Magyar Katolikus Lexikon > H > Hedvig


Hedvig, Sziléziai, Szt (Andechs vára, Bajoro., 1174 k.-Trzebnica, Szilézia, 1243. okt. 15.): hercegnő. - A kitzingeni bencés apácák nevelték. Szülei Ágnes leányukat a fr. kir-hoz, Gertrúdot II. András m. kir-hoz, ~et 1186: Henrik sziléziai hg-hez adták feleségül. Henrik 1201: uralkodó lett, ~ mindenben a legjobb társa, 1202: megalapította a trzebnicai ciszt. apácaktort, hogy az apácahivatásoknak és a leánynevelésnek otthona legyen. Rendkívüli módon tisztelte a papokat, szerette a szegényeket. Boroszlóban ispotályt nyitott, ahol sajátkezűleg ápolta a betegeket. 1238: özvegy lett, beköltözött a trzebnicai ktorba, ahol leánya, Gertrúd volt az apátnő, de fogadalmat nem tett, hogy özvegyi vagyonából segíthesse a rászorulókat. 1267: avatták sztté. - Ü: okt. 16. - Szilézia nemzeti szt-je, ezért szinte mindig ott van az orsz. szentjeinek a késő gótikában ábrázolt csop-jában. Hosszú ruhában és köpenyben, hg. koronával ábrázolják. - Attribai: tp-modell, Mária-szobor (néha nyakba akasztható), egy pár cipő, kv., rózsafüzér (az arnótfalvi Madonna mellett, 1485 k.; Brandenburg, Szt Katalin-tp., ~-oltár). Miként Árpádházi Szt Erzsébetet, ~et is ábrázolják az irgalmasság gyakorlása közben is. - ~ neve kk. m-sággal Adviga, Hadvig. Tiszt-e a rokonsági kapcsolatok és földr. szomszédság révén hazánk É-i részeire is átsugárzott. Nagy Lajos kisebbik leányának, Lengyo. későbbi jámboréletű kirnéjának, →Hedvignek is ~ volt a védősztje. Keresztnévként mégsem vált a m. nép körében ált-sá. - Arnótfalva Mária tiszt-ére sztelt szárnyasoltárán (1485) a Szűzanyának két rokon: Árpádházi Szt Erzsébet és ~ udvarol. Az oltárt Zápolya István szepesi ispán, Szilézia akkori kormányzója és felesége, Hedvig tescheni hgnő ajánlotta föl. Táblaképét látjuk még Lőcse (Szt Erzsébet-oltár, 1493), gótikus faszobrát Bártfa (Borbála-oltár, 1460; Mager Veronika oltára, 1489; Erazmus-oltár, 1505), Zsegra (1370) szárnyasoltárain. Oltára állott (1514) Pozsonyszentgyörgy városában. Számontartja egyik 14. sz. pozsonyi misekönyvünk. Egyetlen nyilvánvalóan keresztnévi eredetű patrocíniuma: Döge (1883). **

Rewerowski, Emil: Królowa Jadwiga. Polska Johanna d'Arc. Warszawa, (1932) - Bálint I:382. - BS VI:933. - Sachs 1980:162. - SzÉ 1984:596. (a ném. forrásokban †okt. 14.)

Hedvig, Szt, Anjou, Jadwiga (1372?-Krakkó, 1399. jún. 15.): lengyel királynő. - I. (Nagy) Lajos kir. (ur. m. kir-ként 1342-82; lengy. kir-ként 1370-82) és Erzsébet boszniai hercegnő három közül legkisebb leánya. - I. (Nagy) Lajos és az osztrák hg-ek Velence ellen szöv-et kötöttek, ennek biztosítékaként III. Lipót osztrák hg. (ur. 1365-86) fölajánlotta 1374. VIII. 18: legidősebb fiát, [V.] Vilmost (1370-1406) ~ férjének, s magára vállalta védelmét, ha Lajos kir. előbb meghalna. Hasonló kötelezvényt 1375. III. 4: állított ki Lajos is, melyben 200.000 aranyft-ot biztosított leányának. A →hainburgi házassági szerződést közvetítő Vaskuti Dömötör zágrábi pp. (1375-78; 1378. VIII: esztergomi érs., IX. 18: bíb.) a hainburgi plébtp-ban 1378. VI. 15: „összeadta őket”. A két gyermeket ezután együtt nevelték Bécsben, majd ~et hazahozták Mo-ra, hogy itt készüljön föl a tényleges házasságra, mely akkor valósult volna meg, amikor betölti a 12. évét. I. (Nagy) Lajos e szöv-et Mo. egyh. és világi főembereivel és nagyobb városaival is megerősíttette. - Atyja, ~et Vilmossal együtt a m. trónra szánta, de a kir. halála után az özvegy Erzsébet kirné és a nemesek az idősebb leányt, Máriát ültették a m. trónra, ~et a lengyel trónra rendelték. 1383. III. 28: Erzsébet anyakirné, I. (Nagy) Lajos özvegye fölmentette a lengy. rendeket leányának, Máriának (1382. IX. 17. óta m. kirnőnek) és jegyesének, Luxemburgi Zsigmondnak, brandenburgi őrgrófnak tett →zólyomi hűségesküjük alól, s ~ és jegyese, Vilmos lengy. trónöröklési jogának elismerését kívánta. XI. 25: a lengy. főpapok és főurak a →radomi gyűlésen elhatározták, hogy Lajos kir. leányai közül csak azt ismerik el uralkodónak, aki férjével együtt állandóan Lengyo-ban lakik. 1384. III. 2: fölkérték Erzsébet anyakirnét, hogy ~et küldje Krakkóba. V. 17: megkötötték a →kassai örökösödési szerződést. Bár Erzsébet VII. 25. k. a hainburgi házassági szerződést megújította, ~et Krakkóba küldte, ahol X. 15: védőszentje, Sziléziai Szt Hedvig ünnepén lengy. kir-lyá koronázta Bodzanta (1382-88) gnieznói érs. A lengyelek azonban, akik ~et kirnőjükké választották, Vilmost nem akarták a trónon látni. Jagelló Ulászló követeket küldött, hogy megkérje ~ kezét, megígérte, hogy vele együtt az egész litván nép megkeresztelkedik és egyesül Lengyo-gal. - Erzsébet megriadt a ~nél 28 évvel idősebb pogány fejed-mel kötendő házasságtól, tárgyalni kezdett III. Lipóttal az esküvő mielőbbi megtartásáról. Nyáron Vilmos meg is érkezett Krakkóba. A lengy. urak s az Egyh. számára előnyősebb volt a Jagellóval kötendő házasság, mely Rómának új hívő népet, Lengyo-nak régi ellenségtől való szabadulást ígért és Litvánián át szabad utat Oroszo. közepébe. Ezért érdekeiket érvényesítve Vilmost kiűzték az országból. - ~, aki gyermekkorától kezdve nagyon hűséges volt a kegyelemhez, bár teste-lelke tiltakozott az új házasság ellen, mégis beleegyezését adta, mert Isten akaratát látta benne. Jagelló Ulászló 1386. II. 12: érkezett Krakkóba, s II. 15: testvéreivel és kíséretével együtt megkeresztelkedett. II. 18: tartották az esküvőt. II. Ulászló néven III. 4: Lengyo. kir-ává koronázták (ur. 1386-1434). E házassággal létrejött a lengyel-litván unió. - A Habsburgok, kiknek reményei ezzel szertefoszlottak, hamis híreket kezdtek terjeszteni Vilmos és ~ korábbi együttéléséről. ~ a Wawel katedrálisában a papság és Bodzanta érs. jelenlétében nyilvánosan visszavonta a gyermekkorában tett házassági ígéretét. VI. Orbán p. (ur. 1378-89) személyesen vizsgálta ki az ügyet, nemcsak a lengy-ektől kapott jelentés alapján, hanem legátusa, Maffiolo Lampugnano érs. által is, akit csak ezért küldött 1386: Lengyo-ba. Később Bonaventura padovai bíb. is vizsgálatot folytatott. A pápa, meggyőződvén a vádak alaptalanságáról (miután Vilmos meg se jelent Rómában a kánoni tárgyaláson, melyet ő kezdeményezett), 1388. IV. 18: bullájában dicsérte Jagelló Lászlóhoz megtérését, és szólt házasságáról, melynek érvényességét elismerte. VI. Orbán szívélyes kapcsolatot tartott a királyi párral, s utóda, IX. Bonifác (ur. 1389-1404) keresztapja lett gyermeküknek. - ~ részt vett az áll. életében, s mindent megtett Lengyo. nagyságának és hatalmának biztosítása érdekében. Egyszerű és tiszta élete, értelmessége és műveltsége révén elérte, amit sem törvény, sem fegyver nem tudott: a pogány Litvániát a kereszthez vezette. Prágában 1397: koll-ot alapított litván papok képzése céljából. - Sokat fáradozott az elszakadt Ruténia megtérítéséért is. Tudván, hogy a ruténok ragaszkodnak a keleti nyelvhez, fölismerte, hogy csak akkor nyerheti meg őket az Egyh-nak, ha meghagyják nyelvüket és gazdag szertartásaik használatát. Ezért a szláv bencésekhez fordult és kérte, nyissanak Krakkóban novíciátust. Kérésére IX. Bonifác 1399. I. 11: engedélyezte a krakkói egyetemen a teol. kar megnyitását. - VI. 15: gyermekszülésben halt meg, gyermekével együtt. Halála után a férje még háromszor nősült, negyedik feleségétől született I. Ulászló (ur. 1440-44) m. kir. Vér szerint tehát nem, de lelkileg ~ a Jagelló uralkodók ősanyja. Szívén viselte a betegek, árvák, szegények, elesettek sorsát. Gyakran látogatta a kórházakat, ápolta betegeiket. Enyhíteni próbált a parasztok nyomorán. -

~et, aki szentség hírében halt meg, nem a Wawel-szegyh. kir. kriptájában temették el, hanem a főoltár alá, azzal a meggyőződéssel, hogy csak kis ideig marad ott, addig, míg föl nem emelik az oltár dicsőségébe. 1426: Albert Jastrzebiec (1423-36) gnieznói érs. megalakította az első bizottságot ~ életszentségének kivizsgálására. Az eljárás vsz. akkor szakadt félbe, amikor Jagelló Kázmér 1454: feleségül vette Habsburg Albrecht leányát, Erzsébetet, akinek nagyatyja Vilmos hg. testvére volt. Erzsébettel és kíséretével a Wawelbe költözött a ~ iránti ellenszenv is. - A boldoggáavatási eljárás több évszázadig tartó megszakadása ellenére ~ tisztelete és emlékezete elevenen élt, a lengy. szentek és boldogok között őt is ábrázolták. Köztudott volt róla, hogy legszívesebben a Szt Kereszt előtt imádkozott, ezért így is ábrázolták. Nagy veszteség a waweli Szt Kereszt-szárnyasoltár pusztulása, melynek képeit csak egy 1670-es leírásból ismerjük: az oltárszekrény külső oldalán 4 alak volt: Sziléziai Hedvig, B. Kinga, Szt Brigitta és ~ a köv. aláírással: Boldog Hedvig királynő, Jagelló Ulászló hitvese, meghalt 1399-ben. A képen Hedvig a feszület előtt térdelt kir. ruhában, feje körül glóriával. - A lengy. ppi kar 1933. IX. 29: Czestochowában egyhangúlag elhatározta, hogy ismét kéri ~, Jadwiga b-gá avatását. Az eljárást 1950: fölújították, s II. János Pál pápa 1997. VII. 8: Krakkóban sztté avatta. Ü.: júl. 18. - Márianosztrán többször megszállt apjával is. A tp-ban 1977: külön ~-oltárt kezdtek kialakítani. 88

Horváth II:357. - Kerékgyártó 1875:205. - Pór 1894:460. - Révai IX:653. (*1372) - Hóman-Szekfű V: Mutató:49. (*1373) - Kellog, Parlotte: Jadwiga Poland's Great Queen. New York, 1931. - Rowerowski, Emil: Jadwiga, Polska Joanna d'Arc. Warszawa, 1932. - Quillus, H.: Königin Hedwig von Polen. Lepzig, 1938. - MÉL I:692. (*1371) - SzÉ 1984:418. (*1373. dec. vége-1374. febr. közepe között) - Puskely 1994:265. - Szabó Iván közlése