per (lat. iudicium): egyházi bíróság hatáskörébe tartozó kérdés törvényes előírások szerint, egyházi bíróság előtt lefolytatott megvitatása és eldöntése (CIC 1917:1552.k. 1.§). Sajátossága, hogy bírói hatalommal rendelkező szerv előtt folyik. - Fajtái a tárgya szerint: 1. egyházi ~es eljárás (iudicium contentiosum, 1501-1670.k.). Tárgya természetes v. jogi személyek jogainak érvényesítése, megvédése, ill. →jogi tények kinyilvánítása (1400.k. 1.§ 1). Régebben ezt általában az egyh-ban is polg. ~nek, polg. ~es eljárásnak (iudicium civile) nevezték. Az 1917-es CIC szándékosan módosított a szóhasználaton, a világi bíróságok előtti ~ekkel való összetévesztés elkerülése végett. - 2. büntető ~es eljárás. Tárgya (utólag kimondandó) büntetés kiszabása v. (önmagától beálló) büntetés kinyilvánítása büntetendő cselekményre (vö. 1400.k. 1.§ 2., 1717-1719.k., 1721-1728.k.). - 3. közigazgatási ~es eljárás (iudicium contentioso-administrativum). Tárgya a közig. hatalom intézkedéséből támadt jogvita, mely rendes bíróság előtt nem folytatható. Ilyenkor v. az egyh. elöljáróhoz (mint a végrehajtói és nem mint a bírói hatalom hordozójához, pl. a mpp-höz), v. →közigazgatási bírósághoz lehet fordulni. Bizonyos kánonjogászok tartózkodnak attól, hogy a közig. ~es eljárást a ~es eljárások körébe sorolják. - A ~ szervezeti előfeltétele a →bíróság; joghatósági előfeltétele a →bírói illetékesség; személyi előfeltétele a →bíró, az őt segítő →ügyhallgató, →ügyész és →kötelékvédő, a →jegyző, a →peres felek, a →képviselők és az →ügyvédek. E.P.

Erdő 2003:675.