Magyar Katolikus Lexikon > N > Nagyszombat


nagyszombat (lat. sabbatum sanctum): Jézus sírban pihenésének ideje, a liturgiában a →húsvéti szent háromnap harmadik napja. Üdvtörténetileg e naphoz kötődik →Jézus pokolraszállása is. - Az evang-ok szerint Jézus halálának évében az ósz-i húsvét →szombatra esett. Jézust az előző (készületi) napon feszítették keresztre s temették el, és a tanítványok a szombatot a törvény előírása szerint nyugalomban töltötték (Lk 23,56). →Jézus föltámadásának ideje vasárnap hajnal (a „Nap” kelte). - A lit-ban az Egyh. ősi hagyománya a tört. eseményekre emlékezve a ~ot böjtben és gyászban tölti. Nagypéntekhez hasonlóan ~ is szentmise nélküli nap (→aliturgikus nap), csöndes virrasztás a →szent sírnál, ill. lelki készülődés a föltámadásra (→húsvét vigíliája). Szükséghelyzetekben (háború, járványok) és lelkipásztori meggondolások miatt a vigília lit-jának bizonyos részeit már ~ délelőtt v. kora délután elvégezték. 1956: kezdődött az ősi rend visszaállítása. A II. Vat. Zsin. →liturgikus reformja szorgalmazza, hogy a húsvéti vigília ~ este, sötétedés után, v. →húsvétvasárnap hajnalban kezdődjön. -

2. A népszokások az evang. tört-ből születtek, s a csöndes virrasztás, →Jézus siratása és a föltámadásra várakozás köré csoportosultak. A kaposváriak húsvét éjszakáján, 2 óra tájban kertjükben elimádkozták a teljes olvasót, vagyis fölidézték magukban az egész megváltástörténetet. →Jézus keresése a hajnalban a sírhoz siető Szt Mária Magdolnát követi. - a) Gazdag hagyománya volt a ~i szentelt tűznek. Régebben (a 20. sz. közepéig) a házaknál is kialudt nagycsütörtökön este a tűz, és a három szt nap alatt nem gyújtották meg. Az új tűz, amellyel húsvéti eledeleiket is főzték, a ~i, megszentelt tűz parazsától v. szenétől lobbant lángra. A ~i új tüzet, számos helyen a temetőből összehordott korhadt keresztfák tüzét szentelte meg a pap. Ez régebben magától adódott, hiszen a temető a tp. körül v. hozzá igen közel volt. A keresztfák tüzéről meggyújtott húsvéti gyertya fényénél a küzdő, szenvedő és diadalmas Egyh. találkozott. Az új tűz parazsából a hívek vittek haza és eltették, hamva a köv. hamvazószerda hamuja lett. Ennek természetesen szentelmény jelleget tulajdonítottak. Pestbudán (1792) a tp. kapuja előtt famáglyát gyújtottak, amikor a fa már csaknem szénné égett, a pap az izzó faszenet szenteltvízzel meghintette, majd a tűzre vizet öntöttek és eloltották. A pap ezt a néma szenet is megáldotta, s a nép hazavitte. A tűznek ez a hazahordása valamilyen formában mindenütt élt. 20. sz. végi csökevénye volt az ún. füstnézés: húsvét kora reggel az utcán járkálva nézegették a kéményeket, hogy hol ég már a tűz. Ez a füstnézés azoknak az időknek elhomályosodott emléke, amikor a szentelt tüzet házról házra vitték, vagy esetleg az egyik szomszéd adott a másiknak belőle. Sümegen a szentelt parázson rakták meg a tűzhelyen a ~i új tüzet. - Az esztergomi nép még a 20. sz. elején is lámpában vitte haza a szentelt lángot. A soproni Hegykő faluban régebben a szentelt tűz szenével otthon úgy gyújtottak be, hogy a virágvasárnapi barkát és a széndarabot keresztben tették egymás fölé. Sokfelé (Aba, Felnémet, Szeged-Alsóváros) a tűzszentelésre szőlőkarókat vittek, a lángokba tartották, majd otthon eltették, v. a szőlőnek, esetleg szántóföldnek négy sarkába ásták el. Gyöngyös szőlősgazdái a szentelt parazsat ásták el a szőlő négy sarkába. Sopronban a középkor végén egész fuvar szőlővenyigét készítettek elő a tp. mellett, hogy mindenkinek jusson belőle. Sióagárdon legalább jelképesen ~ délelőtt szőlőt szoktak metszeni (az előzmények már feledésbe merültek). Ácsteszéren a szentelt tűz elhamvadt parazsával az istálló ajtajára írják: Názáreti Jézus, a zsidók királya. Mecseknádasdon a hozott faszénnel az istálló, ól ajtaját megkeresztezik. Erdősmárok németjei csillagjelet írtak a tűzszentelésről hozott szénnel az istálló, borospince szemöldökfájára. A szentelt tűz maradványát a bukovinai Andrásfalva székelyei júdásszén névvel illették. -

b) A ~i szent vízhez, ill. a plébtp. keresztvizének lit-jához is jellegzetes hagyományok kapcsolódtak. A pap karingben, fehér stólával a keresztkútból merített, s a vízzel elindult a lakóházak megszentelésére. E ~i házszentelés emlékezetét több helyen őrzi a hívő nép, főleg a székelység. Csíkménaságon a pap a tp. udvarán csöbrökben odakészített vizet szentelte meg, ebből mindenki merített, s otthon a pimpóval (virágvasárnapi szentelt barkával) a családbeliek hintették meg a jószágot, udvart, gazd. épületeket. Nagybetegnek ebből a szenteltvízből inni adtak. Kászonfeltízen a gyermekek piros tojásért hordták a szenteltvizet a házakhoz. Klézse csángói megkerülik a tp. előtti nagy kutat, isznak a vizéből, utána a tp-ot kerülik meg. Borzsován (Birzava) csak e szenteltvízzel való mosakodás után foghatnak a szentelt elköltéséhez. Zagyvarékason a család ivott belőle, s csak azután nyúlt a húsvéti eledelekhez. Keresztalakban a kútba is öntettek belőle: Uram, Jézusom, tartsd meg, aki iszik ebből a vízből, egészségben: jószágunkat, meg magunkat is. A szenteltvíznek újvíz a hangonyi neve. - c) A gonoszt elriasztó szokások mögött az a meggyőződés áll, hogy amikor Krisztus a sírjában fekszik, az ördögök különös hevességgel, ádáz haraggal törnek az emberek megrontására. Az újra megszólaló harangszó, Isten hatalmának, a föltámadt Krisztus dicsőségének hirdetője űzi vissza őket a pokolba. Amikor a harangok visszatértek Rómából, vagyis az ünnepi nagymise Glóriájára valamennyien újra megkondultak, akkor (még a 20. sz. második felében is) nagy lármát csapott a gyermeknép, a felnőttek pedig legalább jelképesen valami munkához fogtak. Magyarbánhegyes csanádi községben a harang hallatára kinyitották a ház ablakait, hogy „beszálljon rajtuk az áldás”. Századvégi följegyzés szerint Bácskában a harang szavát meghallva friss vízben megmosdottak, ill. egy vödör vizet öntöttek a háztetőre. **

Radó II:1215. - Onasch 1981:185. - Bálint 1989: 266. - ÉE 1430. - MN 1990. VII:407. - Várnagy 1993:400.

Nagyszombat, Tyrnavia, Türnau, Dürnau, v. Pozsony vm. (Trnava, Dyrna, Szl.): 1. város. Nevét a vásárokról kapta, melyeknek napját IV. Béla kir. (ur. 1235-70) vasárnapról szombatra tette át. Szombat, Szombati, Szombathely néven is ismerték. Másik nevét a várost átszelő Tirna patakról kapta. Kezdetben a nyitrai pp-é. II. Géza kir. 1152: fallal kezdte bekeríteni. Amikor III. Béla kir. (ur. 1172-96) leánya, Konstancia 1199: feleségül ment I. (Přzemysl) Ottokár cseh kir-hoz (ur. 1191-92 és 1197-1230), ~ot kapta hozományul, s befejezte a falépítést. IV. Béla megváltotta, 1238: sz. kir. várossá tette. Egy domonkosrendi szerzetes 1308: már jelentős városként említi. - Lakói kezdetben ném. iparosok és kereskedők. I. (Nagy) Lajos kir-tól (ur. 1342-82) kezdve sok kiváltságot kapott. 1494 és 1539: gyermekgyilkosság vádjával a zsidókat kitiltották ~ból és határából, át sem utazhattak a városon. A tilalom II. József (ur. 17810-90) alatt szűnt meg. - ~ ÉNy-Mo-nak Pozsony után a leggazdagabb városa volt. 1526 után alföldi és dunántúli nemesek és iparosok telepedtek meg benne, s ~ úgy elmagyarosodott, hogy 1574: a statutumait m-ul írták meg. 1532: az esztergomi érs. és kápt. ~ba menekült, 1543: a város maradandóan befogadta őket. Az iparos és keresk. céhek alapítványokkal támogatták fenntartásukat. A knk-házakat a plébtp. körül építették. - A reformációból a betelepedő m-ok a kálvinizmust, a ném-ek és szlávok a lutheri ágat fogadták be. 1570: elfoglalták a városi kórház kpnáját (itt prédikált Bornemisza Péter). Bocskai csapatai előtt megnyitották ~ kapuit, Bethlen Gábor megsarcolta, s 2x is bevette. Thököly Imre behatolt ~ba, felerészben prot. vezetőséget állított, tp-okat adott át a prot-oknak, a jezsuiták csak 30 ezer Ft váltságdíj megfizetésével menekültek meg a gályarabságtól. A prot-ok 1605 k. a plébtp-ot is elfoglalták. 1615: az ev-ok a ferences tp. mellett tornyos tp-ot és isk-házat emeltek, de a 17. sz. elején a kálvinisták, a végén az ev-ok is szinte elenyésztek. Pázmány Péter alapításai (gimnázium, →nagyszombati jezsuita egyetem, nemesi konviktus, szerzetházak) „kis Rómává” tették ~ot (2003: Szlovák Róma). - ~ ogy-ek, a →nagyszombati zsinatok és diplomáciai tárgyalások helye. II. Józsefig az egy. és a többi int. fejlődött. 1777: az egy. Budára költözésével ~ jelentőségét vesztette. A 19. sz. elején az esztergomi érs. és a kápt. is visszaköltözött Esztergomba, 1876: megszűnt a ker. táblabíróság. - 1500-1740: 9 járvány pusztított (1708: a pestis idején könnyezett a Szt Miklós-szegyh. Mária-képe, ekkor lett XI. 21. ~ fogadalmi ünnepe). 1566: 150 lakóház, 1666: ~ nagy része, 1683. VIII: a lakosság közel fele, 4000 ember tűz martaléka lett. -

2. érseki székhely. A kk-ban ~ esp. ker. az esztergomi főegyhm-ben, a 16-17. sz: a török elől elmenekült esztergomi érs. székhelye, majd érs. helynökség. A trianoni békével az esztergomi főegyhm-től CS-hoz csatolt terület közp-ja, érs. helynökség. 1922. V. 29: ap. adm., 1937. IX. 2: közvetlenül a Szentszék alá rendelték, 1977. XII. 30: érsség. Suffr-ai 1919 óta: Nyitra, Szepes, Besztercebánya, 1919-38: és 1945-: Kassa és Rozsnyó. 1919 u. helynökei ill. érseke nem a m. egyh. tagja. 1995. III. 31: →pozsony-nagyszombati érsekség. -

3. Plébániái. 1921-ig ~nak 1 pléb-ja volt a v. esztergomi főegyhm. ~ városi esp. ker-ében. A 11. sz: már létezett, tp-át Szt Miklós tiszt-ére szent. (2003: a pozsony-~i érsség szegyh-a). Kegyura 1880: a város. Anyanyelve 1880: ném., m., szl. - 2003-ig 3 új pléb-t alapítottak. -

4. Szerzetesek és templomok. a) Szt Ilona-tp. A hagyomány szerint 1238: a ferenceseknek építette a város Szt János tiszt-ére; tit-a később Szt Mihály, majd Szt Ilona lett. 1363: a ferencesek elhagyták. 1570: kis időre a prot-ok elfoglalták, lelkészlakot és isk-t építettek melléje, majd romos állapota miatt elhagyták. Ekkor a tp. a városé lett. 1609: a kálvinisták követelték maguknak, de a város a lelkészlakból és isk-ból kórházat csinált, s a tp. a kórházé lett. -

b) Szentháromság-tp. A trinitáriusoknak építették az 1708-i pestis alkalmával tett fogadalmak adományaiból és Okolicsányi János knk. alapítványából. A ktor 1719: már állt, a tp. 1734: készült el. II. József 1784: a rendet eltörölte, ekkor a ktor gimn. lett, amit 1807: a bencések vettek át. 1852: a bencések Esztergomba telepedtek át, a visszatért jezsuiták átvették a tp-ot, rházat nyitottak (a gimn-ot egyhm-s papok vitték tovább). Főok-ét vsz. F. A. →Maulbertsch festette. -

c) Szt Jakab ferences konvent és tp. az atyák gondjaira bízott klarissza apácák betelepedése, 1238 e. létesülhetett a város Ny-i szélén. Kezdetben az esztergomi, 1448 u. a nyitrai őrséghez tartozott. 1301, 1432: a rtart. kápt-jának színhelye. 1309: hosszabb ideig itt lakott →Gentilis p. követ, amikor Csák Mátét I. Károly elismerésére akarta rábírni. 1379: I. (Nagy) Lajos kir. (ur. 1342-82) leánya, Mária itt jegyezte el magát Zsigmond brandenburgi őrgr-fal. 1432: a →huszitáktól szenvedett a ktor. 1605: a kálvinisták elűzték a barátokat, de 1607: visszatérhettek. 1610: itt kezdődött a szigorúbb szerz. élet megújítása a mariánus rtart-ban. Pázmány Péter 1633: új tp-ot és ktort építtetett, utóbbi a r. tanulmányi háza lett. Pázmány ~i kvtárát a ferencesekre hagyta, a kv-ek 1683: elégtek, amikor Thököly katonáinak vigyázatlansága folytán a városban tűzvész tört ki. A tp. mellé 1869: Fenessy György pp. kpnát épített. 1924-38, 1947-től a szlovákiai szalvatoriánus prov. tagja. - Az atyák m-ul prédikáltak a tp-ban, s 1840-ig a szegyh-nak is ők voltak a m. szónokai. Ellátták a klarisszák lelkipásztori szolg-át is. A járványokban tanúsított hősiességükért a város 1749: bőv. a ktort. -

d) A domonkosok ~i ktorát 1305: említik a rházak jegyzékében. A Ker. Szt János-tp. a város É-i szélén épült. 1567: már csak 4 öreg szerz. élt a ktorban. Ekkor költöztek ide a Nyulak szg-éről (az előbb a bihari Szt János mon-ba menekült) domonkos apácák, akik 1569: kérték, hogy mint az utolsó mo-i domonkos házat, csatolják az osztrák rtart-hoz. 1614: az apácák átköltöztek a pozsonyi klarisszákhoz. Tp-uk helyére építették 1629-31: a Ker. Szt Jánosról nev. egyetemi tp-ot (→nagyszombati jezsuita egyetem). - c) Szt József-tp. A pálosok 12 egyetemi növ. és elöljáróik számára 1653: lakóházat béreltek. 1671: a várostól megkapták a kálvinisták tp-át és épületeit. A tp. mellé 1701: Mária-kpnát építettek. 1719: nagyobb házat emeltek az egész m. rtart. növ-ei számára. A r. feloszlatása után, 1786: a ház katonatiszti lakás lett, a tp-ot egyhm-s papok vették át. -

e) A klarisszák (Szt Damján rendű apácák) ktorát  IX. Gergely p. (ur. 1227-41) már 1239: oltalma alá vette. IV. Béla kir. (ur. 1235-70) 1240, 1247: Boleráz falut az apácáknak adta, innen volt a legtöbb jövedelmük. 1264: a ktor mellett külön épületben laktak a gazdatisztek és alkalmaztottak. A 2. tp-uk 1292: Szűz Mária tiszt. volt szentelve, 1335: a város nagyobb részével együtt leégett. 1432: a husziták elől az apácák 3 évre a pozsonyi klarissza ktorba menekültek. 1556: befogadták a Sárospatakról elűzött klarisszákat és beginákat. 1619-21: Bethlen Gábor seregei elől kellett menekülniük. A ktor 1683: leégett, a tp. megrongálódott. 1694: Széchenyi György érs. bővítve újjáépíttette. 1635-1782: a klarisszák ~i zárdájában őrizték a →kassai vértanúk ereklyéit. - II. József  (ur. 1780-90) 1782: a ktort feloszlatta, a gótikus tp-ból a szentély maradt meg.

f) Szent Miklós-tp. →nagyszombati székesegyház -

g) A jezsuiták Ker. Szt János-tp-át 1305: említik mint domonkos ktort és tp-ot. 1567 k. ide menekültek a Nyulak-szigeti apácák (később Pázmány közbenjárására a pozsonyi klarisszák fogadták be őket). -

A jezsuiták 1561: Oláh Miklós érs. meghívására telepedtek meg. Koll-uk alapítólevelét I. Ferdinánd (ur. 1556-64) 1561. I. 1: írta alá. Átvették a korábban egyesített városi és kápt. isk. vezetését, az egykori domonkos ktorban koll-ot és akad-t kezdtek szervezni. 1566: tűzvész miatt a turóci prépságba, 1598: Sellyére telepedtek át. Bocskai alatt elűzték őket az orsz-ból. II. Mátyás kir. (ur. 1608-19) 1615: engedélyezte visszatérésüket, megélhetésüket a még 1586: nekik juttatott turóci (v. prem.) prépság jövedelme biztosította. - 1629-37: Esterházy Miklós nádor új tp-ot építtetett. Főoltárát 1640: velencei mesterek faragták, 40 szoborral (szentírási személyek, egyházatyák, szt jezsuiták és m. sztek). A bazilika alaprajzú tp. 70 m hosszú, 17 m széles, oldalfala 24 m magas, egyhajós, 4-4 mellékkápolnával. Belső díszítését Esterházy Pál nádor készíttette, de a 19. sz. elején a fr-k a tp-ot kaszárnyának használták, s a belső díszítés tönkrement. A tp. kriptájában az Esterházy család tagjai. - 1635: Dobronoki György rektor Pázmány támogatásával új koll-ot és isk-t kezdett építeni, az egyetem itt kapott otthont. 1777: az isk. Budára költözésével egy. jellege megszűnt. - 1683: Thököly csapatai földúlták a tp-ot, s a jezsuitákat kiűzték a városból. 1708: visszatértek. A föloszlatás (1773) után 1853: először itt telepedtek le újra, 1854: megkapták az egykori trinitárius ktort és tp-ot, noviciusházat nyitottak. A koll. kvtárában a mennyezetképet és 8 bíb. képét 1719: Giovanni Giorgoli festette. →Nagyszombati Érseki Katolikus Gimnázium, →nagyszombati jezsuita gyógyszertár, →nagyszombati jezsuita könyvtár - Házfőnökök és ig-k: 1616: Horváth András, 1617: Káldi György, 1619: Lucsics Mihály, 1626: Gribóczy Mihály, 1632: Dobronoki György, 1636: Forró György (Rupp: 1637), 1641: Belleczy Péter (Rupp: 1643: Bellecsics Péter), 1647: Keresztes István, 1649: Palkovics Márton (Rupp: 1651), 1653: Turkovich György, 1658: Trinkell Zakariás (Rupp: 1660: Frinkellyo Zakariás), 1662: Juranics Márton (Rupp: 1663), 1665: Vid László (Rupp: 1666), 1669: Gribóczy Mihály (Rupp: 1674), 1672: Sennyey László (Rupp: 1670), (Rupp: 1675: Rutkay Miklós), 1678: Szarka Gáspár (Rupp: 1677), 1681: Bánky János (Rupp: 1683: Bánhy János), 1691: Szentiványi Márton, 1692: Fitter Ádám, 1694: Despotovics János, 1697: Kecskeméty János, 1712: Werner Jakab, 1713: Zonger János, 1717: Horváth Endre, 1719: Tapolcsányi Lőrinc, 1721: Kiris Ferenc, 1722: Rajcsányi György, 1730: Kecskés Ferenc, 1737: Kazy János, 1739: Graff Gábor, 1744: Patay Endre, 1750: Kunics Ferenc, 1754: Kéry Ferenc, 1765: Schmidt Miklós, 1769: Prileczky János, 1771: Jaszlinszky Endre. -

h) Szt Anna-tp. Az orsolyitákat 1724: Esterházy Imre érs. hívta meg Pozsonyból, tp-ukat 1766: szent. 1798: 3, 1856: 4 o-os isk-juk volt. 1891: polg. isk-t, 1894: tanítónőképzőt nyitottak. 1918: 14 tanár okt., 1914-től 120 férőhelyes internátusa is volt. -

5. Kat. sajtója: 1868: Kath. Közlöny, 1869: Havi Szemle, 1870: Koszorú, 1870-71: Katolicke Noviny, 1880-81: Népiskolai Tanügyi Figyelő, 1882-94: Népnevelő, 1887-91: Kalauz a Népiskolai Nevelőoktatás Terén, 1912-13: Marianum. -

6. Lakói 1991: 203 m. (0,28%), össz. 71.783; 2001: 148 m. (0,21%), össz. 70.286.  **

Schem. SM 1834:15; 1851:29; 1905:25. - Rupp I:97, 105. -Némethy 1894:287. - Pozsony vm. 1895:173. - Gerecze II:663. - Schem. Strig. 1917:166. - MTC 1918:418. - Karácsonyi I:207, II:460.  - Fallenbüchl 1940:106. - Garas 1955:184. - Rupp I:105. - Velics II:82. - Schem. Slov. 1948:25. - Péteri János: Az első jezsuiták Mo-on 1561-1567. Róma, 1963. - Csapodi-Tóth-Vértesy 1987:103. - Török-Legeza 2000. - Gyurgyik 2002.