klarisszák (lat. Ordo Monialium Sanctae Clarae, OSC): monasztikus szemlélődő, pápai klauzúrás női rend, a ferencesek második rendje. Első lakóhelyükről, az assisi S. Damiano-monostorról damjanitáknak, még gyakrabban Szegény Úrnőknek is nevezték őket. - A ~ rendjét Assisi Szt Ferenc és Szt Klára alapította 1212. III. 18/19: →Porciunkulában. Az első regula (Formula vitae) egészen rövid volt, de nem maradt ránk. 1218-47: a →benedeki regula és Hugolino bíb. (a későbbi IX. Gergely p.) konstitúciója szerint éltek, melyet III. Honorius p. (ur. 1216-27) hagyott jóvá. Szt Klára már 1215: megkapta a szegénység kiváltságát, melyet végleg IX. Gergely p. (ur. 1227-41) 1228: erősített meg. Assisin kívül 1219: kaptak p. jóváhagyást az első ktorok: Firenze, Perugia, Siena, Lucca. A 3. regulát 1247: adta IV. Ince p. (ur. 1243-54), amelyből már hiányzott a bencés regulához tartozás. Hosszas küzdelmek után Szt Klára saját reguláját, mely nagyon szorosan követte az 1223-i ferences regulát és teljes birtok nélküli állapotot követelt, 1253. VIII. 9: erősítette meg IV. Ince p. Szigorát IV. Orbán p. (ur. 1261-64) 1263: enyhítette, engedélyezte a ktoroknak, hogy birtokuk legyen (követői az →urbanista apácák). Reformirányzatok: →colettinák, →kapucinus apácák, →conceptionista apácák, →Oltáriszentségről nevezett klarisszák. - A ~ országonként eltérő színű (szürke, fekete, barna) habitust hordanak, helyenként skapuláréval, a derekukon korda. Nagyon gyorsan elterjedtek: 1228: Itáliában már 24 ktoruk volt, 1233: Prágában (Szt Ágnes), 1237: No-ban alapítottak ktort. 1680: 934 ktorban több mint 34 ezer apáca élt, akikhez ha hozzászámítjuk a ppi joghatóság alatt álló ferences nővéreket, akkor kb. 70 ezer szerznővel kell számolnunk. 1999: az eredeti klarissza r. 567 ktorában 8376, a kapucinus apácák 156 ktorában 2420, a collettinák 60 ktorában 803, az urbanista ~ 90 ktorában 1278 nővér élt. - A ~ ismertebb szentjei: Szt Coletta (†1447), Bolognai Szt Katalin (†1463), Giuliani Szt Veronika (†1727), Lotharingiai B. Margit (†1521), B. Philippe de Gueldre (†1547). Magyar ~: Prágai Szt Ágnes (†1282), Krakkói B. Szalóme (†1268), Árpádházi B. Jolán (†1298), Árpádházi Szt Kinga (†1292). - A ~ Mo-on az egyetlen középkori női rend, amely megtelepedésétől folyamatosan fennállt a II. József-féle feloszlatásáig, 1782-ig. Első ktorukat 1239: Nagyszombatban Árpádházi Szt Erzsébet szttéavatásának emlékére alapították. 1635-től itt őrizték a →kassai vértanúk ereklyéit. Pázmány Péter náluk helyezte el az utolsó domonkos apácákat, akik magukkal hozták kódexeiket, Árpádházi Szt Margit ereklyéit és tiszteletét, és földbirtokaik egy része (pl. a Nyulak szigete) szintén a ~ tulajdonába került. - 1297: Pozsonyban a nővérek az üresen hagyott ciszt. kolostort kapták meg. A prem. apácák kihalásával a pozsonyi és nagyszombati ~ örökölték a nővérek kódexeinek és birtokainak egy részét (Somlóvásárhely, Mórichida). - A legjelentősebb monostort 1334: alapította Nagy Lajos kir. anyja, Erzsébet kirné →Óbudán a Duna-parton, a Szentlélek-tp. közelében. Gyógyszertáruk is volt, ahol a nővérek készítették a gyógyszereket. (Az Elixirium clarissarum nevű orvosság sokáig őrizte nevüket és tevékenységüket.). Zárdát alapítottak ezenkívül 1338: Nagyváradon, 1385: Sárospatakon, a 15. sz. elején Kolozsvárott, Brassóban. -

A török elől elmenekült óbudai ~ 1714: a budai várban telepedtek le újra. 1714: Zágrábban is épült ktor. E közösségek mind urbanisták voltak. 1728: alapította gr. Csáky É. Franciska apátnő Károlyi Sándor segítségével az első monostort Pesten (a Szerb u-ban), ahol visszatértek Szt Klára szegénységéhez, földbirtok nélkül éltek. 1864: Montenuovo Vilmos hg. felesége, Batthyány Julianna telepítette le újra a ~at Nagyszebenben. Erdélyben 1930: Brassóban, Dicsőszentmártonban, Hátszegen, Holcmányban, Kolozsvárt, Lupényban, Marosvásárhelyt, Nagyváradon, Petrozsényban, Sepsiszentgyörgyön, Szamosújvárt, Szilágysomlyón és Vulkánban volt zárdájuk. - A ~ fontos hivatást töltöttek be a leánynevelés és a társad. kiegyenlítődés terén. A klarissza mon-okban nevelkedtek ugyanis a legelőkelőbb főurak sarjain kívül s a köznemesek leányai, nádorispánok és bánok gyermekei mellett az alacsonyabb néposztályok leányai is. A ~hoz kötődtek a leghíresebb magyar nyelvű kódexek, pl. a →Jókai-, a →Lobkowitz-, a →Nádor-, a →Simor-, a →Tihanyi, a →Vitkovics-kódex. Klarissza műfordítók és írók: Viczay Anna, Sigray Rózsa, Csáky Franciska, Újfalussy Judit. Falkoner E. Klára OSC festette a piliscsabai plébtp. több oltárának képét. Ennek a virágzó életnek, tevékenységnek vetett végett II. József 1782-es feloszlató rendelete. - A ~ 1995. VIII. 12: telepedtek meg újra Mo-on. A váci egyhm-ben a fro-i Le Rameau de Sion nővérei segítségével alapították meg a Szécsény Ágacskája Monostor-Remeteséget, ahol Szt Klára regulája szerint élnek a Mére Marie-Paul de la Trinité (†1990) által a Rameau-nak írt és 1989: jóváhagyott saját életszabályzat szerint. A Rameau de Sion 2. közép-eu. alapítása 2000: Csíksomlyó Ágacskája Erdélyben. r.k.

Katholikus Szemle 1894. (Takács S.: A magyar k. apácák volt pesti ktorainak tört.) - Karácsonyi I-II. - György 1930:637. - LThK VI:315. - Régi Magyar Kódexek. 1-15. köt. Bp., 1985-93. - A Dunántúl településtört. VIII. Szerk. Nemes István. Pécs, 1990. (Beke Margit: A budavári ~ működése 1714-82) - Schwarz Katalin: Kósa Jenő magyar nyelvű k. rendtörténete 1768-ból. Szeged, 1994. - Uő: A k. apácák kv-kultúrája a XVIII. sz-ban. Uo., 1994. - AP 1999:1510. - Schwarcz Katalin: „Mert ihon jönn aonyotok és kezében új szoknyák”. Források a k. rend mo-i tört-éből. Bp., 2003. (METEM-Könyvek 39.)