Magyar Katolikus Lexikon > M > Mária-képtípusok


Mária-képtípusok: a →Boldogságos Szűz Máriát megjelenítő képek főbb csoportjai (→Mária ábrázolása). - 1. Életének ábrázolásai: →Mária születése, →Mária eljegyzése, →Mária látogatása Erzsébetnél (Látogató Mária), →Jézus búcsúja Máriától, →Pietà, →Mária halála, →Mária mennybevétele, →Mária megkoronázása. - 2. →Jézus Krisztus ábrázolásai közül Mária látható a köv. képeken: →karácsony, →bemutatás a templomban, →körülmetélés, →kánai menyegző, →keresztrefeszítés, →kálvária. - 3. A Jel 12,1-re épül a →Napbaöltözött Asszony (Holdsarlós Madonna)-ábrázolás. - 4. A Madonna-képek Máriát a gyermekkel ábrázolják: →Köpenyes Madonna, →Rózsás Madonna, →Szép Madonnák, melyeknek szelídsége, nyugalma és harmóniája az Istennel tökéletesen egyesült lélek termfölötti szépségét kívánta ábrázolni. - A Rózsás Madonna-képek fő motívumai Mária-jelképek: →rózsa, (zárt) →kert, Mária színei (piros, kék, fehér) stb. Az ún. Umiltà, 'alázatos Madonna' képeken Mária virágokkal beszórt szőnyegen (a Paradicsom jelképe) ül (Stefano da Verona, Verona, S. Domenico, 1410 k.); az Alpoktól É-ra különösen a Rajna-vidék fest-ében volt gyakori. Egy változata a Madonna a gyeppadon: Mária egy állatokkal teli kertben (A. Dürer grafikái). E képtípus továbbfejlesztése az ún. kisparadicsomkert, melyen Mária nagyobb kertben angyalok és sztek körében olvas v. játszik a Gyermekkel. - A →Szekrény-Madonna Mária szétnyitható szobra, melyet a 12. sz-tól fr., sp., svájci ter-en készítettek. A szekrényszerű szoborbelsőben kezdetben az üdvtört. és Mária életének jeleneteit faragták ki, később a →kegyelem trónusát is. A ném. lovagr. ter-én a 14. sz. végén alakult ki egy olyan képtípus, mely a Köpenyes Madonnához kapcsolódott: Mária ülő alakját T vonal mentén lehetett nyitni, s belsejében a kegyelem trónusa és a Szentlélek galambjának szobra, ill. a Köpenyes Madonna képe látható (nürnbergi múz., 14. sz. vége). - A barokk kevés új típust hozott: a →Győzelmes Boldogasszony keresztes botjával sújtja halálra a földgömb körül tekergő kígyót (Brüsszel, szegyh. szószéke H. Verbrugghentől, 1695-99); a Mária virágkoszorúban képek részben a →koszorú szimbólum-tartalmára épülnek, részben a barokk gazdag díszítőrendszerét tükrözik (Rubens, id. Jan Brueghel, München, Alte Pinakothek, 1620 k). - Az →Oroszlános Madonna ábrázolások alapja a Zsolt 91,13 (a gonosz fölötti győzelem). **

Kirschbaum III:151. - Sachs 1980:244, 298, 308. - KML 1986:211.