Páli Szent Vince Társulat, Szent Vince Társulat (ang. Society of St. Vincent-de-Paul, fr. Société de Saint Vincent-de-Paul): a világ összes →Szent Vince Konferenciájának közös nemzetközi szervezete. - Frédéric →Ozanam 1833: világi férfiak számára egyetemista társaival mozgalmat alapított Párizsban Szeretetszolgálat Konferenciája, 1836-tól Páli Szent Vince Konferencia néven, hogy a leginkább szükséget szenvedőknek szociális, anyagi és morális segítséget nyújtson Páli Szt Vince szellemében. A kezdeményezést indokolta, hogy egyrészt a Páli Szt Vince által létrehozott közösségek (más egyh. karitatív szervezetekhez hasonlóan) bár csak átmenetileg, de ismételten a fr. forr-ak (1789, 1830) áldozatául estek, másrészt a kezdődő ipari forr. fokozta a nyomort és rászorultságot a társad. számos rétegében. Ozanam mozgalma rohamos növekedésnek indult: tagsága már az első év folyamán több mint megtízszereződött, majd rohamosan elterjedt világszerte. A helyi „konferenciák” együttese alkotja a nemzetk. ~ot. - Hasonlóan Szt Vince művéhez a ~ is forrásává vált több további mozgalomnak és szervezetnek (No-ban Szt Erzsébet Társulat nők számára, Olaszo-ban Páli Szt Vince Női Társulat, Angliában →Manning, a „szegények bíborosa” mozg-a a rászorulók gondozására). A ~ legnagyobb jelentőségű hatása a →keresztényszocializmus létrejötte, majd később az →Egyház szociális tanításának megfogalmazása (Fribourg-i Unió, →Rerum novarum enc.). Eredetileg csak karitatív törekvései ezáltal kiinduló pontjává váltak a társad. igazságosságért folyó küzdelemnek. Ozanam maga is részt vett H. F. Robert →Lamennais és J. B. Henri →Lacordaire OP l'Avenir körének tevékenységében, és ő vetette fel a (munkás családja eltartásához és képzéséhez elegendő) „természetes bér” fogalmát. - A saját szociális mozgalmaikat létrehozó Adolf →Kolping és Wilhelm von →Ketteler eredetileg szintén a karitatív mozgalomból indultak el. - A ~ minden karitatív tevékenységével törekszik a személyes kontaktus kialakítására; a nyomorgó családok számára gyermekintézményeket, öregotthonokat tart fenn, oktatóprogramokat szervez, szükséghelyzetben lévő nőknek tanácsadást, elhelyezést biztosít. Segítséget nyújt menekülteknek, vándorló cigányoknak, börtönbe zártaknak, börtönből szabadultaknak, munkanélkülieknek, mozgásképtelen betegeknek, menedékotthont biztosít hajléktalanoknak, (beruházási) támogatást a falusi gazdálkodóknak. - Székhelye: Párizs. Kapcsolatot tart az UNESCO-val (konzultatív státus), az →Európai Unióval, a Brit Nemzetközösség Titkárságával, a →Nemzetközi Katolikus UNESCO Központtal, a →Szeretetszolgálat Nemzetközi Szövetségével és a Szt Vince által személyesen v. példájára létrehozott más szervezetekkel, ill. szerzetesrendekkel. Tagja a →Nemzetközi Katolikus Szervezetek Konferenciájának és a →Nemzetközi Katolikus Migrációs Bizottságnak. - Közleménye: Vincenpaul International (havonta ang., fr., sp.) és helyi szervezetek kiadványai. Tagsága 1965: 80 orsz. 15 ezer csoportjában („konferenciájában”) 210 ezer tag; 1996: 132 orsz. (köztük Mo.) 46.400 helyi konf-jában 875 ezer tag. - Az első mo-i Szt Vince Konf. 1852: Sopronban alakult meg. A mo-i koordináló szervezet 1861-1950. IX. 7: feloszlatásáig a Szt Vince Társulat. Központja Bpen, a IV. Veres Pálné u. 9. alatt volt. Lapja 1929-44: a Szt Vince. N.D.

Mihalovics 1942:278. - NCE III:495. - EASS 1984:834. - YIO 1993. I:1381; 1998. I:1492. - EWY 1996:282.