Magyar Katolikus Lexikon > S > Sion


Sion (héb. Szijjon, gör. Szión): Jeruzsálem délkeleti dombja. - 1. Az ÓSz-ben a helymegjelölés talán a →Gihon forrásának védelmére szolgáló erőd lejáratára is kiterjedt az →Ofel alatt, melyet Dávid meghódított (2Sám 5,7; 1Krón 11,5). A tört. művekben ritkán találkozunk az elnevezéssel (az említetteken kívül csak: 1Kir 8,1; 2Krón 5,2); de a próf-k írásaiban (Ez, Oz, Jón, Nah, Hab, Ag, Mal kivételével) és az énekekben (Zsolt, Siral) 150x előfordul, de természetesen nem egészen eredeti értelmében, hanem a Templom-hegyre és Isten lakóhelyére (Sion hegye: 19x), valamint egész Jeruzsálemre mint Jahve (= az Úr) városára (Iz 60,14), ill. az Isten városára (Zsolt 48,2) vonatkoztatva. A ~ felé tartanak a zarándokok (Jer 31,6), és énekek szólnak róla (Zsolt 137,3). A 87,2 ~ kapuit dicséri. Jeruzsálem lakossága megszemélyesítve ~ leánya (23x), ~ szűz leánya (2Kir 19,21; Siral 2,13); de Izr. (Iz 46,13), Júda (Jer 14,19), Júda városai (Zsolt 69,36; Siral 5,11) és Júda törzse (Zsolt 78,68) is szerepelnek együtt ~nal. - A →babiloni fogság idején és utána ~ = Jeruzsálem, mégpedig a végső időknek, az üdvösség idejének városaként, melyről Jahve nem feledkezik meg megaláztatásában (Iz 49,14), ahol Jahve v. neve újra lakni fog (18,7; Jo 4,17; Zak 2,14; 8,3), ahonnan majd uralkodik és ahova a népek elzarándokolnak (Iz 2,3; Mik 4,1). - 2. Az ÚSz-ben ~ alárendelt szerepet játszik: 5-7x szerepel ÓSz-ből vett idézetekben (Mt 21,5; Jn 12,15; Róm 9,33; 11,26; 1Pt 2,6). A Zsid 12,22: a ker-ek - a Jézus vérén szerzett új szövetség részeseiként (vö. 12,24) - már elérték ~ hegyét (párhuzamban a mennyei Jeruzsálemmel, az élő Isten városával). Jel 14,1: ~ hegye az a hely, ahol a 144.000 megjelölt körülveszi a Bárányt. - 3. Később a ~, bár megtartotta vallási színezetét, ismét topográfiai fogalommá vált. Már Josephus Flavius úgy vélte, hogy Dávid erődöt emelt Jeruzsálem Ny-i dombján (ZsidHáb 5,4,1), tehát ezt tekintette az eredeti ~nak. E feltevés érthető, mert Kr. u. 70 u. a DK-i domb pusztasággá vált, viszont a Ny-i dombon Heródes palotája fennmaradt: a Legio Fretensis laktanyája lett. A ker-ek átvették ezt a hagyományt, és a DNy-i dombot nevezték ~nak, ahol megbízható hagyomány szerint az ősker. egyh. közp-ja volt (→cenaculum), és Iz 2,3 beteljesedését („a ~ról jön a törvény”) látták benne. A 350 k. épült pompás bazilikának Sancta Sion lett a neve. Csak a 19. sz. ásatások során bizonyosodott be, hogy a ker. ~ nem azonos Dávidéval. Ennek ellenére míg a siratófal (→jeruzsálemi templom, 2.b) nem vált hozzáférhetővé, ez a ~ volt a zsidók a fő zarándokhelye. R.É.

BL:1582.

Sion, Sionen: egykori püspökség Asia provinciában. - Helye ismeretlen. C-ét viselte 1865: Durguth József.

AP 1990:913.

Sion, Sitten, Sedenum: püspöki székhely Svájcban. - A 4. sz: alapították. Közvetlenül a Sztszék alá tartozik. - 5589 km²-en 2005: 296.057 l, 225.133 h, 158 pb, 147 ep, 116 szp, 150 sz, 345 szn, 12 ni, 7 ki-e volt. - Pp-e volt 1431: Benzi András. **

AP 2005:689 .

Sion, Pest, 1839. febr. 3.-1842. dec. 28.: katolikus egyházirodalmi folyóirat. - Megj. hetenként 2x. Szerk. és kiadó: Gyarmathy János. Ny: Beimel, 1840. III. 28: Egyetemi. - Társlapjai: Anastasia, Egyházi Szépművészetek Tára (1838-39), Anastasia, Museum Memorabilium Reipublicae Sacrae, Civilis et Litterariae (1839). 88

Busa 1986:260. (374.)

Sion (héb. Szijjon, gör. Szión): Jeruzsálem délkeleti dombja. - 1. Az ÓSz-ben a helymegjelölés talán a →Gihon forrásának védelmére szolgáló erőd lejáratára is kiterjedt az →Ofel alatt, melyet Dávid meghódított (2Sám 5,7; 1Krón 11,5). A tört. művekben ritkán találkozunk az elnevezéssel (az említetteken kívül csak: 1Kir 8,1; 2Krón 5,2); de a próf-k írásaiban (Ez, Oz, Jón, Nah, Hab, Ag, Mal kivételével) és az énekekben (Zsolt, Siral) 150x előfordul, de természetesen nem egészen eredeti értelmében, hanem a Templom-hegyre és Isten lakóhelyére (Sion hegye: 19x), valamint egész Jeruzsálemre mint Jahve (= az Úr) városára (Iz 60,14), ill. az Isten városára (Zsolt 48,2) vonatkoztatva. A ~ felé tartanak a zarándokok (Jer 31,6), és énekek szólnak róla (Zsolt 137,3). A 87,2 ~ kapuit dicséri. Jeruzsálem lakossága megszemélyesítve ~ leánya (23x), ~ szűz leánya (2Kir 19,21; Siral 2,13); de Izr. (Iz 46,13), Júda (Jer 14,19), Júda városai (Zsolt 69,36; Siral 5,11) és Júda törzse (Zsolt 78,68) is szerepelnek együtt ~nal. - A →babiloni fogság idején és utána ~ = Jeruzsálem, mégpedig a végső időknek, az üdvösség idejének városaként, melyről Jahve nem feledkezik meg megaláztatásában (Iz 49,14), ahol Jahve v. neve újra lakni fog (18,7; Jo 4,17; Zak 2,14; 8,3), ahonnan majd uralkodik és ahova a népek elzarándokolnak (Iz 2,3; Mik 4,1). - 2. Az ÚSz-ben ~ alárendelt szerepet játszik: 5-7x szerepel ÓSz-ből vett idézetekben (Mt 21,5; Jn 12,15; Róm 9,33; 11,26; 1Pt 2,6). A Zsid 12,22: a ker-ek - a Jézus vérén szerzett új szövetség részeseiként (vö. 12,24) - már elérték ~ hegyét (párhuzamban a mennyei Jeruzsálemmel, az élő Isten városával). Jel 14,1: ~ hegye az a hely, ahol a 144.000 megjelölt körülveszi a Bárányt. - 3. Később a ~, bár megtartotta vallási színezetét, ismét topográfiai fogalommá vált. Már Josephus Flavius úgy vélte, hogy Dávid erődöt emelt Jeruzsálem Ny-i dombján (ZsidHáb 5,4,1), tehát ezt tekintette az eredeti ~nak. E feltevés érthető, mert Kr. u. 70 u. a DK-i domb pusztasággá vált, viszont a Ny-i dombon Heródes palotája fennmaradt: a Legio Fretensis laktanyája lett. A ker-ek átvették ezt a hagyományt, és a DNy-i dombot nevezték ~nak, ahol megbízható hagyomány szerint az ősker. egyh. közp-ja volt (→cenaculum), és Iz 2,3 beteljesedését („a ~ról jön a törvény”) látták benne. A 350 k. épült pompás bazilikának Sancta Sion lett a neve. Csak a 19. sz. ásatások során bizonyosodott be, hogy a ker. ~ nem azonos Dávidéval. Ennek ellenére míg a siratófal (→jeruzsálemi templom, 2.b) nem vált hozzáférhetővé, ez a ~ volt a zsidók a fő zarándokhelye. R.É.

BL:1582.

Sion, Sionen: egykori püspökség Asia provinciában. - Helye ismeretlen. C-ét viselte 1865: Durguth József.

AP 1990:913.

Sion, Sitten, Sedenum: püspöki székhely Svájcban. - A 4. sz: alapították. Közvetlenül a Sztszék alá tartozik. - 5589 km²-en 2005: 296.057 l, 225.133 h, 158 pb, 147 ep, 116 szp, 150 sz, 345 szn, 12 ni, 7 ki-e volt. - Pp-e volt 1431: Benzi András. **

AP 2005:689 .

Sion, Pest, 1839. febr. 3.-1842. dec. 28.: katolikus egyházirodalmi folyóirat. - Megj. hetenként 2x. Szerk. és kiadó: Gyarmathy János. Ny: Beimel, 1840. III. 28: Egyetemi. - Társlapjai: Anastasia, Egyházi Szépművészetek Tára (1838-39), Anastasia, Museum Memorabilium Reipublicae Sacrae, Civilis et Litterariae (1839). 88

Busa 1986:260. (374.)