Magyar Katolikus Lexikon > O > Országos Levéltár


Országos Levéltár: A magyarországi levéltárak történetének gyökerei az írásbeliség kezdetéig nyúlnak vissza. Az okl-ek kibocsátásának gyakorlata Mo-on - az újonnan keletkezett vagy régebben szerzett jogok rögzítése céljából - I. (Szt) István kir. (ur. 1000-38) idején alakult ki. Amennyire az eredeti formát megőrző, nem kétségtelen hitelű pannonhalmi oklevél (1001) adataiból következtetni lehet, az első okl-ek latin nyelven, s a nyugati császári okl-ek mintájára készültek. Az e korból fennmaradt okl-ek közül csak a →veszprémvölgyi apácák adománylevelének hitelessége kétségtelen. Az első eredeti, hiteles (valódi) okl-ünk a →tihanyi alapítólevél (1055). Az írásbeli ügyintézés III. Béla kir. (ur. 1172-96) idején jutott jelentékenyebb szerephez az uralkodói okl-eket kiállító intézmény, a →királyi kancellária kiépítése révén. A 13. sz: a peres eljárásban ill. a törvénykezésben is egyre nagyobb teret nyert az okl-es bizonyítás és elintézés gyakorlata. A 14. sz-tól az okl-termelés tömegessé vált, s ebben a kir. kancellária mellett igen nagy része volt az ország más fontos egyh. és világi intézményeinek és tisztségviselőiknek. - Az írás azonban csak akkor töltheti be jogbiztosító funkcióját, ha azt meg is őrzik. Mo-on is ez az igény hozta létre a kk. magyar kirság levéltárát, mely vsz. a kir. kancellária keretében jött létre. Az okl-ek megőrzéséről bárhogyan is gondoskodtak, gyakran nem kerülték el az →Aranybulla (1222) sorsát, melynek - bár 7 péld-ban állították ki, s az egyes példányokat az akkor legbiztosabbnak hitt intézményeknél (kir., nádor, esztergomi és kalocsai székeskápt., keresztes és templomos lovagrendek, valamint pápai regisztrum) helyezték el - nem maradt egyetlen eredeti példánya sem korunkra, csak későbbi hiteles átírásai ismertek. A kir. levéltár konkrét létezéséről 1240-ből, IV. Béla kir. (ur. 1235-70) korából való az első adat, majd az Anjou-kortól kezdve sűrűbben említik. A kk. magyar állam közp. levtára, a kir. levtár a mohácsi csatát (1526. VIII. 29.) követő menekülésben elveszett. Jelentős mennyiségű levtári anyag tűnt el ekkor, hiszen azon kívül, hogy - miként mindenütt a korabeli Eu-ban - az uralkodóra, az ország irányítására vonatkozó iratokat itt őrizték, a kk. magyar kir. udvarban voltak a kk. állam egyéb intézményeinek a levtárai is. - Ettől fogva külön fejlődési utat járt be Mo-nak a Habsburg kir-ok által megszervezett közp. kormányzati szerveinek és a másfél évszázadon át önálló államként működő Erdélyi Fejedelemségnek az adminisztrációja. Ezt a helyzetet levtári szempontból a legjobban az jellemzi, hogy - mind Bécsben, mind az Erdélyi Fejedelemségben - az adományleveleket éppúgy a Királyi Könyvekbe iktatták, mint ahogy ezt tették a kk-on át Budán. S ez a gyakorlat folytatódott 1686 u., Mo-nak a török alóli felszabadítása és az ország újraegyesítése után is. - Már a 17. sz. elejétől a m. országgyűléseket egyre sűrűbben foglalkoztatta az ország iratainak kérdése. Az ország közjogi fontosságú iratainak (kir. leiratok, törv-ek, ogy. irományok, békekötések okmányai stb.) megőrzését az 1613. évi törv-ek (a korábbi századokban kialakult hagyományoknak megfelelően) a mindenkori nádor kötelességévé tette. - Az önálló levéltár kialakulásához vezető folyamat fontos állomása volt az 1723:45. tc. megalkotása, melyben a rendek kimondották az Ország Általános Levéltárának fölállítását. Ennek feladata az ország okiratainak: az ogy., közigazg. és bírósági iratoknak a megőrzése, sőt lehetőség szerint a magánszemélyeknél lappangó országos jellegű iratok begyűjtése. E határozmányok azonban valójában csak jó három évtizeddel később, Batthyány Lajos nádor intézkedései nyomán valósultak meg. Batthyány országos mozgalmat indított a korábban elkallódott iratok földerítésére és összegyűjtésére, és kinevezte 1756: a levtár első állandó tisztviselőjét. Ezzel, valamint a köv. években tett intézkedésekkel az Ország Levéltára valóban megkezdhette önálló, intézményszerű működését. Így 1756 tekinthető a Magyar Országos Levéltár alapítási évének. Az Ország Levéltára 1785-ig Pozsonyban, majd Budán, a mai Országház utcában működött. A köv. évtizedekben folyamatosan átvette az ogy-ek, az ogy-ek által kiküldött biz-ok, a nádorok, országbírák stb. iratait. - A közp. kormányszervek iratanyagára az Ország Levéltárának illetékessége nem terjedt ki, mivel ezek a kir. hatóságai voltak. E hatóságok közül a legfontosabbak: a 16. sz: létesített, a 18. sz. elején újjászervezett Magyar Királyi Udvari Kancellária, ill. Udvari Kamara, valamint az 1723: felállított Helytartótanács volt. - Az Erdélyi Fejedelemség köziratainak őrzése alapvetően az Erdély ter-én működött →hiteleshelyek, a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltáraira hárult. E levtárakat az Erdélyi Fejedelemség megszervezése után a reformáció terjedésével kivették az egyh. testületek kezéből, s gondozásukat eleinte a fejed-ek által kinevezett, majd később az ogy-ek által választott személyekre bízták. Egyúttal törv-eket alkottak arról, hogy bizonyos, a fejedelemség és az országlakók szempontjából kiemelkedő fontosságú iratokat megőrzés végett ezekben kell elhelyezni. A fejedelmek azonban gyakran e kötelezettségen túlmenően egyéb iratokat (kormányzati akták, levelezések, követjelentések) is a fejedelemség székhelyén, a gyulafehérvári hiteleshelyi levtárban helyeztek el. E levtárak azonban a 16-17. sz: sok viszontagságon mentek keresztül: megsínylették a fejedelmi családok változásait, egyesek kihalását; sokat szenvedtek az ellenséges hadak pusztításaitól, s más okok következtében is. Így érthető, hogy ezek a levtárak (2 kivétellel) felbomlottak és szétszóródtak. Csak két fejedelmi család: a Rákóczi és az Apafi család levtárai maradtak meg többé-kevésbé épségben, s kerültek sok hányattatás után a Levéltár őrizetébe. A törökök kiűzése és az önálló erdélyi fejedség felszámolása után a Habsburgok uralma alá került Erdély közp. igazgatását a 18. sz. elején a mo-ihoz hasonlóan, de attól teljesen elkülönítve szervezték meg. Az újonnan létesült erdélyi kormányhatóságok iratanyaguk megőrzéséről saját irattáraikban szintén maguk gondoskodtak. Leválasztva a nevezett erdélyi hiteleshelyek magánlevéltári anyagát, közlevéltári iratanyaguk az 1882:23. tc. alapján egyesítve lett a Magyar Országos Levéltár anyagával. - A korábbi titkos kir., udvari stb. levtárak a 18-19. sz. Eu-ban tudományos intézményekké alakultak át. E fejlődési vonalba illeszkedett 1874: a Magyar Országos Levéltár újjászervezése, a mo-i és erdélyi feudális kori kormányhatóságok és bíróságok irat- és levtárainak az Ország Levéltárával való egyesítése. Illetékességi és gyűjtőköre kezdettől fogva kiterjedt mindhárom hatalmi ág (törvényhozás, államigazgatás, jogszolgáltatás) közp., orsz., ill. regionális hatáskörrel működő szervei iratanyagára. - Az I. vh. után →Klebelsberg Kunó min-nek köszönhetően, kiemelkedő események következtek az ~ életében. 1922: először - a tud-os jelleg erősítése céljából - a VKM felügyelete alá került, majd az 1922:19. tc. alapján létrejött a nagy múzeumok, kvtárak és a Nemzeti Levéltár közös szervezeti keretét képező Országos Magyar Gyűjteményegyetem (neve az 1934. évi átszervezés után M. Nemz. Múz.). Az 1922. évi törv. kimondta, hogy a levtár tudományos intézmény, melynek feladata: levtári anyagának szakszerű őrzése, rendezése és gyarapítása, tud-os ismertetése és kiadása, a kutatók munkájának lehetővé tétele és segítése, az állami szervek számára szakvélemény adása és hiteles iratmásolatok készítése. A törv. elrendelte azt is, hogy a fő állami hivatalok kötelesek levtárba adni 32 évnél régebbi irataikat. Végül is 1945-ig a levtár lényegében a polg. kori főhatóság és jó néhány országos hatáskörű egyéb szerv századforduló előtt (egyes esetekben 1914 előtt) keletkezett iratanyagát átvette. - Különösen jelentősen gyarapodott állománya a családok, intézmények levtárai révén. Megnőtt az eredeti oklevelek száma is azáltal, hogy az 1934: a Magyar Országos Levéltárba beolvasztott múzeumi levéltár (a Magyar Nemz. Múz. levtára), valamint az ajándékozás, letét és vásárlás útján a levtár őrizetébe került számtalan más családi levtár középkori okl-e is a Diplomatikai levéltárba lett besorolva. Ekkortól a máig élő gyakorlat szerint minden olyan hivatalos irat, amely a mohácsi csatát (1526. VIII. 29.) megelőzően keletkezett, s a Magyar Országos Levéltár őrizetébe kerül, itt a Diplomatikai levéltárba, mai nevén a Mohács előtti gyűjteménybe lesz besorolva. - A II. vh. jelentős iratpusztulásai után folytatódott a közp. kormányzati szervek századforduló utáni, ill. a két vh. közötti iratanyagának átvétele. Sőt már az 1950-es évek elején megkezdődött a háború utáni 3-4 évben keletkezett iratanyag átvétele is. Az 1956-os forr. során támadt levtári tűzvész következtében a családi levtárak anyagát, valamint a polgári kori, sőt a 1945 u. kormányhatóságok frissen átvett iratanyagát is jelentős károsodás érte, így ez utóbbi korszak forrásanyaga is hiányos. - A II. vh. előtt az Országos Levéltár vállalati iratanyagot nem vett át. Az 1945-50: végrehajtott államosítás által előidézett helyzet azonban a pénzintézetek, ipari és keresk. vállalatok, szövetkezetek iratanyagának átvételét a levtárak múlhatatlan kötelességévé tette. Az államosított nagybankok és részvénytársaságok iratainak átvételét 1952. I: a Levéltárak Országos Központja kezdte meg. 1953-61: e feladatot önálló intézmény, a Központi Gazdasági Levéltár látta el. Ennek megszüntetése után az addig átvett iratanyag nagyobbik részét valamint az orsz. jelentőségű vállalatok iratanyagának további gyűjtésével kapcsolatos teendőket a Magyar Országos Levéltár vette át. - Az 1945 u. időszak levtári anyagával kapcsolatos feladatok ellátására 1970: Új Magyar Központi Levéltár elnevezéssel önálló orsz. hatáskörű intézményt hoztak létre a Magyar Országos Levéltár egyik osztályából. Ezt az intézményt az 1991:83. tc. ismét egyesítette a Magyar Országos Levéltárral. Ugyanekkor a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt (1948-89) iratanyagának állami kezelésbe vételét és itteni elhelyezését is elrendelték. A Magyar Országos Levéltár őrzi a különböző korszakokban megszűnt v. megszüntetett egyh. intézmények (főleg szerzetesrendek), valamint a különböző társulatok iratanyagát. Az Országos Levéltár Központi Könyvtára országos feladatkörű, tud-os szakkvtár. - Az ~ iratanyagának átvétele, megőrzése, rendszerezése és segédletek, forráskiadványok segítségével való feltárása kiváló levtári munkatársak generációi munkájának eredménye. Az 1874-i újjászervezés időszakában →Pauler Gyula állt a Magyar Országos Levéltár élén. Az ő idején nagyszabású programot dolgoztak ki a különböző szervek működése során keletkezett iratanyag átrendezésére és új segédletek készítésére. Az iratanyag tört. korszakok szerinti tagolását tervezték, majd az egyes korszakok iratanyagában a szerves összefüggéseket figyelmen kívül hagyó tárgyi osztályokat alakítottak volna ki, amelyeken belül az egyes iratokat időrendben szándékoztak elhelyezni. Szakmai koncepciója ugyan nem bizonyult korszerűnek és megvalósíthatónak, mégis múlhatatlan érdeme az intézmény stabil kereteinek megteremtése. Csánki Dezső (1857-1933) 1913-tól haláláig vezette az ~t. Fontos szerepe volt az ~ korszerű új épületének megvalósulásában, majd irányította az ~ anyagának átköltöztetését. Kezdeményezője és 10 é. szerk-je volt az ~ folyóiratának, a Levéltári Közleményeknek. A II. vh. után Ember Győző (1909-93) 1949-78: nyugdíjazásáig nagy elhivatottsággal, magas szakmai szinten látta el a főig. teendőket. Vezetése alatt nemcsak megszaporodott a Magyar Országos Levéltárban őrzött levtárak száma, hanem az iratanyag gyarapítása, rendezése és segédletekkel való ellátása tervszerűbbé és szervezettebbé vált. Nevéhez fűződik az iratanyag rendszerezési elveinek kidolgozása, s nagy szerepe volt a korszerű segédletekkel szembeni szakmai követelmények meghatározásában. - Az ~ anyaga 2003: 3 épületben helyezkedik el. 1913-17: között épült fel a Bécsi kapu téren a nemzetk. mércével mérve ma is korszerűnek számító, mind modernségével, mind historizáló díszítésével ma is elismerésre késztető, és az iratanyagok, a szervezeti egységek és a kutatók számára egyaránt méltó elhelyezést biztosító épület. Az ~ azonban az I. vh-s események miatt az épületet csak 1923: Csánki Dezső főigazgatósága idején foglalhatta el. Az ~ épületét romantikus (neoromán) stílusban Pecz Samu tervezte (1913), raktárai vasbetonból, a dolgozószobák téglából épültek. A külső kőszobrász munkákat Mikula Ferenc, a belső szobrászati munkákat Langer Ignác készítette. A lépcsőházat, a kutatótermet és a lovagtermet Dudits Andor tört. freskói, valamint →Róth Miksa színes üveg kompozíciói díszítik, aki tervezte és kivitelezte a falak és a mennyezet díszítését is. Több szoborcsoport is elhelyezésre került (Sidló Ferenc, Horváth Géza, Kisfaludy Stróbl Zsigmond). A II. vh-ban az épület több találatot kapott, raktárfödémek szakadtak le, tüzek keletkeztek. Mindez és az ide telepített ném. katonai kórház iszonyú pusztítást okozott az épületben és az iratanyagban egyaránt. Az 1945-ös bombatámadásban a kutatóterem freskói és tetővilágítása megsemmisültek. A háború után Bethlen István v. miniszterelnök 1. emeleti portréját átfestették, a 20. sz. 1. felének tört-ét megelevenítő III. em. freskókat letakarták. Az 1956-os forr. leverésének napjaiban a megszálló szovjet csapatok tüzérsége által gyújtólövedékekkel lőtt épületben tűz keletkezett, amely közel 9000 folyóméter levtári anyagot pusztított el. A teljes helyreállítás 1961-re fejeződött be, de a freskók átfestésén és letakarásán nem változtattak. - A Budai Várban levő másik épület a 20. sz. első éveiben neogótikus stílusban épült az akkori Pénzügyminisztérium elhelyezésére. A II. vh. alatt azonban az épület súlyos károkat szenvedett, s a Pénzügymin-ot más épületben kellett elhelyezni. Az egykori Pénzügymin. irattárának elhelyezésére megépített, mintegy 10.000 fm irat befogadására alkalmas, irattári szárnyat 1952: az államosított vállalatok nagy mennyiségben átvett iratanyagának elhelyezésére az ~i szakhatóság kapta meg. 1953-tól itt működött a Központi Gazdasági Levéltár, 1970-től az Új Magyar Központi Levéltár. Az 1970-es évek óta meg-megújuló tervek készültek egy új levtári épületre. Az 1990-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a rohamosan gyarapodó iratanyag és az ennek következtében egyre terebélyesedő intézményi szervezet a fenti épületekben többé már nem helyezhető el. Ezért 1994-96: felépült Óbudán egy volt szovjet laktanya területén a levtár új épülete. É.G.

Országos Levéltár: A magyarországi levéltárak történetének gyökerei az írásbeliség kezdetéig nyúlnak vissza. Az okl-ek kibocsátásának gyakorlata Mo-on - az újonnan keletkezett vagy régebben szerzett jogok rögzítése céljából - I. (Szt) István kir. (ur. 1000-38) idején alakult ki. Amennyire az eredeti formát megőrző, nem kétségtelen hitelű pannonhalmi oklevél (1001) adataiból következtetni lehet, az első okl-ek latin nyelven, s a nyugati császári okl-ek mintájára készültek. Az e korból fennmaradt okl-ek közül csak a →veszprémvölgyi apácák adománylevelének hitelessége kétségtelen. Az első eredeti, hiteles (valódi) okl-ünk a →tihanyi alapítólevél (1055). Az írásbeli ügyintézés III. Béla kir. (ur. 1172-96) idején jutott jelentékenyebb szerephez az uralkodói okl-eket kiállító intézmény, a →királyi kancellária kiépítése révén. A 13. sz: a peres eljárásban ill. a törvénykezésben is egyre nagyobb teret nyert az okl-es bizonyítás és elintézés gyakorlata. A 14. sz-tól az okl-termelés tömegessé vált, s ebben a kir. kancellária mellett igen nagy része volt az ország más fontos egyh. és világi intézményeinek és tisztségviselőiknek. - Az írás azonban csak akkor töltheti be jogbiztosító funkcióját, ha azt meg is őrzik. Mo-on is ez az igény hozta létre a kk. magyar kirság levéltárát, mely vsz. a kir. kancellária keretében jött létre. Az okl-ek megőrzéséről bárhogyan is gondoskodtak, gyakran nem kerülték el az →Aranybulla (1222) sorsát, melynek - bár 7 péld-ban állították ki, s az egyes példányokat az akkor legbiztosabbnak hitt intézményeknél (kir., nádor, esztergomi és kalocsai székeskápt., keresztes és templomos lovagrendek, valamint pápai regisztrum) helyezték el - nem maradt egyetlen eredeti példánya sem korunkra, csak későbbi hiteles átírásai ismertek. A kir. levéltár konkrét létezéséről 1240-ből, IV. Béla kir. (ur. 1235-70) korából való az első adat, majd az Anjou-kortól kezdve sűrűbben említik. A kk. magyar állam közp. levtára, a kir. levtár a mohácsi csatát (1526. VIII. 29.) követő menekülésben elveszett. Jelentős mennyiségű levtári anyag tűnt el ekkor, hiszen azon kívül, hogy - miként mindenütt a korabeli Eu-ban - az uralkodóra, az ország irányítására vonatkozó iratokat itt őrizték, a kk. magyar kir. udvarban voltak a kk. állam egyéb intézményeinek a levtárai is. - Ettől fogva külön fejlődési utat járt be Mo-nak a Habsburg kir-ok által megszervezett közp. kormányzati szerveinek és a másfél évszázadon át önálló államként működő Erdélyi Fejedelemségnek az adminisztrációja. Ezt a helyzetet levtári szempontból a legjobban az jellemzi, hogy - mind Bécsben, mind az Erdélyi Fejedelemségben - az adományleveleket éppúgy a Királyi Könyvekbe iktatták, mint ahogy ezt tették a kk-on át Budán. S ez a gyakorlat folytatódott 1686 u., Mo-nak a török alóli felszabadítása és az ország újraegyesítése után is. - Már a 17. sz. elejétől a m. országgyűléseket egyre sűrűbben foglalkoztatta az ország iratainak kérdése. Az ország közjogi fontosságú iratainak (kir. leiratok, törv-ek, ogy. irományok, békekötések okmányai stb.) megőrzését az 1613. évi törv-ek (a korábbi századokban kialakult hagyományoknak megfelelően) a mindenkori nádor kötelességévé tette. - Az önálló levéltár kialakulásához vezető folyamat fontos állomása volt az 1723:45. tc. megalkotása, melyben a rendek kimondották az Ország Általános Levéltárának fölállítását. Ennek feladata az ország okiratainak: az ogy., közigazg. és bírósági iratoknak a megőrzése, sőt lehetőség szerint a magánszemélyeknél lappangó országos jellegű iratok begyűjtése. E határozmányok azonban valójában csak jó három évtizeddel később, Batthyány Lajos nádor intézkedései nyomán valósultak meg. Batthyány országos mozgalmat indított a korábban elkallódott iratok földerítésére és összegyűjtésére, és kinevezte 1756: a levtár első állandó tisztviselőjét. Ezzel, valamint a köv. években tett intézkedésekkel az Ország Levéltára valóban megkezdhette önálló, intézményszerű működését. Így 1756 tekinthető a Magyar Országos Levéltár alapítási évének. Az Ország Levéltára 1785-ig Pozsonyban, majd Budán, a mai Országház utcában működött. A köv. évtizedekben folyamatosan átvette az ogy-ek, az ogy-ek által kiküldött biz-ok, a nádorok, országbírák stb. iratait. - A közp. kormányszervek iratanyagára az Ország Levéltárának illetékessége nem terjedt ki, mivel ezek a kir. hatóságai voltak. E hatóságok közül a legfontosabbak: a 16. sz: létesített, a 18. sz. elején újjászervezett Magyar Királyi Udvari Kancellária, ill. Udvari Kamara, valamint az 1723: felállított Helytartótanács volt. - Az Erdélyi Fejedelemség köziratainak őrzése alapvetően az Erdély ter-én működött →hiteleshelyek, a gyulafehérvári káptalan és a kolozsmonostori konvent levéltáraira hárult. E levtárakat az Erdélyi Fejedelemség megszervezése után a reformáció terjedésével kivették az egyh. testületek kezéből, s gondozásukat eleinte a fejed-ek által kinevezett, majd később az ogy-ek által választott személyekre bízták. Egyúttal törv-eket alkottak arról, hogy bizonyos, a fejedelemség és az országlakók szempontjából kiemelkedő fontosságú iratokat megőrzés végett ezekben kell elhelyezni. A fejedelmek azonban gyakran e kötelezettségen túlmenően egyéb iratokat (kormányzati akták, levelezések, követjelentések) is a fejedelemség székhelyén, a gyulafehérvári hiteleshelyi levtárban helyeztek el. E levtárak azonban a 16-17. sz: sok viszontagságon mentek keresztül: megsínylették a fejedelmi családok változásait, egyesek kihalását; sokat szenvedtek az ellenséges hadak pusztításaitól, s más okok következtében is. Így érthető, hogy ezek a levtárak (2 kivétellel) felbomlottak és szétszóródtak. Csak két fejedelmi család: a Rákóczi és az Apafi család levtárai maradtak meg többé-kevésbé épségben, s kerültek sok hányattatás után a Levéltár őrizetébe. A törökök kiűzése és az önálló erdélyi fejedség felszámolása után a Habsburgok uralma alá került Erdély közp. igazgatását a 18. sz. elején a mo-ihoz hasonlóan, de attól teljesen elkülönítve szervezték meg. Az újonnan létesült erdélyi kormányhatóságok iratanyaguk megőrzéséről saját irattáraikban szintén maguk gondoskodtak. Leválasztva a nevezett erdélyi hiteleshelyek magánlevéltári anyagát, közlevéltári iratanyaguk az 1882:23. tc. alapján egyesítve lett a Magyar Országos Levéltár anyagával. - A korábbi titkos kir., udvari stb. levtárak a 18-19. sz. Eu-ban tudományos intézményekké alakultak át. E fejlődési vonalba illeszkedett 1874: a Magyar Országos Levéltár újjászervezése, a mo-i és erdélyi feudális kori kormányhatóságok és bíróságok irat- és levtárainak az Ország Levéltárával való egyesítése. Illetékességi és gyűjtőköre kezdettől fogva kiterjedt mindhárom hatalmi ág (törvényhozás, államigazgatás, jogszolgáltatás) közp., orsz., ill. regionális hatáskörrel működő szervei iratanyagára. - Az I. vh. után →Klebelsberg Kunó min-nek köszönhetően, kiemelkedő események következtek az ~ életében. 1922: először - a tud-os jelleg erősítése céljából - a VKM felügyelete alá került, majd az 1922:19. tc. alapján létrejött a nagy múzeumok, kvtárak és a Nemzeti Levéltár közös szervezeti keretét képező Országos Magyar Gyűjteményegyetem (neve az 1934. évi átszervezés után M. Nemz. Múz.). Az 1922. évi törv. kimondta, hogy a levtár tudományos intézmény, melynek feladata: levtári anyagának szakszerű őrzése, rendezése és gyarapítása, tud-os ismertetése és kiadása, a kutatók munkájának lehetővé tétele és segítése, az állami szervek számára szakvélemény adása és hiteles iratmásolatok készítése. A törv. elrendelte azt is, hogy a fő állami hivatalok kötelesek levtárba adni 32 évnél régebbi irataikat. Végül is 1945-ig a levtár lényegében a polg. kori főhatóság és jó néhány országos hatáskörű egyéb szerv századforduló előtt (egyes esetekben 1914 előtt) keletkezett iratanyagát átvette. - Különösen jelentősen gyarapodott állománya a családok, intézmények levtárai révén. Megnőtt az eredeti oklevelek száma is azáltal, hogy az 1934: a Magyar Országos Levéltárba beolvasztott múzeumi levéltár (a Magyar Nemz. Múz. levtára), valamint az ajándékozás, letét és vásárlás útján a levtár őrizetébe került számtalan más családi levtár középkori okl-e is a Diplomatikai levéltárba lett besorolva. Ekkortól a máig élő gyakorlat szerint minden olyan hivatalos irat, amely a mohácsi csatát (1526. VIII. 29.) megelőzően keletkezett, s a Magyar Országos Levéltár őrizetébe kerül, itt a Diplomatikai levéltárba, mai nevén a Mohács előtti gyűjteménybe lesz besorolva. - A II. vh. jelentős iratpusztulásai után folytatódott a közp. kormányzati szervek századforduló utáni, ill. a két vh. közötti iratanyagának átvétele. Sőt már az 1950-es évek elején megkezdődött a háború utáni 3-4 évben keletkezett iratanyag átvétele is. Az 1956-os forr. során támadt levtári tűzvész következtében a családi levtárak anyagát, valamint a polgári kori, sőt a 1945 u. kormányhatóságok frissen átvett iratanyagát is jelentős károsodás érte, így ez utóbbi korszak forrásanyaga is hiányos. - A II. vh. előtt az Országos Levéltár vállalati iratanyagot nem vett át. Az 1945-50: végrehajtott államosítás által előidézett helyzet azonban a pénzintézetek, ipari és keresk. vállalatok, szövetkezetek iratanyagának átvételét a levtárak múlhatatlan kötelességévé tette. Az államosított nagybankok és részvénytársaságok iratainak átvételét 1952. I: a Levéltárak Országos Központja kezdte meg. 1953-61: e feladatot önálló intézmény, a Központi Gazdasági Levéltár látta el. Ennek megszüntetése után az addig átvett iratanyag nagyobbik részét valamint az orsz. jelentőségű vállalatok iratanyagának további gyűjtésével kapcsolatos teendőket a Magyar Országos Levéltár vette át. - Az 1945 u. időszak levtári anyagával kapcsolatos feladatok ellátására 1970: Új Magyar Központi Levéltár elnevezéssel önálló orsz. hatáskörű intézményt hoztak létre a Magyar Országos Levéltár egyik osztályából. Ezt az intézményt az 1991:83. tc. ismét egyesítette a Magyar Országos Levéltárral. Ugyanekkor a Magyar Dolgozók Pártja és a Magyar Szocialista Munkáspárt (1948-89) iratanyagának állami kezelésbe vételét és itteni elhelyezését is elrendelték. A Magyar Országos Levéltár őrzi a különböző korszakokban megszűnt v. megszüntetett egyh. intézmények (főleg szerzetesrendek), valamint a különböző társulatok iratanyagát. Az Országos Levéltár Központi Könyvtára országos feladatkörű, tud-os szakkvtár. - Az ~ iratanyagának átvétele, megőrzése, rendszerezése és segédletek, forráskiadványok segítségével való feltárása kiváló levtári munkatársak generációi munkájának eredménye. Az 1874-i újjászervezés időszakában →Pauler Gyula állt a Magyar Országos Levéltár élén. Az ő idején nagyszabású programot dolgoztak ki a különböző szervek működése során keletkezett iratanyag átrendezésére és új segédletek készítésére. Az iratanyag tört. korszakok szerinti tagolását tervezték, majd az egyes korszakok iratanyagában a szerves összefüggéseket figyelmen kívül hagyó tárgyi osztályokat alakítottak volna ki, amelyeken belül az egyes iratokat időrendben szándékoztak elhelyezni. Szakmai koncepciója ugyan nem bizonyult korszerűnek és megvalósíthatónak, mégis múlhatatlan érdeme az intézmény stabil kereteinek megteremtése. Csánki Dezső (1857-1933) 1913-tól haláláig vezette az ~t. Fontos szerepe volt az ~ korszerű új épületének megvalósulásában, majd irányította az ~ anyagának átköltöztetését. Kezdeményezője és 10 é. szerk-je volt az ~ folyóiratának, a Levéltári Közleményeknek. A II. vh. után Ember Győző (1909-93) 1949-78: nyugdíjazásáig nagy elhivatottsággal, magas szakmai szinten látta el a főig. teendőket. Vezetése alatt nemcsak megszaporodott a Magyar Országos Levéltárban őrzött levtárak száma, hanem az iratanyag gyarapítása, rendezése és segédletekkel való ellátása tervszerűbbé és szervezettebbé vált. Nevéhez fűződik az iratanyag rendszerezési elveinek kidolgozása, s nagy szerepe volt a korszerű segédletekkel szembeni szakmai követelmények meghatározásában. - Az ~ anyaga 2003: 3 épületben helyezkedik el. 1913-17: között épült fel a Bécsi kapu téren a nemzetk. mércével mérve ma is korszerűnek számító, mind modernségével, mind historizáló díszítésével ma is elismerésre késztető, és az iratanyagok, a szervezeti egységek és a kutatók számára egyaránt méltó elhelyezést biztosító épület. Az ~ azonban az I. vh-s események miatt az épületet csak 1923: Csánki Dezső főigazgatósága idején foglalhatta el. Az ~ épületét romantikus (neoromán) stílusban Pecz Samu tervezte (1913), raktárai vasbetonból, a dolgozószobák téglából épültek. A külső kőszobrász munkákat Mikula Ferenc, a belső szobrászati munkákat Langer Ignác készítette. A lépcsőházat, a kutatótermet és a lovagtermet Dudits Andor tört. freskói, valamint →Róth Miksa színes üveg kompozíciói díszítik, aki tervezte és kivitelezte a falak és a mennyezet díszítését is. Több szoborcsoport is elhelyezésre került (Sidló Ferenc, Horváth Géza, Kisfaludy Stróbl Zsigmond). A II. vh-ban az épület több találatot kapott, raktárfödémek szakadtak le, tüzek keletkeztek. Mindez és az ide telepített ném. katonai kórház iszonyú pusztítást okozott az épületben és az iratanyagban egyaránt. Az 1945-ös bombatámadásban a kutatóterem freskói és tetővilágítása megsemmisültek. A háború után Bethlen István v. miniszterelnök 1. emeleti portréját átfestették, a 20. sz. 1. felének tört-ét megelevenítő III. em. freskókat letakarták. Az 1956-os forr. leverésének napjaiban a megszálló szovjet csapatok tüzérsége által gyújtólövedékekkel lőtt épületben tűz keletkezett, amely közel 9000 folyóméter levtári anyagot pusztított el. A teljes helyreállítás 1961-re fejeződött be, de a freskók átfestésén és letakarásán nem változtattak. - A Budai Várban levő másik épület a 20. sz. első éveiben neogótikus stílusban épült az akkori Pénzügyminisztérium elhelyezésére. A II. vh. alatt azonban az épület súlyos károkat szenvedett, s a Pénzügymin-ot más épületben kellett elhelyezni. Az egykori Pénzügymin. irattárának elhelyezésére megépített, mintegy 10.000 fm irat befogadására alkalmas, irattári szárnyat 1952: az államosított vállalatok nagy mennyiségben átvett iratanyagának elhelyezésére az ~i szakhatóság kapta meg. 1953-tól itt működött a Központi Gazdasági Levéltár, 1970-től az Új Magyar Központi Levéltár. Az 1970-es évek óta meg-megújuló tervek készültek egy új levtári épületre. Az 1990-es évek elején nyilvánvalóvá vált, hogy a rohamosan gyarapodó iratanyag és az ennek következtében egyre terebélyesedő intézményi szervezet a fenti épületekben többé már nem helyezhető el. Ezért 1994-96: felépült Óbudán egy volt szovjet laktanya területén a levtár új épülete. É.G.