Kis (héb., vsz. 'ajándék'): személynév az Ószövetségben. - 1. Saul apja, Benjamin törzsének egyik nemzetségéből, Abiel v. Jejel fia, felesége Maacha volt (1Krón 8,29; 9,35). 1Sám 9,1; 1Krón 8,30; 9,36: családfája. - 2. Mardokeusnak, Eszter nevelőapjának őse (Eszt 2,5). **

BL:999.

Kis György, Kiss (Szászvár, Baranya vm., 1852. aug. 17.-Bp., 1919. ápr. 29.): szobrász. - Szegény parasztcsaládban született. 13 é. koráig lovak őrzése közben angyalokat, feszületeket, szteket faragott, a kovácsinasságból megszökött. 1868: →Troll Ferenc knk. meglátta faragványait, s 1869. III: Franz Keltz gráci képfaragóhoz küldte, ahol katonai halottaskocsi tervrajzával díjat nyert. 1874: a müncheni műv. akad-ra (Knabl prof. o-ába) ment, ahol az Irgalmas szamaritánussal akad. 1. díjat nyert, a m. kormánytól 1000 Ft ösztöndíjat kapott. Hazatérte után szinte hivatalos áll. szobrász. A bpi Operaház számára faragta Jacopo Peri és Palestrina, a honvédelmi palotának Árpád, a Deák-mauzóleum számára a Gyászoló géniusz szobrát. 1 é. töltött Rómában, elkészítette az Apagyilkost, 1883: nemzetk. pélyázaton 64 versenytárs közül a 3. lett Raffaello urbinói emlékszobra mintájával. 1885: a bpi orsz-os kiáll-on figyelmet keltett A kakastolvaj c. szobra. 1885-86: a pécsi szegyh. külső szobrain dolgozott; ~ műve a D-i bejárat fölötti magyar sztek hódolata és a 12 apostol szobra. 1885: Pécsett megnősült, patrónusa unokahúgát, Troll Bertát vette feleségül. Bpen, 1889: Berlinben élt, 1891: a szegyh. fölszentelésekor hazatért Pécsre. 1892. III: Pozsegán (2000: Slavonska Požega, Horváto.) leplezték le Imbriszimovics Luka OFM (1620 k.-1698), a város török iga alóli felszabadítójáról készült szobrát. ~ mintázta a pécsi Szepesy Ignác- (1893) és az irgalmasrendiek tp-ának homlokzat‡n a Szeplőtelen fogantás-szobrot, az Országház számára Aba Sámuel, Péter, Salamon és III. Ferdinánd, Jurisics, Erdődy, Zrínyi Miklós, a bpi milleniumi emlékműre Károly Róbert (1905), a kőbányai plébtp. külsején lévő Angyalok, Szombathelynek Berzsenyi Dániel (1896), Bp-nek Veres Pálné szobrát (1906), a Szépműv. Múz-nak egy Faun-csoportot, az esztergomi szegyh-nak egy márvány oltárt 3 szoborral. További alkotásai a SzŽpműv. Mśz-ban Žs a M. Nemz. GalŽriában. - Szülőfalujában utcát neveztek el róla, egykori nyaralójában (2000: Vadrózsa vendéglő) emlékkiáll. nyílt. Barcza Tibor-T.E.

Várady 1896:442. - Az Újs. 1919. IV. 30. (~ meghalt) - ML 1935. I:566; 1966. II:643. (†1916 v. 1919) - Bucsky Mihály: ~. Pécs, 1975.

Kis György (Adony, Fejér vm., 1914. nov. 13.-): plébános, a keresztény-zsidó kiengesztelődés egyik képviselője. - 1932: a kalocsai jezsuita gimn-ban éretts., a teol-t Innsbruckban végezte, 1937. VII. 25: pappá sztelték, 1938: drált. Gyulakeszin, 1939: Kaposvár-Jézus Szíve pléb-n kp. 1941: Romándon plnos. A svábok lakta közs-ben gátolta a →Volksbund meghonosodását, rendszeresen fölolvasta a hitvalló ném. pp-ök körleveleit. 1941: a népszámláláskor a ném. eredetű lakosság döntő többsége m. nemzetiségűnek (sokan m. anyanyelvűnek is) vallotta magát (1947: a faluból senkit sem telepítettek ki ném. származása miatt). 1944 nyarán Bpen →Slachta Margittal részt vett a zsidók mentésében, közbenjárt Tildy Zoltán közt. elnöknél (1946-48) a romándiak ügyében. A Romándra betelepedni kívánók hamis vádja alól 1947: a győri népügyészség fölmentette. 1947: Pápán a Szt Anna-tp. plnosa, 1948: esp. 1951. IV: a pápai „békegyűlésről” táviratot küdtek Rákosi Mátyásnak, a min-tanács elnökh-ének (1949-52), melyben ~t a „béke és a dolgozó nép ellenségének” nyilvánították. 1952: az ÁEH követelésére Badalik Bertalan pp. (1949-65) áthelyezte Bakonyszentlászlóra. - 1956. X. 31: gyógyszert és kötszert szállított az osztr. határról a forr. sebesültjeinek, amit a forr. leverése után fegyverszállításnak minősítettek. 1957. III: letartóztatták, a zirci rendőrség pincebörtönébe, majd 2 hétre a veszprémi ÁVO-ra hurcolták, fél év internálásra ítélték, de a 2. hét után szabadon engedték. Idegösszeroppanással 1 é. kórházak lakója, majd visszatért Bakonyszentlászlóra. - Karl Rahner segítségével 1978: Au-ba települt, ahol Aurach (Tirol, salzburgi egyhm.) plnosa (itt írta Megjelölve ... c. kv-ét). A komm. hatóságok nem engedték visszaköltözni Mo-ra. 1986. IV. 24: hazatért, de indokolás nélkül, órákon belül el kellett hagynia Mo-ot. X-ig Au-ban és az NSZK-ban kisegítő lelkész. 1987: térhetett vissza Bakonyszentlászlóra, ahol nyugdíjas. A ker.-zsidó kiengesztelődés és az ökumenikus megbékélés javára létrehozta „A béke boldog Edit Steinről nevezett találkozások házát”, megfelelő személyzet híján azonban a M. Máltai Szeretetszolgálatnak ajándékozta (2000: öregotthon). Az időközben sztté avatott kárm. nővérről (→Terézia Benedicta, Keresztről nevezett, Szt) elnevezett újabb épületet 2000. VIII. 1: nyitották meg. - M: Megjelölve Krisztus keresztjével és Dávid csillagával. Előszó Karl Rahner. Bp., 1987. (ném-ül Habsburg Ottó előszavával) - Kz-ban: Egyetlen privilégium, a kereszt. Egy öreg plnos emlékei a küzdő egyh-ról. s.k.

Pápai Néplap 1949. I. (Faragó Mihály: Még nincs rend a portán) - Kritika 1983:1. sz. (Szenes Sándor: A múltat ne hagyjuk befejezetlenül tovább élni) - ÚE 1983. III. (Befejezetlen múlt) - Szenes Sándor: Befejezetlen múlt. Bp., 1986:261. - Pfeiffer 1987:598. - M. Nemz. 1988. VI. (Raj Tamás: ~ emlékiratai) - Kat. Szle Róma, 1989:4. sz. (Rottenbücher Miklós: A kő, amit az építők elvetettek) - Hetényi Varga I:445. - Igen 1999. VIII. 21. (Hetényi Varga Károly: A Sztszék. Emlékezzünk: Gondolatok a Soáhról...)

Kis János, baróti (Barót, Háromszék, 1821. jan. 10.-Egyek, 1894. ápr. 13.): teológiai tanár, plébános. - A gimn-ot Rozsnyón végezte. A teolt-t 1838: Egerben kezdte, 1841: a Pázmáneum növ-e Bécsben. 1844: pappá szent. Keresztespüspökiben kp., 1845. IX. 8: érs. szertartó Egerben, 1846. VII. 22: a papnev. int. tanulm. felügy-je, majd teol. tanára. 1868: saját kérelmére egyeki plnos, 1872: ker. esp. 1892: c. prép. - M: Commentarius in loca intellectu difficiliora quatuor evangeliorum. Eger, 1858. - Szt Pál apostol leveleinek értelmezése. 1-2. füz. Uo., 1866-67. P.M.

Koncz 1892:133. - Szinnyei VI:324.

Kis Jenő György (Veszprém, Veszprém vm., 1890. aug. 3.-Veszprém, 1969. máj. 16.): kanonok. - 1908: Veszprémben éretts., a teol-t Veszprémben, 1909-13: Bpen s az Augustineumban végezte, ahol 1915. V. 4: drált. Veszprémben 1913. VI. 27: pappá szent. Káptalanfán, IX: Kaposszentbenedeken, 1915. V. 15: Zalamerenyén kp., IX. 1: karkp. Veszprémben. 1916. XII. 14: a szem. egyhjog és -tört. tanára, 1917-36: kápt. kvtáros, 1918. XI. 5: sztszéki ügyész, 1922. XII. 20: a veszprémi Oltáregylet ig-ja, 1926. XII. 23: a szem. lelkiig-ja, 1928. V. 2: a bpi egy. hittud. kar bekebelezett dr-a. 1935. X. 30: a szem. rektora. 1936. VIII. 18: a kaposvári Nagyboldogasszony-tp. plnosa. A tp. falában elhelyeztette Szt István kir. (ur. 1000-38) bronz szobrát, az iparostanonc isk-nak hitokt. állást szervezett; Kaposfüreden 2 oltárt állíttatott, padokat és gyóntatószéket készíttetett s új tanítói állást szervezett; Kaposszerdahelyen tp-ot építtetett. 1937. IX. 23: bői c. prép. 1947. VIII. 15: veszprémi knk., a szegyh. plnosa. Helyreállíttatta a szegyh. 1945: megrongálódott üvegablakait. 1963: a ppi sztszék elnöke. - 1936. X-1937. XII: és 1938. X-1939. II: (Kiss György néven) a Kaposvári Katolikus Értesítő fel. szerk-je. - M: Káuzli Dezső élete és az inkei pléb. alapítása (1855-1942). Kaposvár, 1943. 88

Schem. Vesp. 1938:201; 1975:415. - Pfeiffer 1987:135. (olaj, vászon arcképe a kaposvári Nagyboldogasszony pléb-n) - Viczián 1995:175. (734.)

Kis Lehel Csongor, OFM (Jászberény, Jász-Nagykun-Szolnok vm., 1923. jan. 18.-Bp., 2008. jún. 15.): templomigazgató. - Az esztergomi ferences gimn. után belépett a mariánus rtart-ba. A teol-t Szombathelyen végezte. 1946. II. 1: ünn. fog-at tett, VI. 16: pappá szent. 1947: a pesti Alcantarai Szt Péter-tp-ban hitszónok, a Pázmány P. Tudegy. bölcsészkarán m-ném-művtört. szakos hallg. 1940: a rház kvtárosa. 1950: a r. föloszlatásakor kereten kívül került, s mert nem lett egyházmegyés, a kesztyűiparban kapott munkát (→Szolidaritás Háziipari Szövetkezet). A váci, majd a székesfehérvári egyhm-ben kisegítő lelkipásztor. Beiratkozott a Hittud. Akad-ra, ahol 1956. VI: a dogmatika dr-a. Ettől kezdve nappal a kesztyűiparban dolg., esténként hittant, lat-t, ném-et tanított, vasárnaponként vidéki pléb-kon kisegített. 1987: mint kesztyűipari dolgozó vonult nyugdíjba, ideigl. megbízással Érd-Újvárosban h. plnos. 1990. II. 1: a pesti Alcantarai Szt Péter-tp. kisegítője, IX. 1: tp-igazgatója. 1994. I-VIII: az angolkisasszonyok Szt Mihály-tp-ának (V. ker.) is ig-ja. s.k.

Kis Pál, nemeskéri (Szentgrót, Zala vm., 1793. jan. 21.-Bécs, 1847. okt. 31.): apátkanonok. - A győri egyhm. papjává szentelése után előkelő m. családoknál nev., 1819: kvtáros a bécsi egy. kvtárban, majd a bécsi Theresianumban a m. nyelv és irod. tanára, 1840. IV. 25: nagyváradi knk., 1843: királyházi apát, 1846. XII. 18: a MTA tagja. Írt földkv-et, ném. nyelvű m. nyelvtant. Összeáll. az első olyan hazai tankv-et, amelyben a kortárs m. irod. legkiválóbb darabjait adta a tanulóknak: Kazinczy Ferenc, Fáy András, Jósika Miklós, Kisfaludy Károly prózáját, Berzsenyi Dániel, Vörösmarty Mihály, Virág Benedek, Czuczor Gergely, Bajza József, Kölcsey Ferenc, Kisfaludy Károly és Sándor verses műveit. A hazai népokt. fejlődésében kiemelkedően fontos tanítói kézikv-e, amely a m-on kívül rum-ül és szerbül is megjelent. - Fm: Rövid földleírás. Bécs, 1818. - Tud. Gyűjt. 1819. (Új tanításmód Bell és Lancaster szerint) - Tanítás módja. A városi és falusi isk-mesterek számára. Buda, 1830. - A sajtó szabadsága. Bécs, 1832. - Ung. Grammatik. Uo., 1834. - A m. literatúra remek darabokban. Kézikv-ül a tanító int-ek számára. Uo., 1835. M.I.

Szinnyei VI:379. - Schem. Mv. 1896:169. - MTA tagjai 1975:147.

Kis Pál   →Kiss Pál Elemér

Kis Sándor, Kiss, Szt Juliannáról nev., Piar (Mindszent, Csongrád vm., 1854. nov. 18.-Szakolca, 1904. nov. 12.): főgimnáziumi tanár. - A gimn. 1-3. o-át Kiskunfélegyházán, a 4-6. o-át Kolozsvárt végezte, 1871. IX. 8: itt lépett a r-be. Az újoncév után a 7-8. o-t Kecskeméten fejezte be, mely után a r. veszprémi nagygimn-ának próbaéves tanára, ahol teol. magántanuló. 1878. VI. 10: ünn. fog-at tett, VI. 28: pappá szent. 1879: Bpen tanár és egy. hallg., ahol 1884. VI. 4: bölcs. és m. nyelv- és irod. tanári vizsgát tett. 1885: Nagykanizsán, 1886: Kolozsvárt tanár, ahol 1888. XII. 16: bölcs. dr. 1889: Nagybecskereken, 1902: Szakolcán gimn. tanár. - 1912. IV. 25: a bpi Nemz. Színház bemut. Terentius: Testvérek c. vj-ford-át. - M: A kuruczvilág költészete. (I. Rákóczi előtti korszak) Kolozsvár, 1887. - A kolozsvári r.k. főgimn. önképzőkörének 25 éve (1863-1888). Uo., 1888. - Révai Miklós. Nagybecskerek, 1893. - Publius Terentius Afer vígjátékai. Bp., 1895. - Emlék a m. nemz. ezeréves ünnepéről. Nagybecskerek, 1896. - Emlék 1848. é. márc. 15-én. Uo., 1898. 88

Szinnyei VI:390. - Schem. Piar. 1900:65. - M. színműv. lex. II:440. - Gulyás XVI:670.

Kis (1885-ig Klein) Vilmos (Tolna, Tolna vm., 1867-Villány?, 1934 után?): tanító. - 1886: Baján tanító okl-et szerzett, utóbb elvégezte a tanítóknak szervezett szőlész-borász-gyümölcsészeti tanf-ot. 1886: Nagynyárádon, 1887: Németbólyon és Baranyabánban, 1888-1925: Villányban r.k. népisk. tanító, 1915-22: ig. tanító. A siklósi esp. ker. tanítóegyes-nek 15 é. elnöke. - M: Memorandum ... (a gazd. ismétlő isk. fejlesztése tárgyában) Pécs, 1901. - Községi faisk. üzemterv. Uo., 1902. - Útmutató a gazd. ismétlőisk. szervezéséhez és fejlesztéséhez. Uo., 1904. - 1901:8. sz.-1904:11/12. sz.: a Gazdasági Tanító fel. szerk-je és kiadója. - Álneve és betűjegyei: K. V.; .. s .. s; Saturnus II. 88

Kalotai 1934:393. - Gulyás XVI:680.

---

Kis György (Adony, Fejér vm., 1914. nov. 13.–Bakonyszentlászló, 2005. márc. 6.): plébános. Lásd MKL VI:844.

Kis György, Kiss (Szászvár, Baranya vm., 1852. aug. 17.–Bp., 1919. ápr. 29.) szobrász. Lásd VI/840. – Grazban, Münchenben és Rómában tanult. Irgalmas szamaritánus alkotását a müncheni Képzőművészeti Akadémia ezüstéremmel jutalmazta. Hazatérve számos egyházi és állami megrendelést kapott. Erőteljes, egyéni ábrázolásmódja túllépett a kor historizáló, akadémikus sablonjain. 1900: pápai Pro Ecclesia et Pontifice érdemkereszttel tüntették ki. Köztéri szobrai Bp-en: Károly Róbert (Millenniumi emlékmű, 1905), Veres Pálné (Erzsébet tér, 1906; 2007: áthelyezve a Veres Pálné u-ba), Csirkefogó (Krúdy Gyula u., felállítva 1927). Épületplasztikái Bp-en: Országház számos kül- és beltéri szobra, Operaházon Palestrina, Jacopo Peri (1884; 1965: lecserélve), Szt István Kórház főbejáratán Krisztus betegek között (1885), erzsébetvárosi Szt Erzsébet plébtp-on Szt Erzsébet és domborművek (1886), Iparművészeti Múzeumon apród-szobrok (1896), kőbányai Szt László plébtp-on angyalok (1899). Az MTA épületében Berzsenyi Dániel, Arany János, Kisfaludy Károly mellszobra. További köztéri művei: Szt György (Berlin, 1889), Fra Luka Imbrišimoviæ (Pozsega, 1892), Berzsenyi Dániel (Szombathely, 1896), II. Lajos (Mohács, 1897), Szentháromság (Esztergom, 1900), Szűz Mária (Temesvár, 1906), Szt Antal (Esztergom, 1910). A Pécsi Nemz. Színházon: Géniusz, Szigligeti Ede, Csiky Gergely, Erkel Ferenc, Kisfaludy Károly, Vörösmarty Mihály (1895). Egyházi vonatkozású alkotásai Pécsett: br. Szepesy Ignác püspök (Dóm előtt, 1893), feszület (Havi-hegy, 1900; 1-1 további példány Máriagyüdön és Szászváron), Maria Immaculata (Irgalmas tp, 1900 k.), gr. Zichy Gyula pp (Jézus Szíve tp, 1900), Szt Péter, Szt Pál (Kanonok u. 6., 1902), Szentháromság szobor (Széchenyi tér, 1908). A pécsi szegyh-on: 12 apostol (1885; 1963: lecserélve), Magyar szentek dombormű (1891), Szt István, Szt Péter, Szt Mór. Dulánszky Nándor pp mellszobra a szegyh-ban. Esztergomi Bazilikában: Szt Erzsébet (1901), Szt Márton oltár (1911), Három kassai vértanú oltár (1912), Jézus Szíve oltár. A Bazilika oszlopcsarnokában Nagy Lajos kir. és Telegdy Csanád érsek (1894). A Bazilika előtt Magyarok Nagyasszonya (1905). További egyházi művei: Szondi György (Drégely, Szondi kpna, 1885; a kpna 1944: megsérült, 1972: lebontva), Ipolyi Arnold pp síremléke (Nagyvárad, Szt László szegyh, 1888), Szt Anna (Szászvár, Nagyboldogasszony plébtp, 1913). A Magyar Nemz. Galéria több alkotását őrzi (Júdás csókja, Kapucinus barát, Sebesült harcos, Királyi Pál, Szentkirályi Mór, Kossuth Lajos). Síremlékeket készített a pécsi Köztemetőbe, pl: Madonna (Scholz család, 1909), Ecce homo (Spies kanonok, 1911); Bp-en a Kerepesi úti temetőben Géniusz (Deák-mauzóleum, 1882), Czigler Győző síremléke (1905 után), Krisztus (1917), az Új köztemetőben Imádkozó katona (1914 után). Hamvai a Kerepesi úti temetőben nyugszanak. 1969: Szászvár főterén felállították mellszobrát (›Dabóczi Mihály alkotása). Pr. L.

Vasárnapi Újság 1888/53. (Ipolyi Arnold síremléke.) – Edvi Illés Gyula: Az esztergomi székesegyház. Bp., 1929. – Liber Endre: Budapest szobrai és emléktáblái. Bp., 1934. – Medvey Lajos: Vezető Budapest szobrai megtekintéséhez. Bp., 1939. – Bucsky Mihály: ~. Pécs, 1975. – Romváry Ferenc: Pécs szobrai. Pécs, 1982. – Lyka Károly: Szobrászatunk a századfordulón. Bp., 1983. – Csiffáry Gabriella (szerk.): ~. CD-ROM. 2000. – Cséfalvay Pál (bev.): Esztergom 2000 Enciklopédia. Köztéri alkotások. Esztergom, 2001. – Tóth Vilmos: Síremlékművészet. Bp., 2006.

Kis Mária Stefánia SZLT (Gyöngyös, Heves vm., 1905. febr. 7.–Vác, 1992. okt. 11.): szerzetesnő. – 1926. V. 2: Bp-en lépett a vincés nővérek r-jébe, fog-át 1931. V. 2: uitt tette. A bp-i a Ranolder Int-ben dolg. –1950 u. –1950 u. Bp-en dolg., 1985: a váci szoc. otthonba költözött. r.k.

Kis (1885-ig Klein) Vilmos (Tolna, Tolna vm., 1867. júl. 1.–Villány?, 1934 után?): tanító. – 1886: Baján tanító okl-et szerzett, utóbb elvégezte a tanítóknak szervezett szőlész–borász–gyümölcsészeti tanf-ot. 1886: Nagynyárádon, 1887: Németbólyon, és Baranyabánban, 1888–1925: Villányban r.k. népisk. tanító, 1915–22: ig. tanító. A siklósi esp. ker. tanítóegyes-nek 15 é. elnöke. – M: Memorandum ... (a gazd. ismétlő isk. fejlesztése tárgyában) Pécs, 1901. – Községi faisk. üzemterv. Uo., 1902. – Útmutató a gazd. ismétlőisk. szervezéséhez és fejlesztéséhez. Uo., 1904. – 1901:8. sz.–1904:11/12. sz.: a Gazdasági Tanító fel. szerk-je és kiadója. – Álneve és betűjegyei: K. V.; .. s .. s; Saturnus II. 88

Kalotai 1934:393. – Gulyás XVI:680.