Magyar Katolikus Lexikon > K > kishitűség


kishitűség: a bizalmatlanság rossz készsége. - Tág értelemben készség, mellyel az ember hajlandó minden lehetőséget rosszabbnak, sötétebbnek látni a valóságosnál, mert nem bízik mások jóságában és erejében. Túlzó formája a →pesszimizmus. - Szoros értelemben a →remény és a →bizalom csekély volta. Ellenszere a →bátorság és a józan →megfontoltság. **