🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > M > Marcel
következő 🡲

Marcel, Gabriel (Párizs, Fro., 1889. dec. 7.-Párizs, 1973. okt. 8.): egzisztencialista filozófus, drámaíró. - Apja prot., anyja zsidó volt. A Sorbonne-on tanult, 1910-41: líceumokban fil. tanár. 1919: feleségül vette a prot. Jacqueline Boegnert. 1923-tól csak fil-val és irod-mal foglalkozott. Fil. tanulmányai vezették a kat. hitre, a term. és a kegyelem tökéletes egységét ebben találta meg. 1929: katolizált (később felesége is). - Fil-ja 2 reflexiót különböztet meg: az egyik a tudás fogalmakban megragadott, rendszerezett alapja, ami elégtelen az alany és a tárgy titokzatos ontológiai kapcsolatának megértéséhez. Az igazi ismeretet a másik reflexió adja, melyben az ember a személyes részesedés titkát fogja föl, s elfogadja a személyek közötti ontológiai részesedés rendjét. A személyes Isten, mint dramaturg, egyetlen pillantással átlátja és irányítja a személyek közötti kapcsolatok valóságát. →perszonalizmus **

Vanzan-Schultz 1978:355. - LThK 1993. VI:1298. - Szabó 1999:131. - Szabó 2004: 222.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.