Magyar Katolikus Lexikon > S > Schmidt


Schmidt Ádám, SJ (Csonoplya, Bács-Bodrog vm., 1867. aug. 26.-Kalocsa, 1938. júl. 1.): tanár. - 1883. VII. 24: lépett a JT-ba, 1899. VIII. 15: gradus. - M: Az áldozatos lelkek isk-ja. [Bev.] Csávossy Elemér. Bp., 1928. (Korda kv-ek 17.) - Álneve: P. Schmidt. 88

Cat. SJ 1919:42; 1937:58; 1939:37. - Nemz. Újs. 1938. VII. 5. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Schmidt Alfonz Béla, OFM (Magyarhertelend, Baranya vm., 1856. aug. 2.-Pécs, 1939. aug.): plébános. - 1881. VI. 6: a pécsi egyhm. papjává szent., 1894: Laskafaluban, 1901: Hosszúhetényben plnos. 1916: c. knk. - 1920. I. 5: belépett a kapisztránus rtart-ba, 1924. I. 6: szerz. fog-at tett. 1928: Pécsett az apácák gyóntatója, 1930: a pécsi rház tört-írója. 88

Schem. Qu. 1914:217. (s.v. A. Béla) - Schem. Cap. 1925:10; 1940:72. - MKA 1928:226; 1930/31:236. - P. Hírl. 1939. VIII. 31. (83 é.) - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Schmidt Antal János (Körmöcbánya?, Bars vm., 1718-1784): festő. - 1734: a bécsi akad-n tanult, majd →Kracker János Lukács tanítványa. ~ készítette 1750: a privigyei piar. tp., 1760: a körmöcbányai plébtp., 1769: az egri minorita tp. és a besztercebányai plébtp., a szentantali Koháry-kastélykpna mennyezetképeit. **

Garas 1955:248. - ML IV:241.

Schmidt Ferenc (*Bp., 1897. ápr. 25.): főiskolai tanár. - A gimn-ot Bpen, az egy-et uo. és Pécsett végezte, 1922: m-tört. szakos tanári okl-et szerzett és bölcs-ből drált. Az I. vh-ban hadapród-őrmester, 1920: tanárs. a lélektani laboratóriumban. 1922: egy bpi iparostanonc isk., 1923-25: a dunaharaszti áll. polg. isk. tanára, 1923-35: az Áll. Gyermeklélektani Int. osztályvez-je, 1925-48(?): a soroksári áll. polg. isk. ig-ja. 1930-44(?): az Angolkissz-ok Polg. Isk. Tanárképzőjének bölcs. és lélektan tanára. 1939: a M. Gyermektanulm. Társ. főtitkára, a Kat. Tanügyi Tanács polg. isk. szako-elnöke. - 1933: a SZIA I. o. tagja. - M: A fogyatékosok életpályákon való alkalmatosságának kísérletes vizsgálata. Bp., 1929. - Az elemi egyszerűségű kézügyességi munka kísérleti lélektani vizsgálata. Uo., 1930. - A 9-14 é. fiúk jellemfejlesztéséről. H.n., 1930. - A kísérleti lélektan és a ped. Bp., 1931. - A kísérleti lélektan szerepe a nevelési tanácsadásoknál. Uo., 1931. - A negatív és pozitív irányú ped-ról. Uo., 1932. - A szellemi munka léletanáról. Uo., 1932. (Klny. Szülők Lapja) - A pályaválasztásról. Uo., 1933. - Reálgimn. tanulók képleírásai. Adalék a képfelfogás pszichológiájához. Uo., 1934. - A gyermekrajzok lélektanáról. Uo., 1934. - A tanulók testi gyarapodása és ennek viszonya a szellemi fejlődéshez. Uo., 1934. - A környezeti tényezők szerepe az egyéniség kialakulásában. Uo., 1937. (Klny. Isk. és Egészség) - Bev. a fil-ba. Logika. Uo., 1937. (litográfia) - A mai leány. Bp., 1940. - A tanulók emlékezete és gondolkodása. Uo., 1941. T.E.

SZIA tagajánl. 1933:9. - Deák 1942:405. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Schmidt Ferenc, SJ (Laskafalu, Baranya vm., 1905. szept. 2.-Bp., 1998.): plébános. - 1923. VII. 25: lépett a r-be, 1935. VII. 26: Innsbruckban pappá szent. Hódmezővásárhelyt lelkipásztor, Szatmárnémetiben házfőn. 1938. IX. 1-: tanított, 1941: a kalocsai Szt István Gimn. óraadó tanára, 1943: Pécsett a rendtart. gazd. vez-je, majd a szétszóratásig házgondnok. Onnan hurcolták el 1950. VI. 10: Mezőkövesdre. Az egri főegyhm. befogadta, 1950: Verpeléten, 1952: Harsányban, 1959: Verpeléten kp., 1961: Ecsegfalván plnos, 1964: Jászapátiban kp., 1968-tól nyugdíjazásáig Tiszalökön plnos. 1992: Bpen a Radvány u. rendi otthon lakója. - 1942:57. sz.-1943. IV: a Kalocsai Kollégium fel. szerk-je és kiadója, 1943. VII. 22-31: a Kalocsai Kollégium Vakációs Levelei fel. szerk-je. 88

Cat. SJ 1940:60; 1949:60. - Jámbor 1942:178. - Schem. Agr. 1975:130. (itt dr.) - M. jezsuiták vall. III:364. - Fehérváry 1990:89. - Pálos 1992:188. - Viczián 1995:185. - Hetényi Varga 2002. II:323.

Schmidt Frigyes Leó, SVD (Cikó, Tolna vm., 1917. jan. 13.-Pannonhalma, 1976. aug. 28.): szerzetes testvér. - 1940. IX. 2: Kőszegen lépett az →Isteni Ige Társaságába. Első fog-át 1942. IX. 8: uo., örök fog-át 1948. IX. 8: Budatétényben tette. E két rházban szabómester. - A szétszóratás után 1952: Mágocson sekrestyés és mindenes. Utolsó éveit a pannonhalmi szoc. otthonban töltötte. r.k.

Schmidt János (Kőröstarján, Bihar vm., 1920. szept. 20.-Nagyvárad, 1981. ápr. 24.): plébános. - III. é. teol. hallg. volt, amikor 1945. I. 1: Holczer Gyula diákonussal és Garamszegi (Grósz) László II. é. hallg-val együtt az →NKVD elhurcolta az egri szem-ból. A Kál községi gyűjtőtáborból a foglyokat I. 11: marhavagonokban Erdélyen keresztül az egyedhalmi (Moldva) szűrőtáborba vitték, ahol az erdélyi papokat és szerz-eket is fogva tartották. A bukaresti nuncius közbenjárására engedték őket szabadon, ~ társaival II. 14: indulhatott vissza Egerbe, ahová IV. 4: érkeztek meg. 1946. III. 17: pappá szent. Hevesen kp. 1949: hitokt., 1950: adm., 1952: plnos, 1958: Gemzsén, 1965: Szentistvánban plnos. 1965: h. esp. 88

Schem. Agr. 1963:63; 1975:130. - Hetényi Varga III:133. - Diós 1999:189. (3639.)

Schmidt, Johann Martin (ún. Kremser Schmidt) (Grafenwörth bei Krems, Alsó-Au., 1718. szept. 25.-Stein an der Donau, 1801. jún. 28.): festő. - Oltárképeket festett, Au-ban dolg. Rembrandt és Troger hatása alatt fejlődött. ~ festette 1770: a váci szegyh. Nep. Szt János-, 1771: Szt Miklós-mellékoltárképeit, 1774: főoltárképét; 1778: a kállói r.k. tp. főoltárképét (Szt Pál megtérése), 1781: a zalaapáti r.k., volt bencés tp. mellékoltárképeit (Krisztus a keresztfán, Szt József, Szt Benedek). **

Garas 1955:249. - ML IV:242.

Schmidt József (18-19. sz.): festő. - Győrben dolg. Elsősorban dunántúli tp-ok oltárképeit festette: 1799: a ravazdi és kajári plébtp. oltárképét, 1801: a csatkai tp. Mária látogatása- és 1804: a páli tp. Mária mennybevitele-oltárképét, a bakonyszentiváni tp. oltárképeit, 1802-05: a szekszárdi plébtp. főoltárképét és falképeit. **

Garas 1955:249. - ML IV:241.

Schmidt József (Fehértemplom, Temes vm., 1876. szept. 28.-Nagybecskerek, 1949. szept. 28.): plébános. - 1899. III. 21: pappá szent., Zichyfalván, 1902. VII: Apátfalván, Mezőkovácsházán, Nagykárolyfalván, 1899: Orsován kp., 1907-09: szolgálaton kívül, 1909. VI. 15: Lippán, Szakálházán, Temesvár-Józsefvárosban, Újszentannán, Aninán kp., 1912. IX: Szörényordason, 1923: egyben Módoson is adm., ahol 1924: plnos. 1941 e. Kula plnosa. 1949: letartóztatták, 2 és fél é. ítélték, a fogságban halt meg. - M: Die Deutschböhmen im Banat. Ein Heimatbuch zur Jahrhundertwende. Temesvár, 1938. T.E.

Schem. Csan. 1902:249; 1916:187. - Erős 1993:557. - Hetényi Varga III:291.

Schmidt József Ferenc (Pest, 18. sz. eleje-1750 után): szobrász. - Veszprémben dolgozott. Walch Tamás kőfaragóval együtt 1749-50: készítette a veszprémi várban a Szentháromság-szobrot és a Kálvária szobrait, amelyek közül csak a mellékalakok a régiek (1747). Padányi Bíró Márton megbízásából fából kisméretű Szentháromság-csoportot faragott sorozatban, amelyek a veszprémi egyhm. tp-aiban találhatók. **

Aggházy I-III. - ML IV:241.

Schmidt Julianna Narcissza, FMMN (Mór, Fejér vm., 1893. dec. 7.-Vác, 1981. jún. 19.): szerzetesnő. - 1929. XII. 19: Bpen lépett a →Ferences Mária Misszionárius Nővérek Társaságába. Utolsó fog-át 1935. VIII. 15: uo. tette. Szegénygondozó volt. - A szétszóratás után kötéssel tartotta fenn magát. Utolsó éveit a váci szoc. otthonban töltötte. r.k.

Schmidt Kalliszt, OFM (Sopron, Sopron vm. 1752. nov. 19.-Pozsony, 1801. jún. 12.): hitszónok. - 1771: lépett a mariánus rtart-ba. 1777: szent. pappá. Több helyen, leghosszabban Pozsonyban hitszónok volt. - M: Geistliche Betrachtungen auf die heilige Andvents-zeit. Pozsony, 1793. - Predigt auf den Charfreitag. Uo., 1793. **

Farkas 1879:110.

Schmidt Mária Ilona de Sion, SND (*Budafok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., 1894): gimnáziumi tanár. - 1913: m-földr-tört. szakos tanári okl-et szerzett, 1936: a Notre Dame de Sion kat. leánylíc. tanára. - Írása: Irodtud. évkv. (Bp., 1936: A ném. romantika m. kritikája) - Írói neve: Schmidt Ilona. 88

Jámbor 1936:89; 1940:118. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Schmidt Márta M. Zsófia (Bp., 1924. jan. 13.-Mágocs, 1948. máj. 21.): apácajelölt. - Gimn. érettségi után a bpi egy. bölcsész karán lat-m. szakot végzett, majd halálukig ápolta tbc-s anyját és húgát. 1947. III. 16: belépett a Ciszt. Nővérek bakonyboldogasszonyi ktorába. Röviddel beöltözése után rajta is kitört a tbc, XI. 21: a ktor szegénysége miatt elbocsátották, pap nagybátyjához költözött. Életét áldozatul ajánlotta föl a Regina Mundiért. r.k.

Schmidt Mihály, SDB (Dorog, Esztergom vm., 1906. dec. 20.-Szombathely, 1979. febr. 14.): karnagy. - 1918: lépett a r-be. Péliföldszentkereszten és Nyergesújfalun tanult. A teol-t 1927-31: Torinóban végezte, ahol pappá szent. Az esztergomtábori int. nev-je, 1935-38: elvégezte az egyh. karnagyképzőt. 1940: a szombathelyi int-be került. 1946: megszervezte a Szalézi Kórust. 1955: ezt föloszlatták, ekkor a szombathelyi zeneisk. tanára, 1966: Grazba ment, s a szaléziek iparos isk-jában lett karnagy. 88

Szolg. 1979. 44:102.

Schmidt Péter (Grábóc, Tolna vm., 1799. aug. 15.-Pécs, 1874. márc. 28.): orgonista, zeneszerző. - 1815: segédtanító Mohácson, 1818: a pécsi tanítóképzőben Siegvarth Vince tanítványa. 1828: →Lickl János György, a pécsi szegyh. orgonistája tanította orgonára és zeneszerzésre. 1861: a Pécsi Dalárda egyik alapítója. - Szerzeményei: 2 magyar mise (férfikarra), 4 lat. mise (férfikarra), 80 egyh. ének és mise orgonakísérettel, 3 Miserere, Laudate pueri, 2 himnusz, Veni Sancte, Tantum Ergo, Deutscher Messgesang (vegyeskarra, orgonakísérettel), 4 antifóna, graduale és offertórium (férfikarra), stb., Apollo (1873: Rondo magyar stylben 4 kézre; 1874: Rondo). - M: A zene tankv-e mesterképezdék számára. Lehrbuch der Musik für Schulpräparanden. Pest, 1857. (ny. Budán, m. és ném. c-mel és szöveggel) - Dallamok az ausztriai birodalombeli kath. magyar tanodák számára írt első és második nyelvgyakorló- és olvasókv-ben foglalt énekekhez. Négyes hangjegyekre tette. 1-2. füz. Pécs, 1859. - Dallamok kat. m. elemi tanodák sz., az első nyelvgyakorló- és olvasókv-höz. Uo., 1861. (Uaz a 2. nyelvgyakorló- és olvasókv-höz. Uo., 1861) - Egyh. énekek és imák a kat. tanuló ifj. haszn. Szauter Antallal. Hangjegyekkel. Uo., 1862. 88

Zenészeti Lpk. (1869:30, 31. Mecsektői: Sch. P.) - Szinnyei XII:496. - ZL 1930. II:463. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Schmidt Sebestyén József, OPraem (Veszprém, Veszprém vm., 1910. okt. 16.-Szombathely, 1986. szept. 5.): tanár. - 1931: éretts. a kecskeméti piar. gimn-ban. 1931: belépett a piar. r-be. A fil-t 1931-32: Párizsban az Institut Catholique-on végezte. A teol-t Bpen a →Kalazantinumban kezdte, Csornán fejezte be. 1934: elhagyta a piar r-et. Csornán 1936. VIII. 14: szakvizsgával lépett a prem. r-be. 1937. VIII. 15: első, 1939. VIII. 15: örök fog-át uo. tette. VIII. 20: Csornán pappá szent. A bpi Pázmány P. Tudegy-en 1938: ném-fr. szakos középisk. tanári okl-et szerzett. - Szombathelyen 1938-48: gimn. tanár, házgondnok, 1944-47: házfőn., 1948: Kámonban kisegítő, 1949-50: szemináriumi vicerektor is. - A szétszóratáskor 1950. VI. 19: Egerbe internálták, IX. 7: a szombathelyi Szt Norbert lelkészség első lelkésze, Kámonban 1951: az egyhm. üzemi konyha gondnoka és kp. 1957: Kámonban, 1964: Celldömölkön h. plnos, 1966: a Szt Norbert lelkészség ig-ja, 1976: mb. püspöki irodaig. r.k.

Schmidt Szörény István, OSB (Érsekújvár, Nyitra vm., 1804. dec. 15.-Buda, 1865. szept. 1.): gimnáziumi tanár. - 1821. IX. 15: lépett a r-be, Pannonhalmán teol. 1827. VII. 17: fog-at tett, 1829. X. 21: pappá szent. 1829/30: Pannonhalmán bölcs. szigorlatára készült. 1830: Kőszegen, 1839: Esztergomban gimn. tanár. 1846: Pannonhalmán főapáti titkár, 1848-50: a hazai jog tanára is. 1850: Sopronban házfőn és ig. 1855: Nagyváradon, 1859: Kassán tanker. főig., 1862: Budán helytartósági tanácsos. - A M. Termtud. Társulat, a Bécsi Földtani Int., a Frauendorfi Kertmívelő Társ. tagja. - M: Énekek és imádságok a tanuló ifj. számára. Kőszeg, 1838. - Örömszózat mellyel... egyházpakai Andrássy József urat ... Esztergom vm. főispáni helytartóját ... köszönté. Esztergom, 1845. - Kirchenlieder für die Gymnasial Jugend. Sopron, 1850. (névtelenül!) - Szt énekek a soproni szt benedekrendi egyh. ájtatos közönségének lelki épülésére. Uo., 1853. 88

Szinnyei XII:501. (*Besztercebánya!) - Balogh 1941:57. - PN 1987:63. (402.)

Schmidt Vilmos (Siklós, Baranya vm., 1879-Siklós?, 1937 u.): kántortanító, karnagy. - Kántortanítói okl-et szerzett, 1898: Baranyaszentivánon, majd Dárdán, 1907: Siklóson tanított, 1918: igazgató tanító. Az I. vh-ban 1914-18: a szerb, albán és olasz harctereken küzdött. 30 é. a siklósi pléb., 25 é. a Siklósi Dalárda karnagya. - Szerzeményei: daljáték, műdalok, népdalátiratok férfi- és vegyeskarra, hazafias dalok, egyh. miseénekek, jeligék. - M: Dalok és énekek. A kath. el. népisk. 3-4. o. sz. Jósvay Gáborral és Szemző Antallal. Bp., 1927. (8. kiad. 1936) - Dalok és énekek kv-e. A kat. el. népisk. 5-6. o. sz. Uazokkal. Uo., 1927. - Uaz. A kath. el. népisk. 3-6. o. sz. Uazokkal. Uo., 1929. (2. kiad. 1932) - Az éneklés tanításának vezérkv-e a r.k. el. isk. 1. és 2. o. ... Kat. tanítók, tanítónők valamint tanítójelöltek [4. o.] haszn. Uazokkal. Uo., 1929. 88

Matolay 1930. Arck. - Molnár 1936:477. Arck. - Gulyás/Viczián XXI. (kz-ban)

Schmidt, Wilhelm, SVD (Dortmund-Hörde, 1868. febr. 16.-Fribourg, Svájc, 1954. febr. 10.): néprajztudós, vallástörténész, nyelvész. - 1888: lépett a r-be. 1892: szent. pappá, s Berlinben és Bécsben orientalisztikát tanult. 1895: St. Gabrielben (Bécs mellett) a r. főisk. tanára, 1921-38: a bécsi egy-en prof. 1924: ~ rendezte a vatikáni missziós kiállítást, s irányította a p. missz. múz-ot. 1938: Posieux-Froideville-ben, 1941-48: a fribourg-i egy-en tanított. - 1906: alapította az Anthropos folyóir-ot, melynek szerkesztőségét 1932: →Anthroposz Intézetté fejlesztette. A tört. módszer egyik első alkalmazója a néprajzban és a vallástört-ben. - M: Der Ursprung der Gottesidee. 1-12. köt. Münster, 1926. - Die Sprachfamilien und Sprachenkreise der Erde. Heidelberg, 1926. - Handbuch der vergleichenden Religionsgeschichte. Münster, 1930. - Das Eigentum auf den ältesten Stufen der Menschheit. 1-3. köt. Uo., 1937. **

LThK IX:435.