Magyar Katolikus Lexikon > K > kalocsai érsekség


kalocsai érsekség, kalocsai főegyházmegye: Magyarország második érseksége. - Története. 1) Az alapítástól a török hódoltságig (1002-1541). A ~et I. (Szt) István kir. (ur. 997-1038) uralkodása kezdetén, az egyházszervezet fölállításakor alapította. 1000-02: Anasztáz-Asztrik OSB apát a pápa követeként járt Mo-on, 1001: koronát hozott II. Szilveszter p-tól (ur. 999-1003) a m. kir. számára. Ugyanez évben Ravennában részt vett azon a zsin-on, melyet III. Ottó cs. (ur. 996-1002) és a p. tartott, s amelyen a clunyi apát és Querfurti (Szt) Brunó, a m-ok térítője is jelen volt. A p. vsz. ekkor erősítette meg az első mo-i egyházszervezetet. Kalocsa első pp-e vsz. 1002: Anasztáz lett, akit a kir. nemsokára az esztergomi érsségbe helyezett, a 3 évre megvakult Sebestyén érs. helyére. Amikor Sebestyén visszanyerte szemevilágát, Anasztáz csak úgy volt hajlandó visszatérni korábbi székhelyére, ha az érs. címet Kalocsa számára megtarthatja. Így lett Mo-on 2 érsség. - Anasztáz érs. 1007: részt vett a frankfurti zsinaton, melyen II. (Szt) Henrik ném-róm. cs. (ur. 1002-24) megalapította a bambergi ppséget. A bambergi szegyh. fölszentelésén 1012: Anasztáz is jelen volt a 42 pp. között. A fölállított 9 oltár közül ő szentelte fel azt, amelyet az altp. előtt helyeztek el. E két szerepléséről csupán egy-egy egykorú, szűkszavú forrásból tudunk, amelyek a m-ok érs-ének nevezik, székhelye említése nélkül. Nem lehet eldönteni, hogy ekkor kalocsai v. esztergomi érs. volt-e. Lehetséges ui., hogy Sebestyén halála után véglegesen Anasztáz nyerte el az esztergomi érsséget. -

(Szt) IX. Leó p. (ur. 1049-54) leveléből tudjuk, hogy amikor 1050: Besançonban elhelyezte Szt István vt. ereklyéit, „György, a magyarok kalocsai egyházának érseke” is jelen volt. Uakkor Szt Gerardus touli pp. (†994) földi maradványainak felvételére is elment. Kétségtelen tehát, hogy Kalocsa élén már igen korán érs. állott. - A Duna mindkét oldalán Árpád fejed. utódainak szálláshelyei sorakoztak. Kalocsa az Árpádok (Zolta) egyik családi közp-ja, később kir. udvarhelye lehetett, s mint ilyen fegyveres őrségével védelmül szolgálhatott a félig még pogány országban a pp., majd érs. részére. - Alapítólevél a kalocsai ppségről v. érsségről nem maradt ránk. A →pécsi püspökség alapítóleveléből következik, hogy a 2 egyhm. között kezdettől a Duna volt a határ. A kk. Fejér vm. a Duna mindkét oldalán terült el és Kalocsa is hozzá tartozott, dunántúli része a Csepel-szigettel együtt a veszprémi ppség része volt; Solt környéke a váci ppséghez került, DK-i része Kalocsával mindig a ~ ter-e maradt. Bodrogvár, Bácsvár és Csongrád megyéi is a kalocsai érs. alá tartoztak, Csongrád É-i része azonban a várral együtt a később felállított váci ppségé lett, míg Szeged és környéke, valamint Halas Kalocsáé maradt. Az egyhm. határa K-en 1030: (a csanádi ppség felállításakor) a Tisza volt, D-en a Duna és a Száva között (a kalocsai és a pécsi egyhm. között) 1093: állandósult. - I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) korától több okl-ben is szerepel a bácsi érsek. Föltételezhető, hogy néhány évtizedig fennállt egy Kalocsától független bácsi érsekség is, de a két székhelynek már a 12. sz. 2. felében egy főpásztora volt (→Bács, 3.). - III. Béla kir. (ur. 1172-96) jövedelemkimutatása szerint a ~ székhelye Bács. 1266: fordul elő először a kalocsai és bácsi érsek elnevezés. Jóval később egyesített kalocsai-bácsi érsségről írnak. Mindkét székhely szegyh-a Szt Pál tiszt-ére volt sztelve. - A bácsi székeskápt-ról 1211-től, a kalocsairól 1214-től maradtak fenn emlékek, de vsz. már korábban is léteztek. Titelen I. (Szt) László és öccse, Lambert hg. alapított társaskápt-t (→titeli társaskáptalan), a hg-et ott temették el. III. Béla kir. 1173-84: 1. felesége, Châtillon Anna Hájszentlőrincen alapított társaskápt-t (→hájszentlőrinci társaskáptalan). Ugrin érs. (1219-41) p. hozzájárulással alapította a →szerémi püspökséget a Száván túli missziós munkára. - A ~ suffr-a kezdetben az erdélyi, a csanádi, a váradi és a zágrábi, 1229: a szerémi, 1247: a boszniai, 1290: a nándorfehérvári, 1365: a bodonyi, 1376: a szörényi, 1381: az árgyasi, a 18. sz: a tinnini ppség. - 1241: a tatárok elől az országba bebocsátott →kunok, miután fejed-üket Pest környékén meggyilkolták, a Duna-Tisza közét és a Szerémséget pusztítva kivonultak az országból. A Sajó menti ütközetben 1241. IV. 17: Ugrin érs. is elesett. A tatárok ezután a Dunáig ellenállás nélkül csaknem 1 éven át gyilkolták a lakosságot, pusztították az országot. Az elvonuló tatárok Franciavillát földúlták, utánuk a Havasalföldről beköltöző, még nomád pásztorkodást űző pogány kunok garázdálkodásaitól szenvedett a ~ népe. A kunok a Duna-Tisza közének gyéren lakott, homokos tájain kaptak szálláster-et, itt alakult ki később a kun Halasszék. Térítésükben csak Szigeti István érs. (1367-82) ért el eredményt. A 13-15. sz: Bosznia felől a →bogumilok, a 15. sz: a Szerémségben föllépő →husziták okoztak sok gondot a kalocsai érs-eknek. - A ~ területi beosztása az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékből és néhány okl-ből rekonstruálható: a bodrogi, a bácsi és a szerémi főesp. ter-e azonos a vm-kkel (→Bács vármegye, →Bodrog vármegye, →Szerém vármegye). Szeged és környéke a szegedi, Duna mente a sárközi v. kalocsai főespség volt. A tizedjegyzékben csak 120 bácsi és szerémségi pléb. szerepel. Más forrásokkal kiegészítve közel 300 pléb-t lehet összeszámolni a ~ területén a török előtti időkből. - A szerz-rendek közül a bencések Bodrogmonostorban, Dombón, a ciszt-ek Péterváradon, a domonkosok Szegeden és Czoborszentmihályon, a ferencesek Szegeden, Bácson, Küllődön telepedtek meg. - 1389: a →rigómezei csata után Szerbia kénytelen volt a szultánnak hódolni, és ettől kezdve a Török Birod. közvetlenül érintkezett Mo. határával. 1390: törtek be először a törökök Szerém vm-be. Ezután kezdődött a ~ D-i részén, Szerém, Bács és Bodrog vm-k területén a menedéket kereső délszláv népesség beköltözése. - Kapisztrán (Szt) János Küllődről indulva a Dunán hajózott keresztes seregével Nándorfehérvár alá, ahol →Hunyadi Jánost támogatva 1456. VII. 26: fényes győzelmet arattak, és ezzel 70 évre elhárították a török veszedelmet az országtól és az egyhm-től. - 1514. IV: a kalocsai érs. megáldotta a keresztesek zászlaját, de amikor Fajszi Nagy Antal állt az élükre, az urak ellen fordultak (→Dózsa-féle parasztháború). - A törökök 1521: elfoglalták Nándorfehérvárt, és a Szerémség is nagyobbrészt a kezükre jutott. A Délvidéket ezután csak Tomori Pál, a ferences barátból lett kalocsai érs. katonái védték. 1526. VII. 27: kétheti ostrom után elesett legfőbb erősségük, Pétervárad is. VIII. 29: a mohácsi csatában holtan maradt Tomori Pál fővezér a kir-lyal és 6 pp-kel. A törökök kifosztották Budát, majd a Duna-Tisza közén hazafelé vonulva földúlták Bácsot. Buda elfoglalása, 1541 u. az egész ~ török uralom alá került. - 2) Török uralom alatt (1541-1686). Néhány évvel Buda elfoglalása után a kalocsai várban állandó török őrség rendezkedett be. A lakosság nagy része, főként a nemesek és papok elmenekültek a városból. A kisebb falvak elnéptelenedtek. Lakóik, ha török rabszolgapiacra nem vitték őket, a mezővárosokba (Szabadka, Zombor, Halas, Szeged) költöztek, mert ott nem voltak annyira kitéve a megszállók erőszakának. A tp-ok és a monostorok elpusztultak. A romos falvak maradványait a későbbi telepesek hordták szét. Az egyhm. ter-én Szeged, Bács és Akasztó kivételével kk. műemlék nem maradt. A kalocsai szegyh. akkor pusztult el, amikor →Bocskai István hajdúi 1602: Paks és Tolna felől a Dunán átkelve megszalasztották a kalocsai török őrséget, és a várost fölégették. 1543-72: egy évet kivéve az érs. szék betöltetlen, de az érs-ek később sem léphettek egyhm-jük ter-ére, mert a török azt nem tűrte. Egyhm-s pap alig akadt. A pásztor nélkül maradt nép ezért könnyen csatlakozott a →reformációhoz. 1612-19: missziót tartott Kalocsán és környékén 2 jezsuita atya, a városban 400 r.k-t találtak. A →Propaganda Fide, mely a Török Birod-at missziós területnek tekintette, a ~nek is ap. vikáriust és vizitátorokat nevezett ki a bosnyák ferencesek közül, akik jól ismerték a török viszonyokat. 1625-29: Rengjics Albert OFM szendrői pp., belgrádi adm. kereste fel a megmaradt híveket. 1649. X: Pozsegai Marián OFM pp. mint ap. vik. bérmakörutat tett az egyhm. 15 helységében. A szegedi, majd 1646-tól a kecskeméti ferences atyák voltak a megmaradt kat. lakosság egyedüli pásztorai. - 3) Az újjáépítés kora (1711-1920). 1686 őszén Kalocsát elhagyta a török őrség, de 1697: a szultán seregével ismét Mo. ellen indult. Titelnél átkelt a Bácskába. →Savoyai Jenő Zentánál a cs. hadak élén súlyos vereséget mért a török seregre. A cs. seregek sarcolásai és zaklatásai robbantották ki II. Rákóczi Ferenc vezetésével a kuruc szabharcot. Az újjáépítés csak a →szatmári béke, 1711 u. indulhatott meg. - A kk. szerémi főespség nem került többé vissza a ~hez, a szerémi pp-ök a maguk területének gondolták, és felállítottak néhány pléb-t, melyek 1733: a →diakóvári püspökség része lettek. Szegedre és környékére a csanádi, Halasra a váci pp. terjesztette ki joghatóságát. A ~ fölszabadult ter-én a ferencesek kezdték meg a rendszeres lpászt. munkát. 1693: Szabadkán, 1717: Bácson, 1719: Baján, 1743: Zomborban alapítottak konventet. Csáky Imre érs. (1710-32) csak látogatóba jött egyhm-jébe, Kalocsán a vár és a szegyh. maradványain kívül csupán 100 kunyhót talált és egy papot. Ő kezdte meg a város újratelepítését és az egyhm. újraszervezését. Kormányzása kezdetén 7 pléb. működött, számukat 15-re emelte, és 10 tp-ot építtetett. Így 1714: készült el a kalocsai plébániai tp. (a v. kisszem. helyén). Helynöke, Barbacsi Ferenc nagyváradi knk. 3x végzett kánoni látogatást a ~ben. -

Patachich Gábor érs. (1733-45) visszaszerezte a ~ birtokainak jelentős részét. A megnövekedett jövedelem lehetővé tette újabb tp-ok és pléb-k felállítását. Visszaköltözött a ~be, Hajóson épített rezidenciát, a →kalocsai érseki palota elkészültéig utódai is gyakran ott laktak. 1733: megnyitotta 8 növendékkel, 16 férőhellyel a →kalocsai nagyszemináriumot, amire nagy szükség volt, mert csupán 15 papja volt a ~nek. 1735: Mayerhoffer András tervei szerint megkezdte a mai szegyh. fölépítését, a sztélyt 1738: áldotta meg, Nagyboldogasszony tiszt-ére. Ugyanakkor beiktatta az új kápt. első tagjait, egyhm. zsinatot tartott, és kiadta a Rituale Colocensét. Kánoni látogatásai nyomán 17 új pléb-t szervezett. - Batthyány József az erdélyi ppségből került a ~ élére (1760-76), utána Esztergom érs-e lett. A telepítések nyomán ekkor már jelentősen megnőtt a ~ lakosságának száma. A m-ok és a kat. horvát-bosnyák bunyevácok mellé nagy számban jöttek ném. telepesek. Batthyány érs. a nemzetiségi helyzet alapján szervezte meg a lpászt. munkát. 19 új pléb-t alapított. Sürgette a minél szélesebbkörű hitokt-t. 1764: elkészült az új szem., a régi épületet a piar-k kapták meg. - Patachich Ádám érs. (1776-84) →Oswald Gáspár Piar terve szerint megépíttette az érs. palotát. Kpnáját és dísztermét 1779: →Maulbertsch díszítette freskóival. Az érs. gazdag kvtárát a kápt-ra hagyta, s ezzel megalapozta a →Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárat. - Kollonich László érs. (1787-1817) kimutatása szerint 1798: 88 pléb. keretében 130 lpászt. 188 ezer hívőnek viselte gondját. - Kunszt József érs. (1852-66) a gimn. vezetését 1860: jezsuita atyákra bízta (→Szent István Gimnázium, Kalocsa). Meghívta a pozsonyi →ágostonos kanonisszákat, akik elemi isk-n kívül idővel polg. isk-t, óvónő- és polg. isk. tanárképzőt is létesítettek (→Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek). Tanítóképzőt is alapított. 1863: egyhm. zsin-ot tartott. - Ter-én 1865: 438.490 r.k., 8492 g.k., 59.444 ev., 40.663 ref., 117.867 g.kel., 15.640 izr., össz. 680.296 l; 253 ep, 64 szp élt. A 19. sz. végén 3 főespségében 10 espség, 113 pléb., 180 filia volt. - 4) A →trianoni béke kettészelte a ~et. Terjedelmesebb D-i része 89 pléb-val, 720 ezer r.k. lakossal →Jugoszlávia Vajdaság (Vojvodina) nevű tart-ának része lett. A Sztszék ezt a területet külön ap. kormányzósággá tette. 1930-tól már csak a csanádi ppség maradt meg a kalocsai egyhtart. suffr-aként. - 1984: 3979 km²-en 77 pléb-ja, 2 tp-igazgatósága, 134 papja, 205.143 hívője, össz. 244.786 lakója volt. - 1991: a bácsalmási, bajai, hajósi, jánoshalmai, kalocsai, keceli esp. ker-ben 77 pléb. - 5) 1993. V. 30: II. János Pál p. a ~ nevét →kalocsa-kecskeméti főegyházmegyére változtatta, és ter-ét átrendezte. A ~ átadta a pécsi egyhm-nek Bogyiszlót. - Az 1990: adományozott apáti címek: garábi, kalocsai Szt Ágoston, kasári, salamoni, szentfülöpi, tárnoki; prép. címek: dézsi, szentfülöpi. - Érsekei: 1000-12: Anasztáz-Asztrik, 1050: György, 1064: Dezső, 1090: Fábián, 1102-03: Ugolin, 1105: Fulbert, 1111: Pál, 1124: Gergely, 1131: Fáncsika, 1135: Simon, 1142: Mucsia, 1156: Mikó, 1169: Csáma, 1176: István, András, 1188: Pál, 1190: Péter, Kán nb., 1192: Győri (Hédervári) Saul, 1202: Merániai János, 1206: Merániai Bertold, 1219: Csák Ugrin, 1243: Benedek, 1255: (Búzás) Tamás, 1257: Smaragd, 1266: Banchai István, 1278: (Gyimesi) János, 1302: István, 1306: (Csák) Vince, 1311: Vicsadoli Dömötör, 1317-37: Jánki László, 1343: Kaboli László, 1345: Harkácsi (Büki) István, 1349: Vásári Miklós, 1350: Laczkfi Dénes, 1356: Keszei (Frankó) Miklós, 1358: Telegdi Tamás, 1367: Szigeti István, 1383: Helfenstein Lajos, 1391: Bebek Miklós, 1401: Szepesi János, 1403: (De Dominis) Krizogon, 1409: Korbávai Miklós, 1410: Branda da Castiglione, 1413: Benzi András, 1421: Scolari Carmanus, 1424: Buondelmonte János, 1450: (Szekcsői) Herceg Raffael, 1457: Várday István, 1471: Matucsinai Gábor, 1478: Handó György, 1481: Váradi Péter, 1501: Geréb László, 1503: Kálmáncsehi Domonkos, ?-1520: Frangepán Gergely, 1523-26: Tomori Pál OFM, 1530-43: Frangepán Ferenc OFM, 1565-66: Gregoriáncz Pál, 1573-87: Draskovich György, 1596-97: Kutassy János, 1600: (Hetési) Pethe Márton, 1607: Szuhay István, 1608: Náprági Demeter, 1619: Lépes Bálint, 1623-47: Telegdy János, 1649: Püsky János, 1657: Szelepcsényi György, 1667: Petretich Péter, 1668: Széchenyi György, 1685: Gubasóczy János, 1686-87: Borkovich Márton OSPPE, 1691: Kollonich Lipót, 1696: Széchenyi Pál, 1710: Csáky Imre, 1733-45: Patachich Gábor, 1747: Csáky Miklós, 1751: Klobusiczky Ferenc, 1760: Batthyány József, 1776-84: Patachich Ádám, 1787-1817: Kollonich László, 1822-43: Klobusiczky Péter, 1845-51: Nádasdy Ferenc, 1854: Kunszt József, 1866: Lonovics József, 1867: Haynald Lajos, 1891: Császka György, 1905: Városy Gyula, 1911: Csernoch János, 1914: Várady Lipót Árpád, 1923: Zichy Gyula, 1942: Glattfelder Gyula, 1943-61: Grősz József, 1964: Hamvas András, 1969: Ijjas József, 1982: Paskai László (utódlási joggal koadjutor), 1987: Dankó László, 1999: Bábel Balázs. Lakatos Andor

LThK 1888. VII:932. - Hermann 1973:28. - Györffy 1977:182. - MK 1984:644. - M. egyhtört. vázlatok 1995:89. (Dóka Klára: A ~ birtokai a 18-19. sz-ban) - Schem. Col. 1996. - Török József-Legeza László: A ~ évezrede. Bp., 1999.