🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > K > Kalocsa
következő 🡲

Kalocsa, Colocia, Bács-Kiskun m.: 1) vár. Az Anjou kir-ok idején épült. Az érsség tulajdona volt. 1387: említik először. 1529: elfoglalták a törökök. 1602: zsoldosok gyújtották fel. A hódoltság végén pusztult el. Egyszerű négyszög alaprajzú épület volt. Helyén épült az érs. palota. - 2) város, a Solti-síkság D-i részén elterülő Kalocsai Sárköz központja, a Duna-Tisza köze legrégebbi városa. Minden korban alkalmas volt a letelepedésre, mivel ter-e néhány m-rel magasabban (97 m tszf.) fekszik a Duna áradásaitól gyakran látogatott környéknél. Legkorábbi régészeti emlékei Kr. u. 300 k. kelta településre utalnak. - A 9. sz: mint a Duna menti ter-ek nagy része, ~ környéke is a fejed. család tagjainak (Zolta) birtokába került (→honfoglalás). Állandó település jött létre, mely 970 k. (St. Gallen-i Brunó térítése idején) már megerősített hely. Az államalapítás és az egyházszervezés hosszú időre meghatározta tört-ét: I. (Szt) István kir (ur. 997-1038) ~ székhellyel alapította az ország második érsségét, s érs-évé a koronát hozó p. legátust, a pécsváradi apátot, Anasztáz-Asztrikot tette. Ekkor épült az első →kalocsai főszékesegyház, melyet 1220 k. és 1340 k. újabb építése követett. Az érsség jobb kormányozhatósága érdekében I. (Szt) László kir. (ur. 1077-95) 1090 k. megalapította az érsség 2. székhelyét a ~tól kb. 120 km-re D-re fekvő Bács várában. Ettől kezdve a kk. folyamán a kalocsai érs-ek sokat tartózkodtak bácsi székhelyükön, és ~ fejlődése ez idő tájt egyenetlen, de kápt. isk-ja és a 12. sz: kőfaragó műhelye volt. -A ~i érs-ek egyh. tisztségük mellett orsz. közjogi méltóságot is viseltek, 1219-től leggyakrabban kir. kancellárok, de hadvezérek is voltak közöttük. 1231 u. a ~i kápt. →hiteleshely. 1241. III. 17: Csák Ugrin érs. csapatát Vác környékén tőrbe csalták a mongolok (tatárok), az érs. elmenekült, de IV. 11: elesett a  →muhi csatában. 1241/42 telén a tatárok elfoglalták és fölégették ~t. 1243-54: Benedek érs. fölépíttette a vizesárokkal körülvett várat. ~nak önkormányzata volt, s az 1310-es években I. Károly Róbert kir. (ur. 1308-42) pénzverdét működtetett. 1318. III: nemzeti zsinatot tartottak ~n az Egyh. kiváltságainak védelmében a hatalmaskodó főurakkal szemben. 1318. III. 3: Jánki László érs. (1317-37) a szegyh-ban kihirdette Csák Máté kiközösítését. 1332: az első ismert, ~n élő orvos: János knk. physicus. 1342 u. fölépült a 3. szegyh., a háromhajós, kereszthajós, 2 tornyú, román stílusú tp. (egyesek szerint csak a 2. tp-ot építették át). 1398: első ízben nevezték az érs-et ~ örökös főispánjának. 1405: Zsigmond kir. dekrétumában mezővárosi kiváltságokat: önkormányzatot, vásártartási jogot adott ~nak, a város polgárainak szabad költözést biztosított, de fönnmaradt az érs. joghatósága is. (A vásártartási jogot az érs. birtokolta, de átengedte a városnak, amit az csak 1707: kapott meg jogilag is az úriszék ítélete nyomán.) 1409: Zsigmond megerősítette az 1405-ös kiváltságokat. - 1514. V: a ~n gyülekezett keresztes hadak élére a fajszi Nagy Antal (Antonius Longus) sárközi nemest nevezték ki, aki csatlakozott Dózsa Györgyhöz. Seregével földúlta ~ környékét, Mészáros Lőrinc hadaival Bács ostromára indult (→Dózsa-féle parasztháború). 1523. V: Tomori Pál ~i érs-et (1523-26) a budai ogy. kinevezte a Délvidék kapitányává, és rábízták a törökök elleni zsoldos sereg fővezérségét. 1526. VIII. 29: az érs. a ~i bandérium nagy részével együtt elesett a →mohácsi csatában. - 1527 és 1528: a Duna elöntötte a várost és környékét, ahol pestisjárvány is pusztított. 1529. VIII. 15: a törökök elfoglalták ~t, de állandó török helyőrség csak az 1540-es évek elején került a várba. Mivel nem volt hadászati jelentősége, a török helyőrség létszáma 60-100, 1543: 200 fő. A török elől az egyh. intézményekkel együtt a lakosság egy része a Felvidékre, másik része a környező mocsarakba menekült, a harmadik része a városban maradt. A megfogyatkozott lakosság mellé délszlávok is települtek, akik részben a török elől menekültek, részben a török katonasággal együtt jöttek.

A tör. adóösszeírások szerint ~ lakossága a 16-17. sz: 600-700 fő. A művelődés és az írásbeliség egyh. intézményeinek távozása után ~ faluként folytatta eseménytelen életét. A kb. 160 é. török uralom alatt a ~i érs. cím üres cím, melynek birtokában a kir. Mo. más egyhm-inek adminisztrátorai voltak, hatásuk a ~i főegyhm-re elenyésző. ~ környékén a 16. sz. 2. felében elterjedt a →reformáció. 1593-1606: a →tizenötéves háború majdnem végzetessé vált ~ra nézve. Portyázó hajdú csapatok 1602: fölégették a várost. A rombolás után megmaradt épületeket és a várat az 1686. X. 13: kivonuló törökök pusztították el. - A török után. A kk-ban Fejér vm-hez tartozó ~t a török kiűzése után Pest vm-hez sorolták. A lakosság a török elől elmenekültek utódaiból, Dunántúlról, főként Somogyból jött m-okból és délszlávokból állt össze. Az önkormányzat első pecsétje 1691-ből való. Az érsség csak az 1710-es évek fordulóján települt vissza, de a pléb-t, isk-t már néhány évvel korábban megszervezték. 1713: Csáki Imre érs. helyreállította ~ mezővárosi kiváltságait (a kk. vásártartási jogot csak 1720, ill. 1731: kapta vissza). 1737: alakult meg az első céh, a csizmadiáké. Az 1740-es években az →Ormánságból ~ környékére települt lakosság paprikatermesztéssel kezdett foglalkozni. 1747: letelepült ~n az első ismert, állandó székhelyű keresk., Dragovics Mihály. 1748: megnyitották az első gyógyszertárat. 1765: az összeírás idején 90 iparos élt ~n, letelepültek kereskedők is. - 1733: Patachich Gábor érs. szem-ot alapított (→kalocsai nagyszeminárium). 1754: elkészült a →kalocsai főszékesegyház. - 1765. VI. 12: Batthyány József érs. átadta Zsigmondovics Illés ig-nak a piar. gimn. alapítólevelét (XI. 1: kezdődött a tanítás), 1768: rájuk bízta az Esztergomtól megvásárolt Royer nyomdát. 1780: fölépült az U alakú érs. kastély a kk. vár maradványainak fölhasználásával. Az el. isk. számára új épületet emeltek, 1782: az érs. 16 ezer köt-es magánkvtárából létrehozta a →Kalocsai Főszékesegyházi Könyvtárat. 1786: a szegyh. mellett fölállították Salm Lipót Szentháromság-oszlopát. Az 1828-as tűzvész után megkezdődött az utcák rendezése. 1848. IV-V: megalakult a ~i nemzetőrség, 300 tagja részt vett a szenttamási és a pákozdi ütközetben. 1849. VII. 25: az osztr. csapatok megszállták ~t, 20 ezer Ft hadisarcot vetettek ki, amit Nádasdy Ferenc érs. (1845-51) fizetett ki. 1851: 357 céhmester dolgozott ~n. 1857: Malatin Antal és Holmayer Ferenc, Pestről érkezett nyomdászok megvásárolták a piar. nyomdát. Kunszt József érs. (1852-66) a gimn-ot az anyagi gondokkal küzdő piar-k helyett 1860. IX. 30: a JT-ra bízta (→Szent István Gimnázium), akik megnyitották a Stephaneumot is (→Szent István Kollégium). 1860. X. 1: megnyílt a →Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek el. leányisk-ja és internátusa, 1876 őszén a 2 évf-os polg. isk. tanítónőképző int-e. 1877. III. 7: Haynald érs. a gimn-ban megalapította a csillagdát; ősszel megnyitották a zárdában az óvónőképző int-et. A tanítóképző int-ben Mo-on elsőként bevezették a kántorképzést. -  Az 1886:22. tc. értelmében ~ elvesztette városi rangját és nagyközséggé alakult. Fölépült a Katolikus Legényegylet székháza. 1891 őszén megnyitották az újvárosi isk-t 1 tanítóval. 1893: Megalakult a Katolikus Kör, melynek székházát 1894: építtette föl Császka György érs. (1891-1904). Megnyitották a tanítóképző koll-át a Tanítók Házát. 1897: alakult a ~i és ~-vidéki Keresztény Munkásegylet 220 taggal. A párizsi világkiállításon sikert aratott a kalocsai fűszerpaprika. 1902: a tanítóképzőben önálló gyakorlóisk-t létesítettek. Megalakult a szocdem. építőipari szakszervezeti csoport, a kerszoc. nyomdászok szakszervezetete, a Kat. Földművelő Ifj. Egyesület. 1905: épült a gimn. Fő u-i szárnya. A főszegyh. sztélyének átépítése során, a kripta kiásásakor előkerült Győr nb. Saul érs. (1192-1202) érintetlen kőkoporsója. 1908: X. 31: megalakult a Keresztény Társadalomtudományi Egyesület. 1910: épült a Katolikus Munkás Egyesület székháza, 1912: a Fő utcán a városháza. 1913: →Angehrn Tivadar SJ a csillagda vez-je, a csillagászati megfigyelések mellett rendszeres időjárási megfigyeléseket végzett. 1916. IX. 15: megkezdték a tanítást ~ első áll. isk-jában (Polg. Fiúisk). 1918. VIII: a ~i hadirokkantak lakáshelyzetének megoldására készült a Rokkanttelep, melynek telkeit Várady Lipót érs. biztosította kenderfonó üzemmel. XI. 1: megalakult a ~i Nemzeti Tanács (eln. Valkányi Lajos), XI. 26: a komm. párt ~i szervezete. 1919. I. 14: megalakult a ~i Munkástanács, III. 23: a Munkás- és Katonatanács, III. 28: annak a tényleges hatalmat gyakorló, 3 tagú direktóriuma (Csupó Imre, Doge Béla, Nagy János). A ~i ellenforr-at VI. 24-25: a vasas-ezred fölszámolta, s bár ~ átadása esetén büntetlenséget ígértek, a Szamuely- és a Lenin-fiúk mégis kivégeztek 21 embert (az egyik kivégzett neje öngyilkos lett), kb. 2000 ember a vörösterror elől elmenekült. VI. 25-VII. 15: bevezették a katonai diktatúrát, ennek ürügyén hadisarcot szedtek, javakat koboztak el stb. VII. 15: új munkástanács és direktórium alakult, ezek föloszlása (VIII. 2.) után átmeneti állapot volt ~án. VIII. 6: bevonult a 100. oláh gyalogezred 1. zászlóalja, nyomukban Horthy csapatai. VIII. 7: újjáalakult a képviselőtestület. VIII. 7-XI: Prónay Pál különítményesei, a ~i Szabóky Jenő fegyveresei megtorló akciókat folytattak a volt vörösök ellen, az oláh katonák fosztogattak. XII. 7: megalakult az Egyesült Kisgazda és Földműves Párt, XII. 14: a Ker. Nemzeti Egyesülés Pártja (KNEP) ~i szervezete; az egyh. érdekeltségű Árpád Nyomda Rt., mely megvásárolta Jurcsó Antal nyomdáját, kiadta a ~i Néplapot. - 1920. II. 8: ~ nemzgyűl. képviselője Szabóky Jenő (Kisgazdapárt). ~ lakossága 12.332 fő. A zárdai tanítónőképző főisk-ként működött. - 1921. IX. 27: ~ rendezett tanácsú város. - 1936: →László Gyula régész bronzkori sírokat tárt föl a halomi dombon. - Pártok ~n: FKgP, Ker. Dem. Néppárt, Ker. Női Tábor, M. Komm. Párt, Nemz. Parasztpárt, Polg. Dem. Párt, Szocdem. Párt. - 1946: államosították a kórházat, 1947: hivatásos tűzoltóságot, 1948: megszüntették a ~i ipartestületet; megalakították az első kisipari (később Asztalos- és Építőipari) szövetk-et, a Kat. Legényegylet helyett az E[gységes] P[arasztifjúság] O[rszágos ] Sz[övetsége] ~i szervezetét. VIII: az államosított fiúkoll. az egykori Tanítók Házába, az Ált. Leányisk. a megszüntetett kisszemin. épületébe költözött. Az Ált. Fiúisk. a városban szétszórtan működött. 1949. VI: megszüntették a tanítónőképző int-et, az alsóbb o-okból líceumi o-ok lettek. 1950. VI. 9: államosították a csillagdát, a leszerelt műszereket Bp-re szállították. 1951. VI. 28: Grősz József érs-et 15 é. börtönre ítélték (→Grősz és társai pere). 1952: a  halomi dombon honfoglaláskori sírokat tártak föl. - 1956. X. 27: a pol. foglyok kiszabadítását követelő tüntetők ellen a kivezényelt műszaki dandár szakasza megtagadta a tüzelést, a börtönőrök épületéből kilőttek, a ~i Tiszavölgyi Ferenc és egy ismeretlen katona meghalt, 5 fő megsebesült. X. 28: a fölkelők megtámadták a laktanyát, a tűzharcban többen meghaltak és sokan megsebesültek. X. 30: éjjel a fölkelők megtámadták a műszaki dandár laktanyáját. X. 31: szovjet páncélosok körbefogták a repülőteret. - 1957. VI: megszűnt a tanítóképzés a 101 éves képzőben, gyakorlóisk-jában IX: ének-zenei tagozat indult. - A rendszerváltozás után 1990. VIII. 15: a Miasszonyunkról nev. Kalocsai Szegény Iskolanővérek átvették az Asztrik téri óvódát.

- 3) érseki székhely: →kalocsai érsekség. - 4) esperesi kerület. Plébániái 2000: Alsómégy, Dunapataj, Dunaszentbenedek, Foktő, Géderlak, Harta, Homokmégy, Kalocsa-Belváros, -Szt Imre, -Szt Péter, Ordas, Öregcsertő, Szakmár, Újtelek, Uszód. - 5) Plébániái. a) Belvárosi. 1000 u. alapították. Tp-át 1000 u. ismeretlen tit-ra sztelték, a 13. sz: nagyobbították. A tör-ök 1526 u. elfoglalták, 1702: alapították újra. A kk. maradványokon épült, 1710: fölszentelt Angyali üdvözlet tp-át 1878: lebontották, s a →kalocsai főszékesegyház lett a plébtp. 2000. XI: hozzá tartozik a 101. sz. Tomori Pál cserkészcsapat. - b) Szt Imre plébánia. 1921: adm., 1935: pléb. Szt Imre tp-át 1933: sztelték. Org-ját (1/7 m/r, op. 1113.) 1936: az →Angster gyár építette. Harangjait 1773: 90 cm átm., Johannes Kohll, 1933: 80, 66 és 52 cm átm. Boditsy Sándor Baján öntötte. - Plébánosai: Tóth István, 1947: Ijjas József, 1954: Mihályfi István, 1965: Kovács Ferenc, 1969: Antal Géza, 1994: Farkas László, 1995: Fejes László, 2000 e. Finta József. - c) Szt Péter plébánia. A szőlőhegyi isk-ban 1921-től rendszeresen miséztek. 1938: az érs. hatóság telket és házat vásárolt, és lelkészséget alapított, mely 1973: pléb. 1966-72: épített tp-át Szt Péter bilincsei tit-ra sztelték. Harangjait 1937: 45 cm átm. Szlezák Ráfáel Bpen, 1965: 50 cm átm. Ducsák István Őrszentmiklóson öntötte. - Filiája 2000: Negyvenszállás. - Plébánosai: Czár Menyhért, 1955: Kékesi János, 1962: Fényi János, 1978: Kövesi István, 1995: Velenczey Tamás, 1997: Kiss József, 1998: Finta József (~-Szt Imre). 1995: indult Értesítő a szinódusi időben c. folyóir-a kéthavonta jelent meg, csak néhány példányban. Szerk. Velenczey Tamás plnos. - 6) Iskolái. A piaristákat Patachich Gábor érs. 1742: hívta meg, de csak 1765: telepedtek meg. El. isk-t, gimn-ot vezettek, fil-t és teol-t is oktattak. 1860: a gimn-ot átadták a jezsuitáknak, és elhagyták ~t. - A jezsuitákat 1860: Kunszt József érs. telepítette le, rházat nyitottak, és átvették a piar. gimn-ot: →Szent István Gimnázium. Tp-uk org-ját (2/13 m/r) 1877: az →Angster gyár építette (op. 22), 1935: átépítette (op. 1104). - A r.k. érs. el. isk. tanítóképzőjét 1857: alapították. 1918: 10, 1943: 18 tanár okt. - A Miasszonyunkról nev. Isk-nővérek érs. r.k. el. isk. tanítónőképzőjét 1869: alapították polg. leányisk-val. Szt József tp-uk 1860: épült. A leányisk-ban 1942/43: államsegéllyel 4 o-ban 9 tanár 214 leányt okt. 1994: megnyitották a Szt Anna Kat. Napköziotthonos Óvodát, 1997: a Nagyasszonyunk Kat. Ált. Isk. és Gimn-ot. - 1876: nyílt meg a polg. isk. tanítónőképző, 1918: 114, 1943: 80 fős internátus tartozott hozzá. 1948. VI: államosították. - 7) Kat. sajtója: 1866-1924: Hírnök, 1867-1917: Jézus Szentséges Szívének Hírnöke, 1867-79: Társulati Értesítő, 1870-72: Bunjevačke i Šokačke Novine, 1871-73: Bunjevačka i Šokačka Vila, 1871-72: és 1873-74: Kalocsai Lapok, 1872-73: Sárközi Lapok, 1873-1910: A Kalocsavidéki Róm(ai) Kath(olikus) Tanító-Egyletnek Értesítője, 1874: Iskolabarát, 1878-1944: Kalocsai Néplap, 1884-99: Jézus Szt Szívének Hírnöke, 1885(?)-1922: Szűz Mária Virágos Kertje, 1885-1943: Kalocsai Kollégium, 1885-95: Katholikus Hitoktatás 1885-1925: Mária-Kert, 1903: Katholikus Hitoktató, 1907-09: Kalocsai J(ézus) T(ársasági) Stephaneum Levelező Lapja, 1908(?)-16: Rózsafüzér-készítő Házi Ipar, 1910-21: Stephaneum, 1911-15: Népoktatás, 1913-15: A Katholikus Sajtóhölgybizottság Kis Közlönye, 1913: Rosenkranz-Fabrikation-Hausindustrie, 1919-23: Hírnök, 1921-28: Kalocsai Levelek, 1922: Kalocsai Kollégium, 1924-33: Kalocsai-Pécsi Diákszemle, 1924-42; 1957-61: Kalocsai Főegyházmegyei Hivatalos Közlemények, 1925-38: Kat. Világmisszió, 1929-38: Regnum, 1931-37: Kis Regnum, 1933: Ifjúságunk, 1934: Déli Kurir, 1934: Kalocsai Gyorsíró, 1938-39(?): Tanítóegyesületi Értesítő, 1939-44: Kalocsai Kollégium Vakációs Levelei, 1941-44: Kis Regnum, 1941-44: Új Regnum, 1942: és 1944: Kollégiumunk, 1944: Ránk Vár a Világ, 1990: Kalocsai Kollégium. - 8) Anyanyelve 1880: m.; 1910: m., ném.; 1940: m., ném. - Lakói 1761: 1401; 1803: 7714; 1840: 5175 r.k., 1 ev., 4 ref., össz. 5180; 1910: 10.920 r.k., 11 g.k., 5 g.kel., 34 ev., 175 ref., 593 izr., össz. 11.738; 1940: 11.432 r.k., 109 g.k., 4 g.kel., 112 ev., 322 ref., 360 izr., 2 egyéb vall., össz. 12.341; 1944/45: →malenkij robotra hurcoltak 57 ffit, 38 nőt; 1960: 13.630; 1980: 18.660. As.M.-Velenczey Tamás-La.A.- Bá.B.-M.I.

Rupp III:12. - A Miasszonyunkról nevezett ~i Iskolanővérek tört. 1860-1900. Írta az int. egy tanára. Kalocsa, 1900. - Kiss-Sziklay II:860. - Borovszky II:523. - Gerecze II:623. - A ~i koll. ötven éve. Szerk. Tóth Mike. Kalocsa, 1910. - MTC 1918:418, 1943:556. - Murányi Károly: A ~i Erzsébet Sanatorium első évi folyama. Kalocsa, 1922. - Winkler Pál: ~ tört., kül. tek. pol. és szellemi kultúrájának fejlődésére. Uo., 1927. (Árpád kv-ek) - Varga Lajos: ~ és vidéke. Szülőföldismertetés. Uo., 1927. (Uaz) - Winkler Pál: A ~i érs. főszegyh. 1010-től napjainkig. Uo., 1929. (Uaz) - Kőszeghy Mihály: Szt Ignác fiai Tomory városában. Kalocsa, 1935. - Gál István: A ~i piar. koll. tört. (1765-1860). 1938. (Dissz.) - JTÉ 1940:119, 292. - Pintér Imre: A ~i szegyh. Bp., 1942. - Polg. Isk. 1942/43:272. - Balanyi 1943:85, 267. - M. stat. zsebkv. 1948:274. - Katona István: A ~i érs. egyhm. tört. Ford. Takács József. Kalocsa, 1967. (Kz.) - A Katona István Társaság tanulmányai ~ról. Szerk. Czajtány István. Uo., 1971. - ~ vidéke és népe. Szerk. Kuczy Károly. Kecskemét, 1973. - Bárth János: A ~i szállások településnéprajza. Kalocsa, 1975. - Cumania III. 1975:229. (Bárth János: Adalékok az 1848/49. évi forr. és szabharc ~i tört-éhez), 317. (Romsics Ignác: ~ társadalmi-pol. viszonyai 1918-1919-ben) - Hajtun József: ~ és a kenyér. Kalocsa, 1980. - Vass Előd: ~ környékének török kori adóösszeírásai. Uo., 1980. - Bács-Kiskun m. múltjából. III. Kecskemét, 1981:255. (Romsics Ignác: A Duna melléki ellenforr.); 1983:215. (Bárth János-Bárthné Berhidai Ágnes: Fejezetek a ~i tanítóképző tört-éből) - Kiss 1984:61. - Bács-Kiskun. Összeáll. Gera Sándor. Bp., 1986. (Mo. megyéi) - Mojzes 1986. - Gyetvai Péter: Egyh. szervezés főleg az egykori D-i magyar területeken és a bácskai Tisza mentén. München, 1987. - Györffy II:431. - Bács-Kiskun m. stat. évkv-e 1990. Kecskemét, 1991. - Udvardy 1991. - Udvardy 1992. - ~. Szerk. Bóta Zoltán többekkel. Kalocsa, 1993. - Rudnai Etelka: A ~i Fegyház és Börtön tört. Uo., 1993. (Kz.) - ~ tört. kronológiája. Összeáll. Asbóth Miklós. Uo., 1994. (Kz.)

Kalocsa, v. Máramaros vm. (Kolocsáva, Ukrajna): g.k. parókia a v. munkácsi egyhm. verhovai esp. ker-ében. - 1771: már létezett. Fatp-át a Szentlélek tiszt-ére szent. Anyakönyvei 1800-tól. Anyanyelve 1880: rutén. **

Schem. Univ. 1842:599.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.