🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > O > orarion
következő 🡲

orarion (a gör. hora, 'idő' szóból): keskeny, hosszú, keresztekkel díszített szalag, a bizánci rítusban a diákonusi hatalom jelvénye. - Ugyanabból az anyagból készül, mint a →dalmatika. A diákonus a szert-ok végzésénél az ~t a bal válla körül fonva viseli úgy, hogy elöl és hátul egyaránt csaknem a földig ér. A diákonus az ~ elöl lévő szárának fölemelésével jelezte, hogy egyes lit. cselekmények végzésének ideje elérkezett. P.I.

G.k. szert-tan 1937:34. - Berki 1975:279. - Onasch 1981:290.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.