Magyar Katolikus Lexikon > L > Longo


Longo, Bartolo, B. (Latiano, Brindisi mellett, 1841. febr. 10.-Nuova Pompei, 1926. okt. 5.): ügyvéd, a rózsafüzér apostola és →Pompei kegyhelyének megalapítója. - A gimn-ot a Francavilla Fontana-i piar-knál végezte, majd Leccében magánúton jogot tanult. Annyira szerette a zenét, hogy 1 é. csaknem éhezett, hogy zongorát és fuvolát vehessen magának. - Fiatal éveit meghatározta az itáliai forradalom, melynek egyik célja a pápai állam felszámolása volt (→Egyházi Állam). 1863: ~ beiratkozott a nápolyi egyetemre, ahol az erős liberális, egyházellenes hatásra (Renan Krisztus-könyve) elvesztette a hitét. A →spiritiszták közé sodródott (ekkor „templomaik” voltak Nápolyban), pappá avatták, s hogy médiummá alakítsák, hosszú, kemény böjtre fogták, mely csaknem életébe került. - 1864: drált, hazatért családjához, s ügyvédként kezdett dolgozni. Jóbarátja, Vincenzo Pepe prof. és Alberto Radente OP hatására megtért. 1865. V. 29: meggyónt, és lelki beszélgetések után VI. 23: újra szentáldozáshoz járult. Tisztasági fogadalmat tett. Korábbi barátai „hirtelen és váratlan támadt prófétának” csúfolták, amit ~ vezeklésként ajánlott föl korábbi tévelygéseiért. - Fölhagyott az ügyvédi munkával és szülővárosában, majd Nápolyban egészen Isten és a rászorulók, főként gyermekek és fiatalok támogatásának élt. A Szt Szív tiszt-ét terjesztő Catarina Volpicelli közösségében találkozott Fusco gr. özvegyével, Mariannával, akinek Pompei közvetlen szomszédságában (Valle di Pompei) birtokai voltak. Tapasztalatlansága miatt az özvegy folyamatos kudarcokat élt meg a jótékonykodás ter-én, ez indította arra az ügyvéd ~t, hogy fölajánlja ingyenes segítségét; gyermekei nevelője, jószágkormányzója, idővel a jótékonykodásában és a rózsafüzér terjesztésében lelki társa lett. XIII. Leó p. (ur. 1878-1903) tanácsára, aki magánkihallgatáson fogadta őket, a félreértések és rágalmak elkerülése végett 1885. IV. 1: házasságot kötöttek, →József-házasságban éltek. - A nép vallási tudatlanságát látva ~ tanítani kezdte őket a katekizmusra és a rózsafüzérre. Közben súlyos kísértéseket élt át amiatt, hogy valóban bocsánatot nyert-e bűneire. Egy alkalommal belső hang figyelmeztette: „Ha az üdvösséget akarod, terjeszd a rózsafüzért. Mária ígérte: »Aki imádkozza és terjeszti a rózsafüzért, üdvözül«”. Ezek a szavak indították el a munkát, mely egész további életét meghatározta. - Egy ajándékba kapott, nagyon rossz állapotú Rózsafüzér Királynője képet felújíttatott, s 1875. II. 13: a birtok egyik kis kápolnájának oltárára helyezte. Imameghallgatások után 1876. V. 8: letette egy nagy kegytemplom alapkövét, melyet 1891. V. 6: szteltek föl Győzelmes Boldogasszony tiszt-ére. Főoltárán elhelyezték az újból átjavított, keretbe foglalt és megkoronázott kegyképet. A tp. körül ~ leányárvaházat nyitott, majd megkezdte az új tp. építését. V. 24: ~ fölhívást tett közzé a Szűzanyát tisztelő hívők és az egész világ jóakaratú emberei felé, hogy anyagilag és imáikkal segítsék megalapítani a Bebörtönzöttek Fiainak Int-ét. Sok nehézség után 1892: fogadhatta először egy bebörtönzött fiát, aki később pap lett. ~ az int-et a Keresztény Iskolatestvérekre bízta (később a Bebörtönzöttek Leányainak Int-ét is). A Pompei Rózsafüzér Domonkos Leányai kongr-t a leányárvaházban és a Bebörtönzöttek Leányainak Int-ében dolgozó leányok számára alapította. Isk-at és műhelyeket nyitott, külön törődött a szenvedélybetegekkel. Gyermek- és ifj.-zenekart szervezett. A fiúkon keresztül a szülőket is sikerült megtérítenie. Ennek ellenére az alapítást nagyon sok támadás érte, főként a Lombroso-elmélet alapján (mely szerint a bűnözési hajlam öröklődik, ezért a szülők gyermekei nevelhetetlenek). A rágalmak Rómáig is eljutottak, de a kivizsgálások után a pápák mellé álltak. XIII. Leó p. Valle di Pompeit a világ plébániájának nevezte, s a Rómában lévő zarándokok figyelmébe ajánlotta; Szt X. Pius p. (ur. 1903-14) jóváhagyta az Egyetemes Rózsafüzér Társulatot, sőt elsőként maga lépett be. A rózsafüzér egész világon történő együttimádkozását ~ kezdeményezte. Elindította a Tizenöt szombat ájtatosságot, mely Rózsafüzér Királynője megkérlelésének ünnepére (máj. 8. és okt. első vasárnapja) készít fel. Aláírások millióit gyűjtötte össze a →Mária mennybevétele dogma kimondását kérő mozgalomhoz csatlakozva. A romváros →Pompei hamarosan világhírű kegyhely lett. - Il Rosario e Nuova Pompei folyóiratával és cikkeivel is hirdette és terjesztette a kegyhely Győzelmes Boldogasszonyának tiszt-ét. - Fm: Szent Domonkos és az inkvizíció; Szentek Élete; Az imádságról; A Rózsafüzér tizenöt szombatja. - 1925. V. 30: a →Jeruzsálemi Szentsír Lovagrend tagja. II. János Pál p. 1980. X. 26: b-gá avatta. **

BS VIII:96.

Longo, Maria Laurencia (Katalónia, 1463-Nápoly, Itália, 1542): apáca, rendalapító. - 1478: atyja akaratából férjhez ment Juan Llonchoz, a sp. birod. főkancellárjához. Megbénult, majd betegségéből →Loretóban kigyógyulva 1506: férjével Nápolyba költözött. 1507: özvegyen maradt 3 fiával. Betegeket ápolt a Szt Miklós Kórházban, saját költségén fölépíttette a híres Gyógyíthatatlanok Kórházát, amely mellett megtért utcalányok számára otthont nyitott. Gyóntatója, Thienei Szt Kajetán útmutatásával mindkét intézmény számára szabályzatot adott. Előkelő családok asszonyaiból és leányaiból szervezte meg a Szeretet Anyái kongr-t kórháza támogatására. Egy új ktor építésével lehetővé tette a →kapucinusok megtelepedését Nápolyban. 1523: belépett az általa alapított Jeruzsálemi Szt Mária ktorba, mely a →colettinák reformját követte. 1538: a kapuc-ok vették át a ktor lelkivezetését, s a nővérek a →klarisszák regulája szerint kezdtek élni. Ezzel alakult meg a kapuc. apácák első ktora. ~t a p. apátnővé nevezte ki. 1892: elindították b-gá avatását. **

BS VIII:99. - LThK 1993. VI:1047.