Magyar Katolikus Lexikon > J > Jákob áldása


Jákob áldása: a haldokló Jákob fiaira mondott áldásai (Ter 49,3-27). - Az áldások nem a születési sorrendet követik, mert →Ruben, s utána →Simeon és →Lévi vétkeivel méltatlanná vált az áldásra, sőt átok veri őket (49,3-7). →Júda kapta az elsőszülötti áldást, a fejedelemséget, képe az oroszlán (49,8-12), →Zebulun képe a hajó (49,13), →Isszachár képe a szamár (49,14-16), →Dán képe a vipera (49,17), →Gád képe egy ragadozó (49,19), Áser képe egy kéve (49,20), →Naftali képe a szarvas (49,21), →József (Efraim) képe a gyümölcsfa (49,22-26), →Benjamin képe a farkas (49,27). - Ikgr. A Jákob megáldja Efraimot és Manasszeszt ábrázolásokon Jákob gyakran →keresztbetett karokkal adja az áldást (Rembrandt, Kassel), ami utalás Krisztus keresztrefeszítésére. A képeken néha József és a felesége, Ászenat is megjelenik (Bécsi Genezis; Rembrandt, Calles, Képtár). **

Kirschbaum II:383. (Jákob fiai) - BL:782.