Magyar Katolikus Lexikon > N > Notker Balbulus


Notker Balbulus, B., OSB (Jonschwill, [ma: Svájc], 840 k.-St. Gallen, 912. ápr. 6.): szerzetes, liturgikus költő. - A St. Gallen-i kolostorisk. első virágkorának alakja. A Balbulus (lat. 'dadogó') név magától ~tól származik. Zene- és irodtört. kezdeményezéseivel a ktori és szegyh. isk-k énekoktatását kívánta korszerűsíteni. Egyes greg. énekek szöveg nélküli dallamrészletei alá verseket készített, ezzel a greg. ének új műfajait, a →tropust és a →szekvenciát alkotta meg. Új lendületet adott ezzel a →himnuszköltészetnek. Az elsők között írt strofikus költeményeket, amelyekben már rímeket is alkalmazott. Szekvenciái Ny-i frank mintákat követnek (→Victimae paschali laudes). 884: Liber Hymnorum c. Liudvald vercelli pp-nek ajánlotta őket. A nagyobb ünnepekre írt miséit a 16. sz-ig egész Eu-ban énekelték. Martirológiumával folytatta Vienne-i Szt Ado művét. A Notatio de viris illustribus bevezetés a ker. életbe. A Formulae Salomonis levél- és okl-mintagyűjt. egykori tanítványa, Salamon konstanzi pp. részére. A Gesta Karoli Nagy Károlyról szóló példázat- és anekdotagyűjt. III. Károly számára. - St. Gallenban a kk-ban védősztként tisztelték. II. Gyula p. 1513: avatta b-gá. - Ü: ápr. 6., 1963-tól máj. 7. **

LThK VII:1052. - BS IX:1075. - SzÉ 1988:192.