gondatlanság (lat. inconsideratio): a cél eléréséhez szükséges →gondosság elmulasztása. - 1. vícium, mely által az ember az elérendő célnak nem megfelelő, a szükségesnél kisebb →figyelemmel, →körültekintéssel, előrelátással és →óvatossággal cselekszik, ill. teljesen elmulasztja a cselekvést. A ~ért s a belőle fakadó következményekért erkölcsileg és jogilag egyaránt felelősek vagyunk. - 2. egyházi tisztségviselők hivatalos ténykedése során elkövetett visszaélés. Büntetendő, ha: valaki vétkes ~ból az egyh. hatalom, szolgálat v. tisztség valamely cselekményét törvénytelenül úgy végzi v. mulasztja el, hogy abból másnak kára származik (1389.k. 2.§). A ~ra a CIC kötelező, de meghatározatlan büntetést rendel. Ha ezt a cselekményt a bíró v. a bíróság valamely munkatársa, kisegítője követi el, őt az illetékes hatóság hivatalától is megfoszthatja az 1457.k. szerinti esetekben. Az ilyen károkozásnak a büntetésen kívül más jogkövetkezményei is vannak (128.k., 1281.k. 3.§, vö. 1296.k., stb.). E.P.

Erdő 1991:528.