Millenniumi emlékmű, Ezredéves emlékmű, Bp.: a Hősök terén a →honfoglalás 1000 éves évfordulójára emelt szoborcsoport. - A székesfőváros közgyűlése először 1881: terjesztette az ogy elé egy ~ gondolatát, mely a kérdéssel 1894: foglalkozott. Helyszínül az Andrássy út és a Városliget közötti ter-et választották, amelyet K felől a Műcsarnok, Ny felől a Szépműv. Múz. épülete határol majd. A tervek elkészítésére →Zala György szobrászt és →Schickedanz Albert építészt versenytárgyalás nélkül kérték föl. - Az építészeti munkákhoz Schickedanz Albert számos tervvázlatot készített; melyek szinte mindegyikén 2, íves hajlítású kolonnád szerepelt. A tervek egyik alaptípusán a kolonnádokat monumentális kapuzat kötötte össze, amely sokban hasonlított a berlini Brandenburgi-kapuhoz. A megvalósult változat végül nem létesített összekötettést a két kolonnád között. A középpontban nagy méretű posztamens v. oszlop állt volna, tetején hatalmas, Hungáriát ábrázoló nőalakkal. A végleges tervbe karcsú korinthoszi oszlop került, talapzatán a hét vezér lovasszobrával, tetején a Hungáriát jelképező nőalak helyett Gábor főangyal szobrával. - Többféle elképzelés született a 2 oszlopcsarnokra is. Fölmerült olyan gondolat, hogy román, ill. gótikus stílusú szoborfülkéket alakítanak ki a királyszobrok számára (a gótikus változat széleire tornyokat is tervezett Schickedanz). Végül azonban a ma látható, lényegesen egyszerűbb kiképzésű oszlopcsarnokra esett a választás. - Heves viták alakultak ki az emlékmű szobrairól. Amíg a kolonnádok külső megjelenése elsősorban építészeti és esztétikai vitákat szült, addig a szobor-kérdés körül már pol. vélemények is összecsaptak. A kezében a →Magyar Szent Koronát, ill. apostoli kettős keresztet tartó Gábriel arkangyal a kir. hatalom isteni eredetét volt hivatva szimbolizálni. Az angyalos oszlop talapzatára kerülő honfoglaló hét vezér ellen sem emelt senki kifogást. Annál inkább rnegoszlottak az álláspontok a királyszobrokat illetően. A 14 helyből 5 Habsburg-uralkodóknak jutott (névsoruk többször is változott), ami kifejezte a függetlenségi eszme pol. és hatalmi korlátait, valamint példázta a dualista kor kompromisszumokra törekvését. A ~ön bronzba öntött jelképet kapott a háború és a béke, ill. a tudomány és a művészet. A jóváhagyott tervben szerepelt az az elgondolás is, hogy az oszlopcsarnokok talapzati síkját, minden királyszobor alatt egy-egy dombormű díszítse. - Zala György megbízásával lényegében eldőlt a ~ stílusa is: a művész személye és felfogása garanciát jelentett a megbízóknak arra, hogy a ~ a hivatalosan pártolt, konzervatív felfogásban fog elkészülni. - Az építkezés megkezdéséhez bontani is kellett. A tér közepén álló, Ybl Miklós tervezte Gloriettet szétszedték, és a Széchenyi-hegyen újra fölépítették (2002: kilátó). Az építkezés 1896: indult. 1897: Gábor főangyal csaknem 5 m-es bronz szobrát már nagy sikerrel mutatták be a Műcsarnokban; 1900: a párizsi világkiállításon „Grand Prix”-t nyert. 1900. IV: azonban próbaterheléseket végeztek a széllökésekkel szembeni stabilitás ellenőrizésére, s a mesterségesen előidézett hatalmas hidraulikus nyomás következtében 2 kőkorong megrepedt az oszlopon. Bár többek szerint a nyomás olyan erős volt, hogy egy gránitsziklát is megrepesztett volna, a biztonság megelőzött minden mat. valószínűsítést: az oszlopot le kellett bontani. Az újraépítésnél a sóskúti helyett haraszti mészkövet alkalmaztak, mely keményebb anyaga révén már minden próbát kiállt. 1901 őszén ismét állt a gyönyörű korinthoszi oszlop, s ezúttal statikai problémák sem merültek föl. X. 24: avatták, a zárókövet du. 5 órakor emelték be a 36 m-es kőoszlop tetejére. Erre került fel Gábriel arkangyal szobra. -

Az uralkodószobrok elkészítésében más művészek is részt vettek. A kir-ok között helyet kapott egy hadvezér, Hunyadi János is. - 1905: készen állt a ~ építészeti része, mely harmonikus összhangot képezett a Műcsarnokkal és a Szépműv. Múz. ekkorra már csaknem kész épületével. A kedvező összhatás nem volt véletlen, hiszen a fenti 2 épületet Herzog Fülöp Ferenc közreműködésével szintén Schickedanz Albert tervezte. - VI. 17: a főv. vezetősége ünnepélyesen átvette a ~et az Orsz. Képzőműv. Tanácstól. Ekkor még csak Gábriel arkangyal szobra díszítette az alkotást, annak ellenére, hogy néhány királyszobor már bronzba öntve várta az elhelyezést. - A kolonnádok felső párkánya széleit díszítő allegorikus bronzalakoknak több kisméretű szoborvázlatát is őrzi Zala Györgytől a Bpi Tört. Múz. Ezek egyikén a Háború allegorikus férfialakja még babérkoszorút tartó nőalakkal szerepel, s a kompozíció 3 alakja a harci szekér 2 lovát fékező rabszolga volt. Az 1906-ra elkészült végleges változat már egyalakos. A paripákat sisakos, meztelen férfi hajtja, ostor helyett hatalmas kígyóval. Az impozáns méretű, 4,5 m-es szobrot fölhelyezése előtt kiállították, hogy a nagyközönség közelről is megcsodálhassa. 1909: elnyerte a Műcsarnok nagy Társulati díját. A Háború alakjával szemben, a másik kolonnád belső sarkára kerülő Béke jóval visszafogottabb alkotás, nem is aratott hasonló sikert. Az oszlopcsarnokok párkányának külső részére került a Munka és jólét, ill. a Tudás és dicsőség kompozíciója, melyeket 1907: Ráth-díjjal tüntettek ki. Mindkét mű kétalakos. A munkát vállán kaszát vivő férfi, a jólétet termést hintő nőalak szimbolizálja. A tudást jelképező férfi kis antik szobrot tart, a fiatal nő pálmaágat, a dicsőség jelét tartja a kezében. - Az 1910-es évek elején fölállították Árpád vezér bronz szobrát. Az oszlopcsarnokok párkányát díszítő allegorikus kompozíciók felhelyezése után, Nagy Lajos kir-ét leszámítva, a kolonnádok oszlopai között helyükre kerültek az uralkodószobrok is: Szt István (Senyei Károly, 1911); Szt László (Telcs Ede, 1911); Könyves Kálmán (Füredi Richárd, 1906); II. András (Senyei Károly, 1912); IV. Béla (Köllő Miklós, 1905); Károly Róbert (Kiss György, 1905); I. (Nagy) Lajos (Zala György, 1927); Hunyadi János (Margó Ede, 1906); Hunyadi Mátyás (Zala György, 1905); I. Ferdinánd (Margó Ede, 1905); III. Károly (Telcs Ede, 1912); Mária Terézia (Zala György, 1911) II. Lipót (Füredi Richárd, 1905); I. Ferenc József (Zala György, 1906). - 1918-19: a Habsburg-uralkodók szobrait levették a ~ről, a vh-ért felelősnek tartott Ferenc József szobrát összetörték, csak egy bronzcsizma maradt a talapzaton. 1919. V. 1: vörös drapériával burkolták be a ~vet is. Gábor arkangyal szobra és oszlopa köré hatalmas, vörös obeliszket emeltek Pogány Móric és Falus Elek tervei alapján. Az oszlopcsarnokok vászonborítására Világ proletárjai, egyesüljetek! felirat került. - A →trianoni béke után 1926: indulhattak meg ismét a ~ munkálatai. Visszakerültek a Habsburgok szobrai. Ferenc József szobrát Zala újramintázta (nem huszártábornoki egyenruhában, hanem a Szt István Rend díszruhájában), s elkészítette a még hiányzó Nagy Lajos-szobrot. - A király-szobrok alatt Zala György domborművei: Szt István megkapja a koronát a pápától. - Szt László legyőzi a leányrabló kun vitézt. - Kálmán Mo-hoz csatolja Dalmáciát. - II. András keresztes hadjáratot vezet. - IV. Béla a tatárjárás után fölépíti az országot. - Károly Róbert: morvamezei csata. - Nagy Lajos bevonul Nápolyba. - Hunyadi János: nándorfehérvári győzelem. - Mátyás tudósai körében. - I. Ferdinánd: Eger ostroma. - III. Károly: zentai csata. - Mária Terézia: „Vitam et sanguinem!” - II. Lipót: a Korona visszahozatala Budára. - I. Ferenc József megkoronázása. - Zala elkészítette Árpád mellé jobbról Kond, Ond és Tétény, balról Tas, Huba és Előd lovasszobrát. - A ~et 1929. V. 26: avatták fel (33 évvel a munka megkezdése után) a Nemzeti Hősök Emlékkövével, az I. vh. hősi halottainak jelképes sírkövével együtt (2000: az →Ismeretlen Katona sírja). - A teret 1932: Hősök terének nevezték el. Ekkor még szökőkútjaival, virágágyaival s dús lombú fáival inkább parkra hasonlított, s mintegy összekötő kapocs volt a Városliget üde zöldje és az Andrássy út fái között. -

1937: a XXXIV. →Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra készülve eltávolították a virágágyakat és szökőkutakat, s kialakították a 2002: is látható díszburkolatot. Az ünnepségek idejére a kolonnádok közé →Kismarty-Lechner Jenő és fia tervei alapján óriási oltárt emeltek, tetejére a vatikáni Szt Péter-tp. főoltárát díszítő, hatalmas baldachin másolata került. 1938. V. 26-29: többszázezres tömeg vett részt a szert-okon; V. 29: a pápai legátus, Eugenio Pacelli bíb. (1939-58: XII. Pius p.) által bemutatott szentmisén több mint félmillió ember volt jelen. Az ünnepség lezárása után a ~ visszanyerte eredeti arculatát. - A II. vh. alatt a ~ Műcsarnok felőli oszlopcsarnokát egy bomba kettészakította, Mária Terézia és II. Lipót szobra darabokra tört. 1945 u. eltávolították a 3 másik Habsburg kir-szobrot és az uralkodásukat jelképező domborműveket. Az egri várvédők domborművét az egri vár belső udvarára vezető kapu oldalfalába építették be. Az építészeti helyreállítás után a Habsburgok helyére került a Köröndről Bocskai István (Holló Barnabás, 1903) és Bethlen Gábor (ifj. Vastagh György, 1902), továbbá Thököly Imre (Grantner Jenő), II. Rákóczi Ferenc és Kossuth Lajos (Kisfaludi Strobl Zsigmond) szobra. - Újakkal pótolták a domborműveket is: Bocskaihoz a magyar hajdúk és császári zsoldosok csatája (Marton László), Bethlenhez a cseh rendekkel 1620: kötött szövetség (Szabó István), Thökölyhez az 1679-es szikszói csata (Grantner Jenő), Rákóczihoz az Esze Tamással való találkozás, Kossuthhoz a ceglédi fegyverbe hívó beszéd (Kisfaludi Strobl Zsigmond) került. - A Könyves Kálmán alatti (Dalmácia meghódítása) dombormű helyére a boszorkányégetés betiltása került (Antal Károly). A változtatások következtében a Zala György által eredetileg készített 14 domborműből jelenleg 8 látható a ~ön. - A ~ 1955-re nyerte el 2002: látható alakját. A korinthoszi oszlop magassága 36 m, az oszlopcsarnokok átmérője 85, mélysége 25, magassága 13 m. **

Prohászka László: A ~. Bp., 1988.