Magyar Katolikus Lexikon > R > ruszinofil


ruszinofil: Északkelet-Magyarország (Zemplén, Ung, Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyék) ruszin (kárpátukrán, kisorosz, magyarorosz, rutén) lakosságának nemzetté válásában a nemzeti újjászületés népi irányzatú híveinek politikai elnevezése a Bach-korszak bukása (1860) óta. Az a saját hagyományait, nyelvét ápoló és azt irod. nyelvvé tenni, önállósítani kívánó (gyakran csak „görögkatolikus”-nak, ill. ruténnek nevezett) népi irányzat, mely elkülönült a magyarbarát magyarón (hungarofil) csoportosulástól, de a közös osztr. elnyomás ellen szövetségesnek számított, ellentétben a nagyorosz →ruszofil, utóbb a nagyukrán →ukranofil jelzőjű irányzatokkal. Utóbbi két pánszláv csoportosulás álcázott magyarón irányzatnak tekintette őket. 1871: az ungvári Szt Bazil Társulatban a ruszofil vezetés eltávolítása után lett a ~ irány nemzetiségük vezető ereje. A Katolikus Néppárt támogatásával a ~ek szolgálatában állt a kv-eket és tankv-eket kiadó ungvári Szt Bazil nyomda. - Lapjuk: az ungvári Gör. Kath. Szemle (1899-1915, 1918). 88

Mayer 1977:9. - Forrás 1997:5. sz. (Tóth István: Ruszin autonóm törekvések és Trianon)