Magyar Katolikus Lexikon > P > Pantenus


Pantenus, Szt (Szicília?, 2. sz. közepe-194 u.): tudós, misszionárius. - Megtérése előtt sztoikus fil-t tanult, majd 180 k. Alexandriában a keresztény főisk-n tanított. A hagyomány szerint misszion-ként eljutott Indiába (vsz. D-Arábiába). Tanítványa volt →Alexandriai Kelemen. ~ életéről →Caesareai Euszébiosz művei közölnek adatokat. - Ü: júl. 7., a kopt egyh-ban jún. 22. **

Schütz III:31. - NCE X:947.