🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > P > politeizmus
következő 🡲

politeizmus (gör. 'sokistenhit'): sok, egymástól többé-kevésbé független istenség elismerése, közülük azonban csak egy vagy egy csoport részesül →imádásban. Ezért a →bálványimádás, a →pogányság és a ~ nem azonos fogalmak. - 1. A vallástört-ben a ~ megtalálható csaknem minden régi és sok mai, Eu-n kívüli (→buddhizmus, →lámaizmus, →hinduizmus, sintoizmus [→Japán]) műveltségben, és írás nélküliekben is (pl. Polinézia, Ny-Szudán). Ebből, főként a racionalista vallástudósok, arra következtettek, hogy az emberiség ősi állapota a ~, és csak fejlődés útján jutott el a →monoteizmushoz. A pontosabb vallástört. kutatások kimutatták, hogy az ősi állapot a monoteizmus, a ~ már elfajulás, és a démonhitből v. a hősi mondákból alakult ki. Kialakulását befolyásolja: a természeti erők és folyamatok megszemélyesítése, a főisten sajátságainak és szerepének önállósulása, az ősök és mitikus alakok istenítése, az élet különbözőségeivel járó szükségletek kielégítésére való törekvés, különféle vallások és kultuszok összekeveredése és a helyi istenségek megtartása. A sok isten panteonja rendszerint rangsorolt egy vez. istenség uralma alatt. A mitológia megteremti a kapcsolatokat az istenek között, s a csop-ok kialakulásánál a 2, 3, 7, 9, 12-es szám külön szerepet játszik. Néha társad. és pol. mozg-ak kiemelik egy-egy istenség tiszt-ét, de ez nem vezet igazi egyistenhithez. A monoteizmus igazi próf. élménye a kinyilatkoztatásra vezethető vissza. - 2. A Szentírásban. A Józs 24,2.14; Jud 5,7-9 szerint Izr. fiainak ősei politeisták voltak. Később is föllelhetők a ~ nyomai, s nem csupán a népi vallásosságban, hanem az ország É-i részén a hivatalos kultuszban is, különösen Acháb idejében, aki bevezette a föníciai istenek tiszt-ét (1Kir 14,22-24; 16,31-33), sőt még a jeruzsálemi tp-ban is, ahol Manassze és Ámon uralma alatt Jahve kultuszán kívül Baal, Astarte és különféle asztrális istenek tiszt-e is elburjánzott (2Kir 21,2-7.20; 23,4.11). A nép körében még a száműzetés korára sem halt ki teljesen a ~ (Jer 44; Iz 57,3-10), és az elephantinei tp-ban a zsidó katonai kolónia tagjai Jahvén kívül még más isteneket és istennőket is tiszteltek. Csak a száműzetés után halt ki a népi vallásosságból a ~, bár Antiokhosz idejében sokan visszaestek a bálványimádásba (1Mak 1,43.52-56). G.F.-**

LThK VIII:598. - König 1985. - KEK 2112.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.