ereklyetartó (gör. lipszanotéka, lat. arca, chrismarium, conditorium, conservatorium, custodia, gestatorium, iocale, phylacterium, repositorium, theca, vas): →ereklyék őrzésére szolgáló tárgy. - Legrégibbek a 4. sz: oltárokba épített, nem ritkán →elefántcsontból és nemesfémből készült  ládikók és szelencék. - Formái: kis ereklyék számára →ampolnát, →enkolpiont, →gyűrűt v. →kapszulát; sztek kiemelkedő ereklyéinek (főleg →ereklyék átvitele esetén) →szarkofág formájú ~t  készítettek. A keresztereklye ~ja rendszerint kereszt formájú. A kk-ban az oltárba helyezett ~ rendszerint ólomból v. ónból, ritkán fából készült. Nagyméretű, kiemelkedő ereklyék számára →ereklyetartó szekrényt készítettek. Készítettek  →burza-alakú ~t is. A nemesfémmel borított, különféle technikával díszített tábla-~, melybe besüllyesztették az ereklyét, sajátos változata a →sztaurotéka. 2 v. 3 ~-táblát fogtak össze →diptichon v. →triptichon formájú ~ban; lit. kv. első táblájába is foglaltak ereklyét, ez a könyv-~. - A 14. sz-tól rendkívül változatossá vált az ~ formája és anyaga. Lit. edényekbe foglaltak ereklyéket, de előfordult gazdagon díszített strucctojás és különféle szarvak ~vá formálása is. Beszélő ~nak nevezték azt a formát, amely a szt attrib-át v. testrészét ábrázolta: fej-, kar-, láb-alakú ~k. Gyakori a →herma v. az egész alakos ~. A gótika idején tp. v. épületelem formájú ~k gyakoriak. A kk. végén az alakos díszítés háttérbe szorult az architektúra-elemekkel szemben, ill. domborművekkel és festménnyel helyettesítették. A 15. sz: a szelence-~ból alakították ki az ereklyét láthatóvá tevő →ostensoriumot. Szintén a szelence formából alakult ki K-en és Itáliában a torony- és kupola-~. Az újkorban már csak ismétlődnek a régi ~-formák. A reneszánsz és a barokk idején a szarkofág-~t kedvelték, s gyakori lett az üvegkoporsó.  Nagyon sok és értékes ~ pusztult el a háborúk és a ref. miatt. **

Kleinschmidt, B.: Geschichte d. christlichen Kunst. Paderborn, 1924:519. - DAL XIV. (1948) 2294. (Leclerc, H.: Reliques et reliquiaires) - Radó 1961:457. - Kirschbaum III:538. - LThK VIII:1213. - Onasch 1981: 319.