súlymértékek: valamely test tömegének nehézség-meghatározói. - Ősi mértékek eszközükkel, a mérleggel együtt, mégis korlátozott volt a használatuk; csak a metrikus rendszer bevezetése után szorították ki a gyakorlatból az egyéb űr- és darabmértékeket. Az egységek alakulásában alapvető szerepe volt a →pénznek, és hatott rá a keresk. is. A méréstárgy ezeknél már kevésbé meghatározó, a hely is ritkábban hat a nagyságra. - A bibliai időkben a ~ egysége a sékel volt. A ~ rendszerint kőből voltak (így érthető, hogy héberül eben-nek nevezték őket, v. a finomabb, kisebb ~okat abne kis-nek: Péld 16,11); a hellén korban gyakran ólomból készültek. Mérték az aranyat és az ezüstöt (mint →pénzt, vö. Szof 1,11), a bronzot, a vasat, de ritkán a termékeket is (Kiv 30,23: fűszereket). Az ÓSz-ben előforduló ~ : 1. A talentum (héb. kikkar, valójában 'kerek lemez, korong') főleg a Kir és a Krón-ban fordul elő, a Pentateuchusban csak a Kiv 25,37 tartalmazza. - 2. A mina (héb. maneh, gör. mna, tkp. a. m. 'számolni') csak a későbbi kv-ekben szerepel (1Kir 10,17; Ezd 2,69; Neh 7,70; Ez 45,12). - 3. A sékel a legismertebb; a közönséges és a szt sékel (Kiv; Lev; Szám) aránya a Talmud szerint 1:2. Ezenkívül 2Sám 14,26 még királyi sékelt is említ. A LXX-ban sziklosz felel meg neki, v. anakronisztikusan didrachmon; némely változatban (Aquila) olykor sztatér áll; a Vg-ban: siclus v. néhányszor stater. - 4. A beka (tkp. 'rész, szelet') a sékel felének jelölésére a Bibliában csak elvétve szerepel (Ter 24,22; Kiv 38,26), az ásatások során felszínre került ~en gyakrabban. - 5. A gera (tkp. 'gabona') a 30,13; Szám 3,47; 18,16 szerint 1/20 sékel (v. babilóniai értéke: 1/24? sékel). - A felsorolt ~ aránya nem olyan egyértelmű, mint Babilóniában, ahol következetes hatvanas számrendszer uralkodott. A Kiv 38,25-27 alapján arra lehet következtetni, hogy a talentum 3000 sékel. A bibliai ~egységek átszámításához a Palesztinában és Babilóniában talált ~okat használják fel. Egy babilóniai talentum 30,3 kg, egy sékel 8,416 g; a királyi ~ mindig a kétszerese a nem királyinak. Josephus Flavius adata (ZsidTört 14,7,1: 1 mina 2,5 római font) babilóniai sékelt tételez föl. A Palesztinában talált ~okból Barrois 11,424 g középértéket számított ki. - Az ÚSz-ben csak a libra fordul elő (Jn 12,3; 19,39), 1 libra = 327,45 g. - Hazánkban 23 mértékegységük dívott, 5-nél 44 alegységgel, 79 metrikus mértékben a dekagrammtól a több mázsáig terjedően. Gyakoribbak: →font, →lat, →mázsa, →oka. R.É.-B.I.

BL:1608. - Bogdán 1987. - Bogdán kz. 1991.