isteni törvény (lat. lex divina): 1. tág értelemben minden igaz és helyes →törvény, mely tiszteli a →természettörvényt és az emberi →személyt, s annak szempontjait becsületesen képviseli. Az ilyen törvény közvetve v. közvetlenül Istentől származik. Már →Platón az örök ~ vetületeinek tartotta az emberi törv-eket. - 2. szoros értelemben a →kinyilatkoztatásból, tehát közvetlenül Istentől eredő erkölcsi törvények összessége. Ilyen az →örök törvény (lex aeterna), a →természetes erkölcsi törvény, az ÓSz törv-e (→Tízparancsolat) és az evangéliumi erkölcs parancsolatai (→új parancs). - Az ~ nem köti meg az Isten képmására teremtett ember →szabadságát, hanem annak helyes használatát és teljes kibontakozását biztosítja a →szeretet rendjében. →emberi cselekedet, →engedelmesség **

VS 17.