Magyar Katolikus Lexikon > K > képrombolás


képrombolás (gör. ikonoklazmosz, ikonomakhia, lat. iconoclasmus): tág értelemben művészi alkotások elpusztítása vallási, politikai vagy ideológiai okokból; szoros értelemben a →szentképek tiszteletét támadó irányzat 726-843: a keleti egyházban. - A ~ gyökerei a →képtilalom, az ósz-i zsidóság (→első parancsolat) és az →iszlám minden alakos ábrázolást tiltó tanításaihoz nyúlnak vissza. Már I. Jusztinianosz cs. (ur. 527-565) korának falképei is nagyrészt a ~ áldozatai lettek. III. Iszauri Leó cs. (ur. 717-741) 726: pol. meggondolásból indított ~t. Ezzel akarta megnyerni birod-ának a szentképek tiszt-ét bálványimádásnak tartó muszlimokat és a zsidókat. 730: rendeletet adott ki a „babonás” képtisztelet ellen. Az ellenszegülő Szt Germánosz konstantinápolyi pátr-t letette, és üldözni kezdte a szerz-eket. A vallási okok mellett ennek pol. és gazd. oka is volt: a közp. hatalomnak az a törekvése, hogy a ktorok gazd. és pol. hatalmát megtörje, e hatalom ugyanis a kegyképek által vonzott, nagyarányú zarándoklatok következtében is megnövekedett. - III. Gergely p. (ur. 731-741) hiába tiltakozott a rendelet ellen 731: a római zsinaton, válaszul a cs. a pápa szicíliai birtokait rendkívüli mértékben megadóztatta, s D-Itáliát, valamint Illyriát az új konstantinápolyi pátr. fennhatósága alá helyezte. - Leó cs. utódai alatt a ~ még nagyobb méreteket öltött. V. (Bíborbanszületett) Konstantin cs. (ur. 741-775) alatt az egyh. földeket kisajátították, a ktorokat átalakították, a szerz-eket megölték, megvakították v. megházasították, az elkobzott javakat a katonák szerezték meg. A cs. a tp-ok falára tájképeket, vadászjeleneteket festetett, s a saját sógorát, a képtisztelő Artabaszdosz hg-et és Anasztáz pátr-t is megvakíttatta. Üldözte az →ereklyetiszteletet is. 754: Hierejában (Konstantinápollyal szemben az ázsiai parton) nagy létszámú zsin-ot hívott össze, ahol a pp-ök nagy része magáévá tette a ~t, csak 3 pátr. és a szerz-ek tartottak ki a képtisztelet mellett. - III. István (ur. 768-772) és I. Adorján p-k (ur. 772-795) ismételten elítélték a ~t, mely az antikvitásban gyökerező ábrázolóműv-ben óriási kárt okozott. Az eu. ter-ek népe és a konstantinápolyi iparos és kereskedő polgárok is szembeszálltak a képrombolók reformjaival s a katonai arisztokrácia növekvő hatalmával. - A változás 780: indult meg, amikor →Irén (Eiréné) csné (ur. 797-802) átvette a kormányzást kiskorú fia, VI. Konstantin (ur. 780-797) nevében. 786: a konstantinápolyi zsin-on még nem sikerült fölszámolnia a ~t (lázadó császári testőrök kivont karddal néhány pp. helyeslése közepette szétszórták a gyülekezetet), de az általa újonnan kinevezett →Tarasziosz pátr. elérte, hogy a p. jóváhagyásával 787. IX. 24: összeült a II. →niceai zsinat, mely megengedte a →képtiszteletet. Theodóra csné 843: megerősítette az engedélyt. -

Ny-on a zsin. gör. szövege rossz lat. fordításban vált ismertté. Így a „tisztelet” és az „imádás” közötti különbség, melynek alapján a zsin. a képtiszteletet engedélyezte, elmosódott. Ezért Nagy Károly cs. (ur. 768-800) a zsin. határozatot mint nem egyetemes döntést mind írásban (Libri Carolini), mind 794: a frankfurti zsin-on megtámadta. I. Adorján p. azonban nem vonta vissza megerősítését. A ~ problémája a niceai zsin. aktáinak pontos fordításával és a képtisztelet fogalmának tisztázásával oldódott meg (→Anastasius Bibliotecarius). - →Wyclif és →Hus fölelevenítette a ~t, és a protestizmusnak, főként 17. sz. puritán irányzatainak, a ref. és unit. vallásnak is része volt a képtisztelet elutasítása, minek következtében a ker. műv. óriási értékei (gótikus tp-belsők, szárnyasoltárok stb.) pusztultak el. Mo-on a protestantizmus ~át tetézte a török pusztítás. A 20. sz. totalitárius rendszerei (kommunizmus, nácizmus) is vallásos tárgyú képek, szobrok, jelképek, emlékművek stb. tömegeit pusztította el. - Ikgr. A ~t ábrázoló képeken a →kalapács az eretnekség szimbóluma. E.G.-**

KL III:23. - Adriányi 1975.