Magyar Katolikus Lexikon > P > predella


predella (ol. 'zsámoly'): 1. az oltár előtti dobogó, ill. az oltárlépcső legfelső szintje, ahol a miséző áll. - 2. az oltárépítménynek a →mensát és a →retablót összekötő része. 1300-1520: festményekkel v. domborművekkel díszítették. Többnyire a fölötte elhelyezett főábrázolást magyarázta. Nagyobb oltároknál néha külön szárnyakat is kapott. Fülkéjébe →ereklyetartót tettek. - 3. feltét a mensára gyertyatartók elhelyezésére. **

Kühár-Radó 1933:340. - ML 1935. II:331.