Magyar Katolikus Lexikon > Z > Zebulun


Zebulun, Zabulon: a bibliai genealógiában Jákob és Lea fia (Ter 30,20), Izrael 12 törzse egyikének ősatyja. – A 30,20 a ‘maradni’ szó héb. alakjával hozza összefüggésbe; M. Noth arra mutat rá, hogy a héb. zebul több helyen (1Kir 8,13; 2Krón 6,2; Iz 63,15) Isten hajlékára, a jeruzsálemi tp-ra, ill. az égre vonatkozik. A törzs jellemzése: Ter 49,13 („a tenger partján lakik, kormányos a hajókon, hátát Szidónnak fordítja”) és MTörv 33,19 (Isszachárral együtt: „A hegyen hívják össze a népeket, ott mutassák be a méltó áldozatot. Magukba szívják a tenger árját, s felszürcsölik a homok rejtett kincseit”; →Tábor). Fiai: Szered, Elon és Jachleel (Ter 46,14; Szám 26,26). 1,33: a törzs 57.400 fegyverforgatásra alkalmas férfit számlált; 26,26: ~ utódainak száma 60.500. A tört. időben ~ törzse Isszachár mellett élt a Galileai-hg. D-i szélén (Józs 19,10–16), Jiszreel síksága É-i oldalán, az akkor még nem létező, későbbi →Názáret környékén. A törzsnek jutott terület kicsi volt, de termékeny, és arra vezetett a Jordántól K-re eső országrészről az út a Földközi-tengerhez (vö. Iz 8,23), így érthető, hogy a hajózás összekapcsolódott ~ törzsével (MTörv 33,18). ~ részt vett Báráknak Sziszera elleni harcában (Bír 4); ~ törzséből származott a bírák egyike, Elon (12,11; Elon ~ fia: Ter 46,14; Szám 26,26). Izr. későbbi tört-ében nem szerepel ~ törzse, bár volt területe (Ez 48,26) és a szt város egyik kapuja is ~ról kapta nevét (48,33); a Jel 7,8 a 144.000 győztes közé sorolja ~ törzsének tagját. Azt, hogy az ugariti szövegekben szerepelnek ~ fiai, még nem tekinthetjük bizonyosnak. R.É.

BL:1951.