Magyar Katolikus Lexikon > K > koszorúslány


koszorúslány, koszorús, nyoszolyólány: a →menyasszony segítsége a →lakodalmi szokásokban, közvetlen kísérője az →esküvői menetben. - Szentírási alapja a menyasszonyt kísérő szüzek (→okos és balga szüzek). - Ősi emberi megnyilvánulás, hogy az élet fordulópontjain (szülés/születés, házasságkötés, halál) a közösség, mely addigi életének meghatározó része volt, valamilyen formában körülveszi, elkíséri az embert. A modern korban a személyt koszorúzó személyek, kísérők már csak emlékképei azoknak, akik jelenlétükkel bizonyos sorsközösséget is kifejeztek az elkísért személlyel (Eurüdikét, Perszefonét az alvilág kapujáig kísérték leánytársai), helytálltak érte, szükség esetén helyettesítették (pl. az élet föláldozásában). Az ünnep közösségi jellege azonban mindmáig megmaradt, s ezt a közösség „hivatalos” feladatokkal fölruházott személyiségei hangsúlyozzák. - A ~ok (legalább 4, de több is lehet) a leányi közösségből távozó társukat elkísérik a házasság kötelékébe. Összetartozásuk jele, hogy a menyasszonyhoz hasonlóan →koszorút viselnek. Nevük részben erre utal, részben hivatásukra, mely által mintegy körülveszik (koszorúzzák) leánytársukat (ismert a leánykoszorú, asszonykoszorú kifejezés is). Egyes vidékeken 2 ~ fogja közre a menyasszonyt az esküvői menetben. A Mátra vidékén tőkelyánynak is mondták őket kapcsolatuk, barátságuk alapjaira utalva. - A ~ feladatköre vidékenként változott, de az 1930-as években élő népszokásokban még a ~ok öltöztették a menyasszonyt, ők tették fejére a koszorút, a lakodalmi virágokat ők szerezték be, ezért néhol együtt mentek ki az erdőbe, mezőre virágot szedni, koszorúba kötni, ők virágozták föl a vőfélyeket, a hívogatót stb. Több helyen az esküvői vacsorán a menyasszony mellett ~ (legjobb barátnő) ült, mintegy vigyázott rá. A ~ok szolgáltak föl a vendégeknek, a vacsora után fölsöpörték a szobát. A nászágyat a nyoszolyóasszony készítette el, s ő kísérte oda az ifjú asszonyt, aki az esküvő másnapján a ~ok kíséretében ment a tp-ba →asszonyavatásra. - A ~ ruhája a menyasszonyétól eltérő színű és formájú. Amíg a →népviseletet nem szorította ki a városi öltözet, addig a ~ ruházatában számos jel utalt ~i hivatására. A városi divat ált. rózsaszín v. kék színbe öltöztette a ~okat, újabban ez is lazult, s bármilyen szín lehetséges. **

MN IV:149, 167, 171, 228, 246. - BL:1234.