Magyar Katolikus Lexikon > K > kalmus


kalmus, illatos v. jószagú nád (lat. Acorus calamus): fűszer, a →szent kenet egyik összetevője (Kiv 30,23). - Iz 43,24: az →illatáldozattal áll párhuzamban; Én 4,14: más illatszerekkel (pl. nárdusz, mirha, áloé stb.) szerepel együtt. Arábiából szállították és Tíruszban árulták a →fahéjjal együtt (Ez 27,19). Vsz. egyfajta elő-ázsiai nádból v. fűféléből, s nem az Acorus calamus gyökértörzséből állították elő. - A növényszimbolikában a Szűzanya növénye. **

Lipffert 1976:61. - BL:911.