Magyar Katolikus Lexikon > N > Notburga


Notburga, Klettgaui, Szt (†840. jan. 26.?): özvegy, királylágy. - A skót király leánya. 820. VI. 24: Alboin hg. felesége lett. Amikor férje egy csatában meghalt, ~ No-ba menekült. Bühlben (a ném-svájci határon, Klettgau melletti tanya) ikreket (a hagyomány szerint 9-et) szült. Ezért a gyermekáldás és a termékenység védőszentje. Tiszt-e Klettgauban él. Ü: jan. 26. - Ikgr. A 15. sz. óta idős asszonyként, 9 kisgyermekkel az ölében ábrázolták. **

Sachs 1980:270. - LThK 1993. VII:922

Notburga, Rattenbergi, Ebeni, Szt (Rattenberg, Tirol, 13. sz.-Rottenburg, 1313? szept. 14.): cselédlány, szűz. - Életének adatait a sírjára készült fatábla-föliratból tudjuk, mely 1862 u. elveszett. Eszerint főúri szakácsnő, később egy parasztember cselédlánya, majd ismét szakácsnő volt. Mint cselédlány urától azt kérte, hogy vasárnapokon ne kelljen a mezőn dolgoznia, s a munkát szombaton a vesperás órájában mindig befejezte. Mint szakácsnő sok szegényt táplált ura asztaláról. - A 17. sz: H. Guarioni orvos összegyűjtötte a ~-hagyományt, amely megadta szül. helyét és tudta, hogy Rottenburg várában volt szakácsnő, Ebenben cselédlány, majd Rottenburgban halt meg és Ebenben a Szt Rupert-tp-ban temették el. E tp-ot 1431: bőv., I. Miksa cs. 1516: fölékesítette. 1718: oltárra emelték ~ ereklyéit. Tiszt-ét 1863: hagyta jóvá IX. Pius p. - Ikgr. Különösen Tirolban, Bajoro-ban, Au-ban és Szlovéniában tisztelték mint az Isten és a felebarát iránti szeretet és az önfeláldozó kötelességtudás sztjét. Ott már a 18. sz: azaz sztté avatása előtt ábrázolták, általában vasárnapi népviseletben, rövid kabátban, néha széles kalappal (I. Günther szobra, Rott am Inn, 1762). Attrib-ai: sarló a kezében (csodájára utal: mikor a gazdája a megegyezésük ellenére egy ünnep első vesperása után is folytatni akarta az aratást, ~ fölakasztotta a levegőbe a sarlót), kéve, tejeskanna, gereblye, kulcscsomó az övén, kenyér a kezében v. a kötényében. - ~t Mo-on csak a somogyi Bőszénfa választotta egyházának (1782, új tp. 1902) védősztjéül. A titulust az egykori kegyúr Festetics családnak a bécsi udvarral való kapcsolatai magyarázzák. Bőszénfa lakosságának egy része ném. eredetű. ~ helyi kultusza már teljesen elenyészett. - A kecskeméti piar. tp. a barokk ikgr-nak egyik alföldi kincsesháza. A Szentcsalád oltárának (1741) egykori neve altare opilionum, 'pásztorok oltára', mert az ő áldozatukat dicséri. Oromzati szoborcsop-ján a Jó Pásztornak, a pásztorok pásztorának ~ és Vendel, a D-ném. parasztság két védősztje hódol. ~ tiszt-e Mo-on nem vált paraszti keresztnévvé. - A szolgálólányok és a mezőgazd-ban dolgozók védősztje. Ü: szept. 13. ill. 14. **

BS IX:1070. - Bálint II:278. - Sachs 1980:270.