Magyar Katolikus Lexikon > P > praebendarius


praebendarius (lat.): 1. javadalmas →kanonok. - 2. kanonokot helyettesítő egyházmegyés pap, karkáplán, karpap. A 14. sz: a knk-ok egy része távol élt a ppi székhelytől, s nem tudott részt venni a →káptalan életében. Jövedelmük (→praebenda) egy részének átengedésével megbíztak egy papot, hogy a kórusban, a 13/14. sz. fordulójától a kápt-ok →hiteleshelyi munkájában helyettesítsék őket. A ~ jövedelme aránylag alacsony volt, ezért kiegészítésére gyakran kpna- ill. oltárigazgatóságot is vállalt. A nagyobb székeskápt-okban 12 ~ volt. 1350 u. a ~ok a kápt. felügyelete alatt külön testületet alkottak. Ko.L.

Mályusz 1971:158. - Acta Hist. (Szeged) 1988:15. (Koszta László) - Udvardy 1992:15.