🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > H > húsvét vigíliája
következő 🡲

húsvét vigíliája (lat. vigilia paschalis): →húsvét éjszakája, a →húsvéti szent háromnap középpontja, a „vigíliák anyja” (→nagyszombat). - Az ünneplés tárgya a világosság győzelme a sötétség, az élet győzelme a bűn és a halál fölött. Ez a győzelem a kereszten született, a kereszthalál és a föltámadás egymásba fonódik az ünneplésben, főként a keresztelés szert-ában. Az ősegyh-ban ~ volt a keresztelés éjszakája, amikor a megkereszteltek meghalnak és életre támadnak Krisztussal, Krisztus által és Krisztusban. A keresztség e kegyelme minden ~n megújul minden megkereszeltben. - Liturgiájának fő részei a II. Vat. Zsin. után: 1. a húsvéti fény megáldása, 2. húsvéti örömhirdetés (→Exsultet), 3. ósz-i olvasmányok, 4. a szentmise kezdete, 5. keresztvíz-szentelés és keresztségi szertartás, 6. a szentmise folytatása, 7. szentséges körmenet (→föltámadási körmenet). - I. Története. ~ szert-a a maga teljességében visszamutat a 4. sz-ra. Már akkor szerepelt a szert. 4 részének lényege: a fényünnepség, az olvasmányok, a keresztelés és a szentmise. A fényünnepségnél a fényköszöntő rítus az ókori lámpagyújtás ősi szertartásából fejlődött. A →tűzszentelés a frank birod-ban már a 8. sz: szokás volt a pogány tavaszi tüzek ellensúlyozására, amit Róma a 12. sz: vett át. A →húsvéti gyertya és dicséretének (laus cerei) ősi szert-át szintén a gall lit. bővítette (a kereszt jelének, az évszámnak és az alfa és omega betűknek a bevésése, a tömjénszemek ráhelyezése stb.). Az olvasmányok minden vigília velejárói voltak kezdettől fogva. A keresztség szentségének kiszolgáltatása ~ éjjelén is már az ősegyh. gyakorlata volt. Az ünnepség koronája a szentmise volt. - A 4. sz: az egész éjszakát kitöltötte a húsvét ünneplése, annyira, hogy vasárnap nem is volt külön istentiszt. Ezután fokozatosan mind jobban szombat estére, majd délutánra, ill. délelőttre került át, s a végén a misét megelőző szert-okat már a kora reggeli órákban tartották. A trienti misekv. ezt a gyakorlatot vette át, miután (1566) általánosságban megtiltott minden délutáni, esti és éjszakai misét. Így keletkezett az a furcsa helyzet, hogy a tűzszentelés, a gyertya meggyújtása, a fényünnepség világos nappal történt, amikor a nap fényessége töltötte be a tp-ot. A Lumen Christi, az Exsultet, a húsvéti alleluja éneklése, a harangszó zúgása mind megtörtént szombat reggel, annak ellenére, hogy a nagyböjt ideje csak nagyszombaton délben ért véget. Mindezt a visszásságot a nagyhét megújított rendje szüntette meg. 1951: Róma megengedte, hogy a ppi székhelyeken az éjjeli órákban lehessen megtartani, 1955: elrendelte, hogy mindenütt az éjszakai órákban ünnepeljék Urunk föltámadását. Ma előírás, hogy a vigília egész szert-át húsvétvasárnapra virradó éjszaka kell végezni úgy, hogy egyrészt nem kezdjük el az éj beállta előtt, másrészt be kell fejezni a vasárnap hajnala előtt. A vigília-mise a szert-októl elválasztva nem tartható. Az egész vigília a húsvét éjjeli szentmise rítusa, ezért az új, egységbe öntött vigíliai szentmisét megosztani nem lehet. - A pap az egész szert-t fehér miseruhában végzi, a segédkezők is fehér ruhát öltenek. A ~n részt vevő hívők számára elegendő számú gyertyáról kell gondoskodni. ~ jelenlegi szert-a az 1955. évi reform módosított formája, 1970: lépett életbe az új misekönyv kibocsátásával. - II. Szent jelei: a) a →fény, amellyel Krisztus föltámadása bevilágítja ezt az éjszakát. A tűzszentelés szert-a, a húsvéti gyertyának és a hívek gyertyáinak meggyújtása, valamint a tp. teljes kivilágítása jelzik Krisztus világosságának szétáradását. - b) a →szó, Isten igéje, amely az ósz-i előképekben és az ÚSz beteljesedésében adja elénk megváltásunk nagy művét. - c) a →víz, mely a Krisztus halálából és föltámadásából fakadó élet és kegyelem jele és a keresztség anyaga. A keresztség lit-ja és a keresztségi ígéret megújítása tudatosítani akarja, hogy Krisztussal együtt nekünk is meg kell halnunk a bűnnek, és vele együtt föltámadva Istennek kell élnünk. - d) a kenyér és a bor: az eukarisztikus ünneplésben anyaga és eszköze Krisztus halálának és föltámadásának, hiszen a szentmise a →húsvéti misztérium szentségi megjelenítése. - III. Ünneplése. E négy jel egyúttal ~ egész ünneplésének menetét is meghatározza: 1) fényünnepség, 2) igeliturgia, 3) keresztségi lit., 4) az Euch. lit-ja. 1) A fényünnepség (lucernarium) ~ ünnepélyes megkezdése. A tp-ban eloltanak minden fényt. A tűzszentelést a tp-on kívül, ha ez nem lehetséges, a bejárat belső oldalánál végzik. A pap odavonul az asszisztenciával, melynek egyik tagja a húsvéti gyertyát viszi. A tűzről, annak megáldása után, meggyújtják a húsvéti gyertyát. Ahol nincs lehetőség tűzgyújtásra, ott köszöntés és bevezető szavak után a húsvéti gyertya meggyújtásával kezdődik ~ szert-a. A szokásos jelek beírása és a tömjénszemek beillesztése a húsvéti gyertyába már nem kötelező, de végezhető. (Az öt tömjénszem Jézus megdicsőült öt szent sebét jelképezi.) A Lumen Christi ('Krisztus világossága') éneklése először a bevonulás kezdetén hangzik el, második alkalommal mindannyian meggyújtják gyertyájukat a húsvéti gyertyáról, végül az oltár előtt a harmadszori énekléskor a tp. valamennyi fényforrása kigyullad. A húsvéti gyertyát a diákonus viszi (ha van), és ő énekli a Lumen Christit és az Exsultetet. Ez a húsvéti örömének (praeconium paschale) rövidebb v. hosszabb szöveggel énekelhető, sőt a ppi karok a nép akklamációit is beiktathatják. Ha nincs diákonus, a pap énekli v. recitálja. Szükség esetén más is énekelheti (pl. kántor), aki azonban nem kér áldást előtte, nem énekli, hogy „az Úr legyen veletek”, valamint a „Most kérlek titeket...” szavakkal kezdődő részt is kihagyja. Az Exsultet éneklése alatt mindenki áll, kezében égő gyertyával. -

2) Igeliturgia. ~ teljes igelit-ja 7 ósz-i olvasmányt, szentleckét és evangéliumot tartalmaz. A 7 ósz-i olvasmány közül hármat (indokolt esetben legalább 2-t) föl kell olvasni. Nem hagyható el a Kiv 14 (a választott nép Egyiptomból való kiszabadulása, amely a húsvét ósz-i előképe). Az egyes olvasmányokat zsoltár v. rövid csend, majd az egyes olvasmányok tipológiai értelmét és mondanivalóját kifejezésre juttató könyörgés követi. Az oltár gyertyáinak meggyújtása után a celebráns ünnepélyesen intonálja a Gloriát, s mielőtt a nép átvenné, megszólal az orgona és a csengettyű, zúgnak a harangok. A könyörgést szentlecke, majd ünnepélyes alleluja követi. Evang-olvasásra végezhető füstölés, de égő gyertyákat nem kell vinni. Homília lehet, hitvallás azonban nincs, mert pótolja a keresztségi ígéret megújítása. - 3) Keresztségi liturgia. A pap a segédkezőkkel a keresztelőkúthoz megy, ha a keresztelőkutat a hívek is látják. Egyébként a vízzel telt edényt a szentélyben helyezik el. A keresztvíz megáldása előtt elhangzik a Mindenszentek litániája, majd a pap megkereszteli a keresztelendőket, ha vannak. A felnőtt keresztelendők a keresztség után mindjárt részesülnek a bérmálás szentségében is. Ha nincsenek keresztelendők és keresztkutat sem kell szentelni, akkor a litánia elmarad, és a szert. vízmegáldó imádsággal folytatódik. A jelenlévők (kezükben égő gyertyával) megújítják →keresztségi fogadalmukat, a pap szenteltvízzel meghinti őket, és az egyetemes könyörgésekkel fejeződik be a 3. rész. A megszentelt keresztvizet lehetőleg meg kell őrizni az egész húsvéti idő alatt, és ezt kell használni kereszteléseknél, hogy nagyobb hangsúlyt kapjon a keresztség szentségének a húsvéti misztériummal való kapcsolata. - 4) Az Eucharisztia liturgiája. Az áldozati adományok előkészítésétől a szokott módon folytatódik a szentmise, mely - éjfél előtt is - húsvéti misének számít. Ha a misét közvetlenül követi a →föltámadási körmenet, akkor külön nagy ostyát kell konszekrálni erre a célra, melyet a pap (v. a diákonus) az áldozás után a szentségtartóba helyez. Az áldozás utáni könyörgés végeztével a pap azonnal kiteszi a Szentséget az oltárra és megtömjénezi. Ha nem következik azonnal a körmenet, akkor az elbocsátó formulában kettős alleluja szerepel. - IV. Néprajz. ~nak neve az északi csángóknál: húsvét szenvedje. A moldvai Lészped faluban a szert-ról hazaérkezve és ünnepi asztalhoz ülve így szólnak egymáshoz: Föltámadt Krisztus! Felelet: Higgyünk valóban! Vsz. a keleti egyh. hatása mutatkozik a szokásban. Gör. kat-októl sokfelé átvett hasonló köszöntés: Christus surrexit! Vere surrexit! Krisztus föltámadott! Valóban föltámadott! **

Láng Ferenc: ~ a kk. római-magyar lit-ban. Esztergom, 1950. (licenciátusi dolgozat) - Várnagy 1993:407.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.