🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > képviselő
következő 🡲

képviselő (lat. procurator): más ügyeit az illető nevében kezelő személy. - A jogban pereskedő felek segítője a →perben. A felek szabadon alkalmazhatnak ~t, kivéve ha nem rendelkeznek →perbeli cselekvőképességgel, ilyenkor ugyanis ~t vagy az bízhat meg, aki az illető helyett egyébként eljár (pl. gyám), vagy a bíró rendelhet ki. A cselekvőképes fél ~ nélkül személyesen is perelhet, hacsak a bíró nem ítéli szükségesnek ~ közreműködését, v. a jog ezt külön elő nem írja (vö. 1481.k. 1.§). - ~je a félnek a perben csak egy lehet, s az nem állíthat magának helyettest, hacsak erre kifejezett felhatalmazást nem kapott (1482.k. 1.§). Ha valaki megfelelő okból mégis több ~t állít, úgy kell kijelölnie őket, hogy közöttük megelőzés érvényesüljön, vagyis aki előbb kezdett el az ügyben ~ként eljárni, az ezzel kizárja a többieket az ügyintézésből (1482.k. 2.§). - A ~ség feltételei: a. nagykorúság, b. jó hírnév, c. megbízás az erre jogosult személytől. Mindezek birtokában, mielőtt feladata ellátásához fogna, a bíróságnál letétbe kell helyeznie az adott ügyre szóló hiteles megbízását (1484.k. 1.§). - A ~k megbízatása általában a jogok védelmére szól. Ezért különleges megbízás nélkül nem mondhatnak le érvényesen a keresetről, magáról a perről v. valamely perbeli cselekményről, nem köthetnek peregyezséget, nem egyezhetnek ki, nem bízhatják az ügyet választott bírákra. Általában semmi egyéb olyan cselekményt nem végezhetnek érvényesen, amihez a jog külön megbízást kíván (1485.k.). - A ~ elvesztheti megbízatását azáltal, hogy aki alkalmazta, elbocsátja, v. a bíró határozatilag - akár hivatalból, akár a fél kérésére - súlyos okból visszaveti (1487.k.). Elbocsátás esetén a ~ megbízása akkor szűnik meg, amikor az elbocsátást vele közölték. Ha pedig a perfelvétel már megtörtént, az elbocsátás akkor lép hatályba, amikor arról az érintetten kívül a bírót és a másik felet is értesítették (1486.k. 1.§). Nem szűnik meg viszont minden további nélkül a ~ megbízatása magával az ítélettel. Ha ugyanis a megbízó nem ellenzi, a perdöntő ítélet után a fellebbezés joga és kötelessége (ha tudniillik az ítélet kedvezőtlen volt) a ~t illeti (1486.k. 2.§). - A CIC kétféle ~i vétséget említ: 1) a tisztséggel való visszaélést (feladatának alapvető elárulását), melyet az követ el, aki a helyzetével járó lehetőségeket kötelességével ellentétes, elsősorban az általa képviselt személy érdekét sértő cselekvésre használja. 2) a tisztség szabálytalan ellátását, melynek elkövetője v. a saját, mértéken felüli hasznát szolgálja, v. az ügy sikere érdekében a törv. kijátszásával az ügyet az illetékes bíróságtól előnyösebb döntés céljából máshová viszi. Ennek két fajtáját a CIC külön is tiltja: a) a per megvásárlását (emptio litis), melynek révén a ~ bizonyos összeg fejében a peres dolgot magáévá teszi; b) a túlzott jövedelem v. a vitatott dolog egy része kikötését a ~ számára egyezség formájában. Az ilyen egyezség egyébként nemcsak tilos, de érvénytelen is (1488.k. 1.§). - A ~i feladat szabálytalan ellátásának e két típusa, valamint az ügy említett átvitele az illetékes bíróságtól máshová, büntethető. A fakultatív büntetés lehet pénzbüntetés. E.P.

Erdő 1991:572. - Ius Ecclesiae. 12 (2000):69. (Llobell, Joaquín: Le parti, la capacità processuale e i patroni, nell'ordinamento canonico).

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.