyei Levéltár, 1787-1987. (Székesfehérvár, 1987:57. A székesfehérvári r.k. egyhm. és a székeskápt. levtára), Szt István-emlékülés Székesfehérvárott: 1988. aug. 18. (Uo., 1989:41. Szt István-kultusz a székesfehérvári egyhm-ben) - M: A ciszt. r. bajai III. Béla gimn. évkve az 1944/45, 1945/46 és 1946/47. isk. évről. Közli: László Vince Jánossal. Baja, 1946. - Kz-ban: Ciszterciek Kunszentmártonban. 88-Bo.J.-Fe.Má.

Jámbor 1940:67; 1942:81. - Schem. Cist. 1942:259. - Hetényi Varga 1999. I:665. - MK 2006. IX. 7.

Sulyok István (Temesvár, Temes vm., 1862. máj. 14.-Csanádapáca, 1937. febr. 5.): plébános. - 1886. VII. 7: pappá szent. Kp. Temesgyarmaton, Perjámoson, 1888: Karánsebesen, Magyarpécskán, 1891: h. pléb. Cseralján, 1892: kp. Földeákon és Temesvár-Belvárosban, 1894: adm. Bakóváron, 1895: Niczkyfalván, 1896: Máriaföldén kp. és h. plnos. 1897: Temesvárott hittanár és teol. tanár, 1903: az Emericanum rektora, 1904: Mokri, XI. 1: Csanádapáca plnosa. 1929: az →Erdélyi Katolikus Akadémia tagja. - Fm: Jézus Krisztus Urunk kínszenvedése B. Emmerich Anna Katalin látománya szerint. Írta Brentano Kelemen. Ford. Szeged, 1893. - Jézus Krisztus. Írta P. Didon. Ford. Kis Jánossal. Bp., 1896. - Annotationes in processum vincularem capite clandestinitatis. Csanádapáca, 1905. - A kisebbségi kérdés szociológiai oldala. Székfoglaló az Erdélyi Kat. Akad. 1931. I. 13-i felolvasó ülésén. Kolozsvár, 1931. (Az Erdélyi Kat. Akad. Felolvasásai. III. o. 2. sz.). 88

Szinnyei XIII:119. - Schem. Csan. 1913:344; 1916:190; 1942:98. - Monoki 1997:411. (5488.)