Magyar Katolikus Lexikon > S > Stephanskirche


Stephanskirche, Stephansdom: bécsi érseki székesegyház, →Bécs főtemploma. - 1. Története. Az első plébtp. 1137: vsz. az egykori pogány szentély fölé emelt kápolna átalakításával épült, 1147: szentelték föl a passaui egyhm. védősztje, Szt István vt. tiszt-ére. A 2., kései román tp. 1230-50: az 1. tp. alapjain épült, főbejárata és a 2 „pogánytorony” ma is látható, félköríves kapuja a kor egyik legszebb emléke (a pogánytorony neve onnan származik, hogy róm., pogánykori várfalak, házak, síremlékek köveit is beleépítették). Habsburg (IV.) Rudolf hg., később cs. (ur. 1273-91) 1264: megalapította a Mindenszentek-társaskápt-t, mely 1265: a ~be költözött. 1304-40: épült a háromhajós oltártér és imakórus, majd megkezdték a keskeny, román homlokzathoz csatlakozó, D-en az Eligius-, É-on a Kereszt-kpna építését. - 1359-1511: a ~t gótikus stílusban bőv. 1365: itt alapították a bécsi egyetemet, sokáig itt történtek a dr-rá avatások, mert a kápt. prépostja az egy. kancellárja volt. 1395: a D-i torony építésével elérték az ugyanez évben fölszentelt Katalin-kpna magasságát. - A ~ kőfaragómestere Michael Knab, „Au. legnagyobb kk. építésze” (F. Kieslinger). 1404-29: Peter von Prachatitz prágai építész a bécsi polgárság támogatásával meggyorsította az építkezést, 1433: fia, Hans von Prachatitz alatt elkészült a D-i torony. 1439-55: Hans Puchsbaum építőmester befejezte a főhajót és az orgonakórust. 1440 u.-1490: épült a ~ tetőzete. 1450: kezdték az É-i tornyot, 1467: kész lett az előcsarnoka, 1474-76: építették benne a Borbála-kpnát. - 1469: a bécsi ppség alapításakor a ~ lett a szegyh. - 1511: pestis, pénzhiány és a török miatt az építkezés megszakadt. 1556-78: az É-i tornyot nyolcszögletes reneszánsz kupolával fejezték be. 1640: Friedrich Breuner pp. idején kezdték meg a tp-belső barokk átrendezését. 1683: a török ostrom alatt a ~t jelentékeny károk érték. 1735: a ~ körüli temetőt megszüntették, csak a ~ alatti üregek szolgáltak kriptaként, 1792: a temetőkapukat és épületeket is lebontották. 1809: a fr. háború okozott károkat. -1839-40, 1860-64: neogót stílusban megújították a D-i tornyot, továbbépítették az oromzatokat. 1900: berendezték a Kereszt-kpna fölötti Valentin-kpnát a kincstár és ereklyegyűjt. befogadására. 1901: megkezdődött a Ny-i homlokzat és a főbejárat restaurálása. - A II. vh. utolsó napjaiban, 1945. IV. 11-12: leégett a ~ tetőzete, az imakórus közepének és jobboldali részének boltozása beomlott, a tornyok kiégtek. A helyreállított főhajóban 1948. XII. 19: volt az első istentiszt., 1952. VI. 26: a helyreállított ~ ünnepélyes megáldása. 1953: a Frigyes-oldalhajó alatt a „katakombákban" megépült a ppi sírbolt; 1956: megújították a hercegi kriptát, kiépült az altp. és a kőtár. 1957. X. 13: Franz →König érs. megáldotta a felújított É-i tornyot, melyben elhelyezték a ~ legnagyobb harangját, az újraöntött Pummerint. 1972: a Ny-i homlokzat nagy gótikus ablaka új üvegfestményt kapott. 1973: építették a szembeoltárt. - 2. Külseje. A ~ kváderkövekből épült, melyeket nem habarcs, hanem forró ólomba mélyített vaskapcsok kötnek össze. A 12-13. sz: fölhasználták a római tábor épületköveit és síremlékeit is. A román kori részeket Bécs környéki homokkőből és lajtai mészkőből, a gótikus (a barokk korban restaurált) részeket Esztergom környékéről származó m. vörösmárványból faragták. A források 9 m. kőfaragó mestert név szerint említenek, akik a főhajó és a tornyok építésében vettek részt. - A ~ sajátossága, hogy két tornya elkülönül a kereszthajótól, kilép a fal síkjából, s előcsarnokukból bejárat nyílik az imakórusra és az ősrégi plébtp-ba. - A ~ 38 m magas, 35 m széles és 64 fokos lejtésű tetőzete 250 ezer többszínű mázas cserépből áll, eső és hó alkalmával gyorsan tisztul, s mindig világos és fényes marad. A cserepek magyar nemz. színek szerint rakását a történészek I. (Hunyadi) Mátyással (ur. 1458-90) hozzák kapcsolatba, aki 1485: rövid időre meghódította Bécset. A ~ építkezéseit Mátyás nagyobb összeggel támogatta, az oldalhajókat és a tetőt III. Frigyes mellett ő építtette ki. - A Ny-i homlokzatba simuló pogánytornyok magassága 65 m (az É-i torony egyik oromzatában 1950: 14 db Zsigmond-kori [1387-1437] m. aranyforintot találtak). - A késő román főkapu, a Riesentor 1240 k. készült. Tőle balra a kk-ban használt, hitelesített hosszmértékül (a bécsi kis és nagy rőf: 77 és 90 cm) 2 vasrúd. A kapubéllet félköríves késő román, gazdag plasztikai díszítésű. Az oszlopfők fölött az ap-ok félszobrai, a sárkányok, oroszlánok, madarak és démonok a 13. sz. első felének fontos műv. emlékei. A bejárat fölötti ívmezőben a Pantokrátor Krisztus 2 angyal között (1250 e.). Ez a kapu a múltban csak nagy ünnepségek alkalmával volt nyitva, ill. a pápai és ppi bullák, fontos közlemények hirdetőtáblája volt. A főbejárat neogót kovácsoltvas rácsa Bíró Antal udvari műlakatos ajándéka, aki az 1890-es években dolg. a ~ lakatos- és vasmunkálataiban. - A ~ D-i és É-i oldalán az előreugró és gazdag díszítésű támpillérek közötti 2-2 hatalmas ablakot gótikus oromzat koronázza. A ~ díszkapui D-en az Énekesek kapuja (Singertor), É-on a Püspök-kapu (Bischofstor), szobrászati kivitelezésükben a ~ legművészibb munkái. Az Énekesek kapuja a tp-hajó legrégibb részeihez tartozik (14. sz.), III. Frigyes idejében hatszögű előcsarnok (baldachin) épült hozzá, alatta áll a bécsiek „jókedvű tanácsosának”, Neidhart Fuchsnak a síremléke (14. sz. vége). Az ajtó szemöldökgerendája fölött Szt Pál ap. életének domborműve 3 sorban; Saul megtérését ábrázoló domborművön a műv-történészek szerint →Kolozsvári Márton és György hatása látható. - A tör. ostrom okozta sérülések emlékét őrzi az alsó sekrestye fölött az egyik támpillérbe falazott tör. ágyúgolyó az évszámmal (1683). 1591: a D-i nagy torony csúcsára csillagot és holdat raktak, ezek azonban nem török, hanem a pápai és a császári hatalom jelképei. Az 1686. IX. 14: a ~re helyezett keresztet a bíborospüspök áldotta meg; oldalán a fölírás: Luna deposita crux exaltata anno quo capta est Buda a Christianis, 1686. ('A hold levétetett, a kereszt fölmagasztaltatott Buda visszafoglalása évében, 1686'). - A D-i v. Óriás-torony 74 évig épült, az osztr. főv. jellegzetességeként a Ny-i kerség és szellem egyik jelképe lett. Eltér a fr. tornyoktól, melyek ált. a tp-testből nőnek ki, s az ol. campanilétől is, mely szabadon áll. Nyolcszögű felépítményét 12 kis torony koronázza, toronysüvege oromzatok, kis tornyok, kőcsipkék díszében kétszeri megszakítással egy 4 m-es átlójú, művészien faragott keresztvirágban végződik, fölötte sas és kettős kereszt. - Az É-i v. Sas-torony (a 16. sz: a csúcsra helyezett sas után) külsején a szobrok: Mária a Három királyokkal (1430), Ferenc József és Erzsébet kirné, Hofbauer Szt Kelemen (19. sz., Bécs védőszentje). A tornyot nyolcszögű reneszánsz kupola zárta, melyet 1957: újjáépítettek. E kupola zárja magába a Pummerint. Az eredeti, 22.511 kg-os óriásharangot a Bécs fölszabadításakor (1683) zsákmányolt tör. ágyúkból 1711: öntötték, falán domborművek: Szt József a m. és cseh címerrel, Szűz Mária a cs. és Szt Lipót az osztr. címerrel. 1945: a ~ égésekor ez a harang lezuhant és összetört. Az új Pummerint (21.383 kg, 314 cm átm., 294 cm magas) 1957: helyezték el. A torony külső, bal oldali beszögellésében van a Borbála-kpna, tágas oltárterével. - A Püspök-kapu (Bischofstor) onnan kapta a nevét, hogy vele szemben áll az érseki, korábban ppi palota; a Nők kapujának is nevezték, mert a ~ É-i hajójában volt a nők helye. A kapu előtti előcsarnok külsején 2 oszlopon Pál ap. és István vt. szobra díszes mennyezetek alatt, az ablakok kőcsipkézetén a legkésőbbi gótika formái, az ún. szamárhátív és halhólyagdíszítés látható, vízköpők torz és szeszélyes figuráival. - 3. Templombelső. Ráfael főangyalnak és Tóbiásnak (kezében hal) a főkapunál lévő nagyméretű szobrait a gráci Mauracher egy 300 éves tölgyfából készült stájer szőlőprésből 1952: faragta. A román kori Ny-i karzat kezdetben a hg. családnak volt fönntartva, majd a társaskápt. ima- és ülésterme, végül orgonakarzat lett. 1740-49: Joseph és Michael →Haydn mint énekesfiúk szerepeltek itt; W. A. →Mozart a halála évében (1791) lett a ~ segédkarmestere. A Kapisztrán-szószéktől (1430) jobbra van a katakombák régi bejárata a kpnának használt előcsarnokkal (1980: transzformátorállomás). E kpnában szentelték be 1791. XII. 6: Mozart holttestét. - A II. vh-ban megsemmisült helyett 1960: készült új (4/125 m/r) 10.000 sípos orgona. - A ~ szószékét 1515 e. Franz Anton →Pilgram 7 kőtömbből faragta: apostolszobrok tartják a törzsét, mellvédjén a →négy nagy nyugati egyházatya. A baldachinok alatt álló kisebb-nagyobb szobrok között Árpádházi Szt Erzsébet. A szószék feljárója alatt Pilgram-képmás (Fenstergucker) a mesterjeggyel, korlátján az →erények és víciumok harcát jelképező kutya és csúszómászó. A szószék melletti egyik pilléren valamikor a →Magyar Háromkirályok (István, László, Imre) képe állt. Az egykori Maximilian-oltár helyén a Dienstbotenmadonna (1340), a ~ legszebb Mária-szobra látható. A szobor a legenda szerint egy grófnőé volt, aki ékszerlopással gyanúsította meg a szolgálóját, s az ártatlansága tudatában Mária segítségét kérte. Az eltűnt ékszert egy másik alkalmazottnál meg is találták, s a megszégyenült grófnő a Mária-szobrot a ~nek ajándékozta (főként a beosztottak és alkalmazottak kérik ma is a Szűzanya oltalmát előtte). - Az É-i oldalhajó elején van az 1360-95: épült Kereszt-kpna (hívták Morandus-, Erdélyi-, Savoyai- és Liechtenstein-kpnának is). Bejáratánál a szép, kovácsoltvas, barokk rácsos kapu fölött a Savoyai és Liechtenstein családok címerei. A kpna alatti kriptában →Savoyai Jenő hg. hadvezér síremléke. Az oltárkép (Golgota) Johann →Ender festménye (1853); a hatalmas feszület („szakállas Krisztus”) vsz. 15. sz. itáliai munka, a nagyváradi szegyh. számára →Kis György szobrász (†1916) készített róla másolatot. - A Valentin-kápolna (1440) a Kereszt-kpna fölé épült, 1961 óta itt őrzik a ~ ereklyegyűjt-ét, melyet a kápt. két knk-ja őriz. Szt István kir. karcsont-ereklyéjét vsz. I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1340-82) ajándékozta a ~nak. Az ereklye mai foglalata az 1890-es évek elejéről való. A kpnában Szt László kir. és Árpádházi Szt Erzsébet ereklyéjét és a pócsi Madonna könnyeit fölfogó kendő egy darabkáját is őrzik. - A Kereszt-kpna előtt az É-i tp-falhoz épített, áttört, gótikus oltármennyezet (1437) Hans von Prachatitz műve. A baldachin alatti Jézus Szíve-kép (18. sz.) 1952: került ide, a besztercebányai →Schmidt Antal festményének tartják (J. Göbel). A kpna oltárképén Mária és József eljegyzése. - A Püspök-kapu fölött a kettéosztott ívmezőben alul Mária halálának, fölül megkoronázásának domborműve. A kapuzat bélésfalán a női szentek között a külső ívhajlat tetején Árpádházi Szt Erzsébet szobra (1404). A K-i fal titkosírásának értelmezése: „Itt van eltemetve Isten kegyelméből Rudolf herceg, az alapító”. Az ajtó mellett balról egy sima kőhasáb van befalazva: a magyar kémnek nézett, zarándok Szt Kálmán vértanúságának emléke; majd Assisi Szt Ferenc stigmatizációjának oltára (1715). Az É-i oldalon következik Xavéri Szt Ferenc színes márványoltára (1690), az oltárkép mellett Szt Miklós és Vilmos szobrai. - Az É-i tp-falat díszítő emlékek közt a legrangosabb Anton Pilgram orgonalábazata a mellszobrával és nevének kezdőbetűivel (1513). A gótikus szerkezeti elemek szellemes összefűzése a csúcsíves építkezés egyik utolsó nagyszerű emléke. A lábazatra épült karzat orgonáját leszerelték, amikor a kápt. É-i imakórusából orgonakarzatot alakítottak. A Szt Péter és Pál-oltár a barokk legrégibb emléke: a ~ egyetlen faoltárának képét 1677: Tobias Pock készítette, kétoldalt Szt Lipót és II. Henrik cs. fából faragott, aranyozott szobrai. - A kereszthajó É-i tornya alatt függött az 1945: elégett vimpáci kereszt, a ~ egyik legnagyobb háborús vesztesége: a 13. sz., fa alapon pergamenre festett, toscanai kora gót, bizánci hatást mutató feszület 1783-ig a külvárosba kényszerült bécsi minoriták tp-ában állt. Ekkor a 7 m magas keresztet a m. minorita prov-hoz csatolt Ny-mo-i Vimpác (Wimpassing) község minorita tp-ának ajándékozták. Bécsben restaurálták, s mint a kk. festőműv. nagy táblaképe, a ~ban maradt és itt érte a pusztulás. - A Borbála-kápolnát (a Sas-torony alatti tp-bejárat előterében) 1492: Szt Ulrik tiszt-ére áldották meg, 1690: lett Szt Borbála a védősztje. Csillagbordázata ritkán látható, lecsüngő zárókövekben végződik. 1855-től itt állt Heinrich Ferstel fogadalmi Mária-oltára, melyet a bécsi osztr. és m. főnemesi családok nőtagjai állíttattak annak emlékére, hogy a fiatal uralkodó, I. Ferenc József 1853: életben maradt a →Libényi-merénylet után. A kpna 1945: kiégett, az életnagyságú, késő gót feszület lábánál az auschwitzi internálótábor krematóriumának hamuját tartalmazó fémtokot őriznek (Macharski bíb., krakkói érs. ajándéka). A kpnát 1983. XII. 3: König bíb. a csendes szemlélődés helyeként áldotta meg. - A Frauenchor Mária-oltára 1310-ből, kora gótikus kőszobrai az 1340 k. évekből valók. A falpilléreken az alakos díszítésű gyámköveken álló, gótikus szobrok között a Köpönyeges Madonna, egy szt király (Szt István?) és Szt Anna Máriával. - A ~ legnagyobb szárnyasoltára a bécsújhelyi oltár. A hagyomány szerint III. Frigyes cs. rendelte 1447: a viktringi (Klagenfurt m.) ciszt. tp. számára. Innen került Bécsújhelyre (Wiener Neustadt), majd a ~be a barokk Mária-oltár (1672) helyett. Az oltárszekrényben trónoló Madonna, mellette Alexandriai Szt Katalin és Szt Borbála, fölöttük Mária megkoronázása, a párkányon kis Szt András-oltár (1420); a szekrény keretében ap-szobrok. Az oltárszárnyak domborműves belső felületén Mária élete (angyali üdvözlet, látogatása Erzsébetnél, Háromkirályok), kívül a passió (Olajfák hegye, ostorozás, tövissel koronázás, keresztrefeszítés). A 370 x 137 cm méretű, kétszeresen összehajtható szárnyak külső-belső felületén, egymás fölött 4 sorban, aranyozott alapon 3-3 szt ábrázolása látható a kk. népi jámborság valóságos képeskönyveként. A 72 szt kiválasztása, csoportosítása és ábrázolása a cs. személyes kívánságára történt. Az oltár bal oldali, összecsukott szárnyának egyik külső oldalán, alulról az első sorban a magyar Szt István, László és Imre, fölöttük Árpádházi Szt Erzsébet, a túloldalon Toulouse-i Szt Lajos. - Az imakórus középhajójában, a presbyterium bejárati pillérei mellett balról Nep. Szt János (Martin Schmidt, 1723), jobbról Borromei Szt Károly oltára (Wolfgang Köpp, 1783). A tartópilléreken Szt Kristóf (Niklas van Leyden, 1470), Margit és Lőrinc vt-k, György, Ker. Szt János és a Köpönyeges Madonna szobrai. - A főoltár (1640-47) felső képén Mária mennybevétele, mellette 2 pp., a záró oromzatban a Szeplőtelen Fogantatás szobra. Az oltár menzája alatt a különböző színű márványból rakott 3 kör a Szentháromság szimbóluma. A pócsi Mária-kegykép eredetileg régi főoltár tabernákuluma fölött volt. - A szentély barokk stallumai Matthias Hackl bécsi asztalos (1648), a hátfalak kagyló alakú záródásaiban a pp-mellszobrok ismeretlen mester alkotásai. Az első kettő II. Pál p. és III. Frigyes cs. mellszobra, kiknek idejében a bécsi ppség létrejött. Balra a pápa szobrától a harmadik Dóczi Orbán győri, majd egri, Mátyás kir. alatt, 1487. IV. 27-1490: bécsi pp. A szemben lévő stallumban a cs. mellszobrától a harmadik portré Vitéz János veszprémi (1493-99: bécsi) pp. - A Keresztelőkápolnát 1396: szentelték föl, nyolcszögű alaprajzával, csillagboltozatával, függő zárókövén Szt Katalin festett domborműves ábrázolásával és finoman tagolt oltárterével építészeti ritkaság. Márvány keresztelőkútjának (1481) talapzatán a négy evangélista szobra, a medence oldallapjain Krisztus és az ap-ok domborművei. 4 m magas, jól tagolt, fából készült fedele eredetileg a szószék hangvető mennyezetdísze volt. A kpna oltára új, az oltárlap magyar vörösmárvány. - Az Eligius-kápolna a jobb oldali mellékhajó végén 1366: épült. Hálóboltozatos mennyezete és jól tagolt pillérsora van. Szt Ludmilla (kötéllel és pálmaággal) és Szt Afra (pálmával) vt-k szobrai az 1350-60-as évekből valók. Oszlopon áll az 1784: föloszlatott női ktor (Himmelpfortkloster) Madonna-szobra, a Hausmutter (1330). A kpna É-i falának támaszkodik a fafaragásos Szt Valentin-szárnyasoltár (1507), Valentin, Ottilia és Orsolya szobraival; a szárnyakon Szt Leodgar és Erazmus, a szárnyak hátoldalán Szt Katalin, Borbála, ill. Rókus és Árpádházi Szt Erzsébet képei. - A 15. sz: a ~nek 34 faragott fa szárnyasoltára volt, a 17. sz-tól barokk márványoltárokkal cserélték ki őket: a középhajóban van (elöl balra) a Mária-oltár (1699), a ~ legrégibb, ismeretlen bécsi festő által 1480 k. készített Napbaöltözött Asszony oltárképpel. Oldalt Szt Simon és Júdás Tádé ap-ok szobrai. A szemben lévő Szt József-oltárt márványrács veszi körül, oltárképét (4 evangélista a szimbólumaikkal) a holl. Anton Schoonjaans festette. A Szt Katalin-oltár a szószék előtti pillérhez 1701: épült. Az oltárképen Szt Katalin Cecília és Lúcia társaságában; a felső képen Katalin misztikus eljegyzése. Vele egy sorban áll a Szt Januarius-oltár (Martin →Altomonte, 1711), alsó képsávjában a nápolyi öböl a város képével. Mögötte a Szt János-oltár →Nagyszentcsalád-oltárképét J. M. Rottmayr festette; oldalt Assisi Szt Ferenc és Páduai Szt Antal szobra. - A ~ főhajójának pillérein lévő gótikus szobrok bécsi műhely alkotásai. Kiemelkednek közülük az Énekesek kapujával szemben lévő pillérek Madonnái, néhány ap-szobor, Szt György a Szt Januarius-oltárnál, Szt Sebestyén a Pilgram-féle orgonalábazatnál, Pietà a Szentháromság oltárnál, és az oldalhajók falain elhelyezett passiójelenetek. - Rudolf Alt (†1905) bécsi festő a ~t száznál több akvarellen örökítette meg. -

4. A ~ kegyképe →Hodégétria: az Istenszülő bal karján ülő, áldást osztó Gyermek bal kezében stilizált virágot tart (Szt Bernát szerint a liliom Krisztust, az Egyh. jegyesét jelképezi, vö. Én 2,1). A kép a ~be →Máriapócsról került, ahol a hagyomány szerint 1696. XI. 4: a szentmise alatt könnyezni kezdett. A 18 napig tartó csoda híre eljutott Bécsbe, s I. Lipót kir. elrendelte, hogy a képet vigyék Bécsbe. 1697. III. 1: emelték le az ikonosztazionról, VII. 4: érkeztek meg vele Bécsbe, ahol többé a kép nem könnyezett. II. Rákóczi Ferenc a Kiáltványához kapcsolódó Centum gravamina ('Száz sérelem') között fölsorolta a pócsi kegyképnek a ~be vitelét és ott tartását is. - 2006: a kegykép virágdíszes oltár fölött ezüstkeretben, sugárkoszorúban látható. A ~ egyik legnagyobb ékességét a bécsi kat. hívők „Ungarische Madonna Unsere Liebe Frau von Wien” ('Magyar Madonna, Bécsi Miasszonyunk') néven tisztelik. -

5. Fontosabb események a ~ben. Itt volt 1422: Zsigmond cs. és m. kir. leányának, Erzsébetnek az esküvője V. Albert osztrák hg-gel, akit 1437: választottak m. királlyá. - Mátyás kir. 1485. VI. 1: vonult be Bécsbe, VI. 5: a ~ szentélyében Nikolaus von Kreuznach egy. rektor védelmet kért tőle az egy. számára. Mátyás halála után 1490. IV. 8-13: a ~ben folytak a gyászszertartás ünnepségei. - 1493. XII. 7: részt vettek III. Frigyes cs. temetési ünnepségén II. Ulászló m. kir. képviselőiként Dóczi Orbán egri pp. és Bánffy Miklós főudvarmester; a gyászszertartást Frigyes salzburgi érs. végezte, a szentmisét Vitéz János mutatta be. - 1515. VII. 22: a ~ szentélyében folytak le a →Habsburg-Jagelló házassági szerződés ünnepségei, melyeknek kapcsán II. Ulászló magyar kir. fia, II. (Jagelló) Lajos, I. Miksa cs. unokájával, Máriával lépett jegyességre, Lajos nővére, Anna pedig a cs. által képviselt Ferdinándnak lett a jegyese. A jegyesek megáldásának szert-át mint apostoli követ Bakócz Tamás érs. végezte. I. Ferenc József cs. és kir. kívánságára Jaroslav Brozik festő (1852-1901) a házasságkötés jelenetét nagy tört. tablón örökítette meg a Mátyás kir-nak tulajdonított disztichon értelmében: „Bella gerant alii, tu felix Austria nube; Nam quae Mars aliis, dat tibi regna Venus” ('Viseljenek háborúkat mások, te boldog Ausztria, házasodjál; mert másoknak Mars szerez birodalmakat, neked Vénusz juttatja azokat'). A festmény valamikor a bécsi cs. múz. képtárában volt kiállítva. - Buda visszafoglalásakor (1686. IX. 2.) I. Lipót cs. és kir. a ~ főoltára előtt adott hálát. 1693. VIII. 15: megismételte Szt István országfölajánlását, s esküvel kötelezte magát arra, hogy Isten Anyja tiszt-ére minden elpusztult mo-i plébtp-ot fölépíttet, és papjait kellő jövedelemmel ellátja. - VI. Károly cs. és magyar kir. 1713. X. 22: a ~ben adott hálát a pestis megszűnéséért, s fogadta meg a (mai) Karlskirche fölépítését, amelyben Szt Erzsébet-oltárt is emeltek. - 1975. V. 10: Franz König bíb., bécsi érs. ünnepélyes gyászmisét mutatott be Mindszenty József bíb., esztergomi érs. koporsója előtt. - II. János Pál p. (ur. 1978-2005) a bécsi Kat. napok alkalmával 1983. IX. 12: a ~ben ünnepélyes szentmisét mutatott be, melyen Lékai László bíb., esztergomi érs. vezetésével 5 m. mpp. is részt vett. Cser-Palkovits István SJ-**

Cser-Palkovits István SJ: A bécsi Szent István-dóm és m. emlékei. Bécs, 1984. - Szenthelyi 1988:86. - Szilárdfy 1994:20.