Magyar Katolikus Lexikon > K > koriander


koriander, kerti koriander, bolhafű, cigánypetrezselyem (gör. korion, lat. Coriandrum sativum): az ernyősvirágzatúak családjába tartozó, egyéves növény. - Erős illata a zsálya és citrom keverékére emlékeztet. 60 cm magas, villás elágazású hajtásait karéjosan szárnyalt, csipkés szélű levelek borítják. Fehérvirágú ernyői nyáron nyílnak. 2-4 mm-es sárgás szürkésbarna, 5-5 bordás, édeskésen csípős, frissen poloskaszagú, megszárítva azonban ánizsra emlékeztető aromájú, gömbölyű termése két félgömb alakú kaszat összenövéséből alakult ki. Ezek első pillantásra megkülönböztetik szintén fűszerként használt rokonaitól. Darált levele, magja és gyökere több ismert fűszerkeverék fontos alkotórésze. Különösen Indiában kedvelik, itt termesztik legnagyobb mennyiségben. - Főzött magját („ánizsgolyó”) Eu-ban cukorkák ízesítésére, cukrászsütemények díszítésére, levelét saláták, levesek ízesítésére használták. Borban áztatva az ókori mediterrán ter-ek egyik közkedvelt italát készítették belőle, magjával ételeket és likőröket ízesítettek. - A ~ből párolt olaj parfümök, füstölők illatosítására szolgál. A még fehér, féléretten leszedett és a napon szárított magvait emésztést segítő, tartósító, vértisztító és sebgyógyító gyógyszerként alkalmazták, külső bedörzsöléssel ízületi fájdalmakat is csökkent. A gyógyszeriparban az „illatos szesz” ismert alapanyaga, vércukorszintet csökkentő hatása is van. - A Szentírásban. Palesztinában jól ismert őshonos növény. Az izraeliták Egyiptomban ismerték meg, fűszernek, parfümnek és gyógyszernek, megőrölt magját kenyér- és süteményfélék tetejére hintve ízesítésre használták. A →manna olyan volt, mint a ~ magja (vö. Kiv 16,31; Szám 11,7). Ky.Z.

BL:1029. - Kereszty 1998:199.