Magyar Katolikus Lexikon > K > könyvnyomtatás


könyvnyomtatás (gör-lat. tipográfia): szellemi termékeknek betűkből összeállított szedésről való sokszorosítása. - 1. Tört. Alapötletének csírája a →pecsétben rejlik, amit fém →gyűrűk, →pecséthengerek formájában ősidők óta használt az ember. A mozgatható képekkel való nyomtatást Kínában fedezték föl, ahol Kr. u. 620-907: kéziratokat és buddhista imakv-eket nyomtak. A kínai hagyomány szerint a feltaláló egy kovács volt, aki összerakható és szétszedhető szóképeket formált agyagból, majd a domborulatokat festékkel megkenve, nedves papírt tett rájuk és kefével lenyomta (mint később a kefelevonatot készítették). - Arab ősnyomtatványok bizonyítják, hogy az arabok a kínaiaktól 751: a papírkészítéssel együtt a ~t is megismerték. Thébai és babiloni ásatásoknál sajtolt föliratú téglákat találtak. A gazdag rómaiak gyermekeinek elefántcsontba v. fémbe vésett, összerakható és szétszedhető ábécéket adtak az olvasás gyakorlására. Cicero egy ilyen vésett és összeállítható ábécére vonatkozó nyilatkozata már magában foglalta a betűszedés alapeszméjét. -

2. Európa a kk. végéig nem ismerte a ~t, a bibliai, patrisztikus és teol. irodalmat →könyvmásolással sokszorosították, s amikor a ktorok már nem tudták kielégíteni a kv-igényeket, másoló-céhek szerveződtek. E céhekből kiváltak levélfestők és kártyakészítők, majd ezek közül a bélyegmetszők és levélnyomók. Ez utóbbiak elsősorban képes ábrázolásokat készítettek, a szavakkal való ismertetés csak mellékes volt és nagyon kezdetleges. Nemsokára azonban ez is gyakoribb lett, leginkább úgy, hogy a képekre festett →mondatszalagokhoz hasonlóan az ábrázolt alak szájából szavak, sőt sorok indultak; később már képek nélküli, nagyon kis terjedelmű kv-eket is nyomtak. Nyomólemezül eleinte vékony fémlemezt használtak, melybe a képet belevésték v. domborították. Később az olcsóbb és könnyebben megdolgozható falemezt kezdték használni. - Az első datált fatáblanyomat 1423: Szt Kristófot ábrázolja. Vsz. fatábláról nyomott, kép nélküli kv. Aelius Donatus nyelvtanának kivonata (Donatus). Az első mozgatható betűkkel nyomtatott kv. föltalálása után még évtizedekig nyomtak fatáblákról úgy, hogy a kiszedett kv-et fatáblára nyomták, s az átnyomott betűket körvonalai után kivésték. A csak egyik oldalukon nyomott lapokat összeragasztották; a 15. sz. közepén készültek mindkét oldalukon nyomtatott lapok is. Fatáblanyomatok még 1482-1504: is készültek. - A mozgatható betűkkel való ~ európai atyja Johannes →Gutenberg (†Mainz, 1468. II. 3.), aki föltalálta a megfelelő keménységű ötvözetből való betűöntést, a dörzsölő módszert kiváltó kézisajtót, a megfelelő nyomdafestéket és berendezte az első →nyomdát. 1450: oldalanként 36, 1455: 42 soros Bibliát nyomtatott. Alig fejezte be, az aranyműves Johannes Fust elvette nyomdáját, és a vejével, aki korábban Gutenberg segédje volt, Petrus Schöfferrel dolgozott tovább. A Fust-Schöffer nyomdában készült 1457: a Psalterium, 1459: Durandus Rationale-ja, 1460: a Constitutiones Clementis, 1462: egy lat. Biblia. Fust halála után a nyomda Schöfferé lett, s magának akarta tulajdonítani a ~ feltalálását, de az általa öntött betűk meg sem közelítik Gutenbergéit. -

3. Terjedése. A ~ rendkívüli gyorsasággal terjedt: 1462 e. Strassburg és Bamberg, 1462 u. Köln, Augsburg, Lübeck, Nürnberg, 1468: Pilsen, 1475: Trento, 1478: Prága, 1482: Bécs, 1486: Brünn állítottak nyomdát. A 15. sz. végén No. csaknem valamennyi nagyobb városában volt kv-nyomda. - Itáliában 1480: már 40 városban volt nyomda. Az elsőt 1464: a subiacói ktorban állították föl, 1467: Rómába vitték át, ahol 1500-ig 37 kv-nyomtató volt, köztük 25 német. Velencében az első kv-nyomtató Johannes de Spira (Speyeri János) volt, utána az antiqua betűk megalkotója, Jenson Miklós telepedett le itt. Egymásután átterjedt a ~ Milánóba, Nápolyba, Folignóba s a többi nagyobb ol. városba. Az első arab betűket is itt öntötte a fanói Gregorio, II. Gyula p. (ur. 1503-13) megrendelésére. - A franciák már 1458: fölfigyeltek Gutenberg találmányára. s Jensont Mainzba küldték ~t tanulni. Nyomdát azonban csak 1470: állítottak Párizsban, ahol 1510: 20 nyomdász volt, köztük Gourmont Gilles (aki először nyomtatott gör. és héb. kv-eket), Badius, Etienne és Didot. Lyon első kv-nyomtatói 1473: Le Roy és Bucher. - Németalföldön az első nyomtatvány Aalstban készült Maertens Dierick betűivel, aki 1473-76: dolgozott itt. 1475: Brüggében Mansion Colard, 1476: Brüsszelben egy ktor állított nyomdát. Antwerpenben a 16. sz: Cristoph Plantinnak olyan nyomdája volt, hogy a világ 8. csodájának is nevezték. Leiden híres nyomdászdinasztiája volt 1592-1680: az →Elzevier család. - További első nyomdahelyek: Angliában 1471: ismeretlen, 1477: London. Skóciában 1507, Íro-ban 1551: nyomtattak először. - Svájcban 1468: Bázel, 1470: Beromünster, 1478: Genf, 1504: Zürich. - Spo-ban 1474: Zaragoza, 1500: Madrid. - Port-ban 1489: Lisszabon, 1622: Porto. - Lengyo-ban Krakkó, 1593: Lwow, 1625: Varsó. - Oroszo-nak állítólag már 1493: volt Csernigovban nyomdája. Moszkva első kv-nyomtatóját cári rendeletre kapta. IV. Iván cár (ur. 1547-84) ugyanis 1563: megparancsolta Fedorov Iván diákonusnak, hogy „a kéziratban levő kv-ekről lenyomatokat csináljon; a gyorsabb munka és kevesebb költség által lehetővé téve minden igazhitű ker-nek a szent kv-ek olvasását”. Első kv-e 1564: készült, de hamarosan menekülnie kellett, mert a kenyerüket vesztett kv-másolók halálra keresték. Osztrogban nyomtatta 1583: az első or. nyelvű Bibliát. Nagy Péter (ur. 1689-1725) Holl-ból betűket hozatott, s 1704: fölállíttatta a zsinati nyomdát Moszkvában, 1707: a ~ addig egyh. monopóliumát szabaddá tette. Szentpétervárt mindjárt alapítása után, 1710: nyomda nyílt. - Rigában már 1588: működött egy ném. kv-nyomtató, Mollin Miklós; a többi or. város a 18. sz: nyitott nyomdát. - Svédo-ban Stockholmban már 1474: dolgozott egy vándor nyomdász. 1483: állandó nyomdát rendezett be a ném. Johann Snell. 1495: a wadstenai ktorban, 1510: Uppsalában állítottak nyomdát. Norvégiában a 16. sz. közepén Drontheim, 1644: Kristiania lett a ~ helye. -

A Balkán-fszg-en sokáig nem volt nyomda, mert II. Bajazid szultán 1483: halálbüntetés terhe alatt megtiltotta a ~t. Egy-egy zsidó nyomdász ugyan megkockáztatta titokban, de az így nyert irod. termékek száma elenyésző. 1727: engedte meg III. Ahmed egy szultáni nyomda fölállítását, melynek fáradhatatlan vez-je, a magyar renegát Ibrahim efendi maga öntötte a Holl-ból hozatott anyamintákról a betűket, melyekkel azonban a Koránt és kánoni kv-eket sokszorosítani nem volt szabad. - A ~nak más világrészekben való elterjesztése a misszionáriusok, a kereskedők és a kutatók érdeme. Goában, Trankebarban a 16. sz. vége felé már működtek kv-nyomtatók, s csakhamar Rangunban, Szingapurban, Malakkában is állítottak nyomdákat a misszion-ok. Kalkuttába 1778: jutott el a ~ Charles Wilkins szanszkrit nyelvkutató útján; Madraszban 6 esztendővel azelőtt már volt nyomda, s 1792: már Bombay-nek is volt állandó nyomdásza. - Közép- és D-Amerikában a ~ első helyei: 1544: Mexikóváros, 1585: Lima, 1612: Puebla és Quito (jezsuita nyomdák), 1789: Buenos Aires, 1807: Montevideo, 1810: Valparaiso, 1818: Santiago; É-Amerikában 1766: Halifax; az USA-ban 1683: Massachusetts, 1686: Philadelphia. - Mo-on az első nyomdát Budán (2000 ezüst ft költségen) 1471: →Karai László budai prép. állíttatta föl →Hess Andrással. 1473: két latin nyomtatvány jelent meg, majd a budai műhelynek nyoma veszett. - A →reformáció terjedésével a róm. kat-ok Bécsben nyomatták hittani munkáikat. →Telegdi Miklós 1582: Nagyszombatban saját költségén és házánál állított fel nyomdát, mely 1586: az esztergomi kápt. tulajdonába ment át (→nagyszombati nyomda). 1615: →Forgách Ferenc a jezsuitáknak ajándékozta, s helyette (nagy pénzáldozattal) Pozsonyban fölállíttatta a korszerű, nagyobb pozsonyi nyomdát. - Gyors fejlődést hozott a →könyvcenzúra eltörlése (1848, 1867). A 19. sz. végén (Erdélyt is beleértve) 488 nyomdahely volt. Korszakalkotó lépés volt 1899: a →Szent István Társulat nyomdavásárlása, mely hamarosan az egész m. ~ élére került. 1948: a ~t államosították, és nagy áll. vállalatokká alakították a legszigorúbb kv-cenzúra ellenőrzése alatt. 1989 u. az újramagánosítás következtében nagymúltú nyomdák szétestek, s 2001: csak a cégbíróságok tudják, hol hány nyomda működik Mo-on. -

4. Protestáns ~. a) állandó nyomdák: 1537-41: Sárvár (→Abádi Benedek), 1535-96: Brassó (Johannes →Honterus) 1550-1601: Kolozsvár (Heltai Gáspár), 1579-97: Bártfa (Gutgesell Dávid). - b) vándornyomdák: 1558-59: Magyaróvárt, 1561-62: Debrecenben, 1577: Pápán (→Huszár Gál); 1565: Debrecenben, majd Nagyváradon, 1567: Gyulafehérvárt (Hofhalter Rafael); 1568: Nagyváradon, 1573-74: Alsólendván, 1577-88: Debrecenben (Hofhalter Rudolf, az előbbi fia, fenntartotta 1584-85: az 1574-től szünetelő nagyváradi nyomdát is); 1573: Komjátiban, 1573-78: Semptén, 1579-84: Detrekőn, 1584: Rárbokon (Bornemissza Péter); 1582-85: Galgócon, 1586-1605: Vizsolyban (Mantskovits Bálint); 1582-88: Németújvárt, 1588-92: Monyorókeréken, 1592 és 1593: Német-Lövőn, 1593-96: ismét Németújvárt, 1598-1604: Németkeresztúron (Manlius János). - c) prot. nyomdahelyek a 17. sz: Csepreg (1626-43, Farkas Imre), Csík, Debrecen (1677-82, Rosnyai János), Eperjes, Kassa, Keresd, Késmárk, Lorétom, Lőcse (1627-1709, →Brewer-nyomda), Sárospatak (1656-75), Somorja, Sopron, Szakolca, Tejfalu, Trencsén, Zsolna, és Erdélyben Kolozsvár (1702-ig Szenczi Kertész Ábrahám); 18. sz: Buda, Diószeg, Eger, Eszék, Esztergom, Fiume, Győr, Kalocsa, Nagykároly, Komárom, Pécs, Pest, Puchó, Selmec, Temesvár, Újvidék, Vác, Varasd, Veszprém és Zágráb. -

5. →Czéh-nyomda, →Don Bosco Nyomda, →Egri Érseki Líceumi Nyomda, →Egyetemi Nyomda, →Élet Irodalmi és Nyomdai Részvénytársaság, →Ellinger-nyomda, →Engel-nyomda, →Gloria Kiadó- és Nyomdavállalat, →Hunyadi Mátyás Irodalmi és Könyvnyomdai Intézet, →Kalocsai Érseki Nyomda, →Kapisztrán Nyomda, →Kapucinus Nyomda, →kassai jezsuita nyomda, →kassai könyvnyomda, →kolozsvári jezsuita nyomda, →Laiszky-könyvnyomda, →Landerer család, →nagyszombati nyomda, →Pécsi Egyházmegyei Nyomda, →somlyói ferences nyomda, →Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó, →Szalézi Művek Könyvkereskedelmi és Nyomdai Vállalat, →Szent Bonaventura Könyvnyomda, →Szent László Nyomda (Nagyvárad), →váci nyomda. **

Pallas X:903.