Magyar Katolikus Lexikon > C > cenaculum


cenaculum, coenaculum (a lat. cena, 'napi fő étkezés' szóból): az ókori lakóház emeleti részében lévő ebédlő v. lakószoba. - A gör. ÚSz különbséget tesz az utolsó vacsora terme, az anagaion (Lk 22,12;. Mk 14,15) és a jeruzsálemi hívek gyülekezési helye, a hüperóon (ApCsel 1,13;. 9,37.39; 20,8) között. A Vg. mindkettőt ~nak fordítja. - 1. Az utolsó vacsora terme. Mk 14,13-16-ból és a párhuzamos helyekből nem derül ki egyértelműen, hogy Jézus hol költötte el tanítványaival az utolsó vacsorát. Húsvétkor minden jeruzsálemi háztulajd. átadta megfelelő helyiségét a húsvéti bárány elfogyasztására. De hogy pontosan melyik ház tulajd-a fogadta be Jézust és tanítványait, azt a jeruzsálemi hívek nem őrizték meg. 400 k. →Aetheria arról tudósít, hogy a húsvét előtti csütörtökön délután a Golgota közelében sztmisét mutattak be,  s éjszaka igelit-val emlékeztek meg arról a tanításról, amelyet Jézus az Olajfák hegyén adott az ap-oknak. A Lk 22,12: és az ApCsel 1,13: említett helyiségek első azonosítása a szír Doctrina Addaiban (400 k., Edessza) fordul elő. Az 5. sz. második felétől a Sion hegyén épült baz-ban emlékeztek meg az utolsó vacsoráról. 6. sz. források a Kidron völgyét (az elfogatás színhelyeként ismert barlangot) jelölik meg az utolsó vacsora színhelyeként. Csak Szofroniosz pátr. (†638) nyomán terjedt el az a nézet, hogy az utolsó vacsorának és a Szentlélek eljövetelének uaz volt a színhelye: Jeruzsálemben a Sion hegye. - 2. Az első keresztények központja, az a hely, ahol a húsvét utáni események is lezajlottak. Ezt a hagyomány egyértelműen a Sion hegyéhez kapcsolja. Kr. u. 130: Epiphaniosz azt írja, hogy még áll „az a kis templom”, amelyet azon a helyen emeltek, ahol az első keresztények találkoztak. Hogy ez azonos-e a zsinagógával, amely a Titus katonáitól aránylag megkímélt, félreeső városnegyedben egészen Kr. u. 340-ig megmaradt, nem lehet bizonyítani. Uígy kérdéses az is, hogy összefüggésbe hozható-e a Dávid sírjaként ismert helyiséggel, amelyet régészetileg csak 1951-től vizsgáltak. Arra a következtetésre jutottak, hogy egy róm. kori zsinagógával azonos. Annyi bizonyos, hogy 350 k. itt állt a felső v. ap. tp., ahol a pünkösdi eseményekre emlékeztek (Jeruzsálemi Szt Cirill). 400 táján a kör alaprajzú pompás Sion-baz-ban Aetheria szerint húsvétkor megemlékeztek a Jn 10,19-23:, majd egy héttel később a 20,24-29: olvasható eseményekről. Később más tárgyi emlékeket is kapcsoltak a Sion-baz-hoz: az oszlopot, amelyhez kötözve Jézust megostorozták, a töviskoronát, a hívek első gyülekezési helyét, a Szt István vértanú megkövezéséhez használt köveket, végül a 7. sz: Mária halálos ágyát. - E baz. 614: a perzsa dúlást is túlélte, de a 10-11. sz. pusztítást már nem. Az említett korai zsinagógát nem számítva a ma látható épületrészek az arabok és a keresztesek idejéből valók. Az utolsó vacsora termének nevezett gótikus terem a 14. sz-ból származik. Alatta Dávid sírja zsidó zarándokhely. **

Kroll 1985:406, 411, 433. - BL:220.