Magyar Katolikus Lexikon > K > Krakkó


Krakkó, Kraków, Cracovien, Cracovia: 1. város Lengyelországban. Fontos keresk. közp. Regensburg, Prága és Kijev között. 1257: kapott városi jogot. 1320-1609: lengy. kir. székhely, 1764-ig koronázó város (a →magyar királylányok, lengy. kirnék ~ban éltek: →Jolán, →Kinga, →Hedvig). - 1795: Au., 1809: a varsói nagyhercegség része. 1815: szabad város, 1846: ismét Au-é, 1918: vajdasági főv. - 2. érseki székhely. 1000: Boroszlóval (Wrocław) és Kolberggel (Kołobrzeg) együtt alapították Gniezno suffr-aként. A 12. sz: szervezték espségeit. Eu. legnagyobb ppségeinek egyike lett, 1765: 52 espségben 1002 pléb-ja volt. Ter-e 1772-ig (új ppségek szervezéséig) a Szepességtől Kis-Lengyo-ig tartott. 1818: Lwów, 1830: közvetlenül a Szentszék alá rendelték. 1925: érsség lett, suffr-ai: →Częstochowa, Katowice, Kielce, Tarnów; 1992: átszervezték, suffr-ai: Bielsko-Zywiec, Kielce, Tarnów. - Kadlubek pp. volt az első lengy. krónikás (†1223). ~ pp-ei Jan Grottal (†1347) kezdődően →racionálét viselnek. Az első lengy. bíb. Zbigniew Olesnicki (†1455) megvásárolta a siewierzi hgséget, s a ~i pp. 1795-ig hercegi c-et viselt. - 1964-78: ~ érseke volt Karol Wojtyła (II. →János Pál p.). - Stat. 5730 km²-en 1999: 1.652.950 l, 1.610.810 h, 386 pb, 1030 ep, 826 szp, 1839 sz, 2706 szn, 66 ni, 146 ki-e volt. - 3. Tp-ai. a) Szegyh-át Szt Vencel tiszt-ére Ulászló Herman kir. (ur. 1083-1102) építtette a Wawel-dombon. 1110: sztelték föl. 2 tornya 1125: lett kész. 1322-46: a szentélyt, 1349: a főhajót gótikus stílusban átépítették. A négyszögletes szentélyt kpnák veszik körül (→kóruskörüljáró), az egyikben →Báthori István, az 1461-71: épült Szt Kereszt-kpnában Jagelló Kázmér kir. sírmléke. Az 1519-33: épített Zsigmond-kpna a közép-eu. reneszánsz legszebb példája; a 18. sz: barokká alakították. A szegyh. kir-ok koronázási és temetkezési helye, 1370. XI. 17: itt koronázták lengy. kir-lyá I. (Nagy) →Lajost. Altp-ában van Szt Szaniszló pp. (1079: a kir. ölette meg) sírja; a közeli szenttéavatás reményében a főoltára alá temették Szt Hedviget (I. Lajos leányát). - b) A Corpus Christi-tp-ot 1237-69: a ferencesek építették. - c) Boldogasszony-tp. 1226-1397: épült, gótikus főoltárán a Mária halála-szoborcsoport Veit →Stoss műve. - 4) R.k. egyetemét Lengyo. első főisk-jaként 1364: pápai jóváhagyással Nagy Kázmér kir. alapította, bolognai és padovai mintára, teol. fakultás nélkül. A teol. fakultást IX. Bonifác (ur. 1389-1404) 1397: alapította. 1400: (Jagelló) Ulászló kir. az egész intézményt megújította (Jagelló Egy.). (Szt) Hedvig kirnő jelentős adományokkal támogatta, ékszereit is az egy-nek adta. A 15. sz: hallgatóinak 13 %-a magyar volt. A ~i csillagászati isk. képviselője, Marcin Król a Hunyadiak orvosa és csillagásza volt. Itt tanult →Sanocki Gergely, Hunyadi Mátyás nevelője és Marcin Bylica, Mátyás udvari asztronómusa, aki a budai egy-en is tanított. Az egy. hallgatója volt 1491-95: →Kopernikusz. - A diákok a könyvnyomtatással is megismerkedhettek. A ~i tipográfia hatása leginkább a kolozsvári Heltai nyomda kiadványain látható. A 16. sz. első felében a ~i nyomdákból került ki a legtöbb m. szerzőjű kv., legkorábban az egri Ordinarius (1509). - 1935-45: a prof-ok nagy része börtönbe került. 1954: a teol. fakultást leválasztották az egy-ről, s mint pápai fakultás működött tovább, ebből 1991: 3 fakultásos pápai teol. akad-t alakítottak.  S.B.-**

M. Könyvszemle 1882:333. (A ~i Kvtár hazai vonatkozású kéziratai) - KL III:138. - ML II:713. - LThK 1993. VI:408. - AP 1999:361. - Ecsedy Judit: A ~i nyomdászat szerepe a m. művelődésben. Bp., 2000. - Kapronczay Károly: A m-lengy. tört. kapcsolatok évszázadai. Bp., 2000.