Magyar Katolikus Lexikon > G > Gergely, I.


Gergely, I., Nagy, Szt (Róma, 540 k.-Róma, 604. márc. 12.): II. Pelagius utódaként 590. IX. 3-604. III. 12: pápa. - Az Aniciusok patricius családjából való, melyből 483: III. Félix, 535: I. Agapitus is származott. Apja, Jordanus előkelő ember, de egyh. hivatalt (regionarius) is viselt. Házuk a Clivus Scaurin, a mai Monte Celión volt. A 6. sz. 1. felében hol a bizánciak, hol a K-i gótok pusztították Rómát, de 554: I. Jusztinianosz helyreállította a rendet, így ~ már nyugodtan tanulhatott. Vsz. jogot tanult, mert közig. pályán indult el. Fiatalon, 572/73: a város pref-a. Családja mélyen vallásos volt: 3 nagynénje, Tarsilla, Aemilia és Jordana a házából ktort alakított ki, s példájukat megözvegyülve ~ anyja, Silvia is követte. - Apja halála után, vsz. hosszú érlelődés eredményeként 574/75: ~ lemondott állásáról és szerz. lett. Atyai házát ktorrá alakította, Szt András oltalma alá helyezte, uakkor Szicíliában 6 ktort alapított és ezeknek adta szicíliai birtokait. A Szt András-ktor apátjának a longobárdok elől menekült Valentius apátot kérte föl. A szerz. közösségben elmélyülten tanulmányozta a Szentírást, a sztatyákat, elmélkedett és szigorú aszkézisban élt, ami egészségét meg is rendítette. Később élete legboldogabb szakaszának látta ezeket az időket. - 579 végén II. Pelagius kiszólította a ktorból, diákonussá szent. és követként (apokrisziár) Konstantinápolyba küldte. ~ társakat vitt magával ktorából, hogy a cs. udvarban is szerz-ként tudjon élni. Bár gör-ül nem beszélt, barátságot kötött az udvar jelentős személyiségeivel, többeknek lelki atyja is lett. Pelagius eredeti célját, hogy katonai segítséget kapjon a longobárdok ellen, nem tudta elérni, csak némi pénzt kapott, de volt alkalma közelről megismerni a cs. diplomáciát, aminek p-ként igen nagy hasznát látta. 585/86: a p. visszarendelte és titkárként maga mellé vette. 590: ~ lett Pelagius utóda a római ppi székben. Mint p. felújította a →stációs liturgia hagyományát. A klérust jámbor életre és a →simóniától való tartózkodásra sürgette. Itáliában a →Patrimonium Petri ter-én gazd-ilag is rendet teremtett és nagy gondot fordított az új pp-ök választásának tisztaságára. 586: Rekkared trónralépésével a hispániai Ny-i gót kirság visszatért az →arianizmusból a kat. hitre. Sevillai Szt Leander segítségével meg tudta erősíteni a hispániai egyh. és Róma kapcsolatát. 592/93: a Rómát ostromló →longobárdokkal békét tudott kötni, sőt kirnőjüket, Theodelindát is meg tudta téríteni. A bizánci cs. egyre kevésbé tudta megvédeni Itáliát, ~ atyja lett a magára maradott népnek és előkészítette az →Egyházi Államot. Igazi nagysága mégsem pol. tapintatának és pénzügyi kapacitásának köszönhető, hanem törékeny testéből sugárzó aszkéta szellemének, mely a régi rómaiak fölényes →intellektualizmusával szemben a meleg erkölcsi jóságot állította egy jövendő világ középpontjába, az egyénnel szemben kérlelhetetlen követelményekkel. - 596 tavaszán a Szt András ktor priorját, Ágostont és 40 szerz-ét küldte Angliába az →angolszászok megtérítésére. A küldötteket emberséges magatartásra, a pogány hagyományok bölcs értékelésére intette. Ez a körültekintő missziós munka jellemezte később Szt Bonifác ném., majd Szt Gellért és társai m. térítését is. -

Rendkívüli hatásúak lettek lit. intézkedései. Közvetlen célja a p. lit. elevenné és széppé tétele volt, később azonban e róm. lit. mintája lett az egész Egyh. lit-jának. Átd. a →Gelasianumot, a →Gregorianum nem teljesen az ő műve. 595: külön énekeseket állított, akiknek képzésére alapította a →Schola Cantorumot. Összeáll. egy antifonáriumot is, s vsz. nemcsak gyűjtője, hanem formálója is volt a később róla elnev. →gregorián éneknek. Himnuszokat is írt a zsolozsmába: vasárnapokra a Primo dierum omnium, a Nocte surgentes vigilemus omnes, az Ecce jam noctis tenuatur umbra és a Lucis Creator optime; nagyböjti időre a Clarum decus ieiunii, az Audi benigne Conditor; virágvasárnapra a Magno salutis gaudio és a szenvedés idejére a Rex Christe factor omnium kezdetű himnuszokat, melyeket ma is imádkozunk. - 800 óta Szt Ambrussal, Szt Ágostonnal és Szt Jeromossal együtt emlegették, VIII. Bonifác négyüket a →négy nagy nyugati egyházatya címmel tüntette ki. - Ikgr. Főpapi ruhában, kezdetben tonzúrásan, födetlen fővel, később mitrával ábrázolták. Csak a késő kk-ban jelent meg a p. jelvényekkel: a →tiarával és a hármas →kereszttel. Leginkább a négy nagy Ny-i egyhatya között látható; legnépszerűbb ábrázolása a →Gergely-mise. - Attrib-ai: galamb (Péter írnok látta a vállán ülni a sugalmazó Szentlélek jeleként), Traianus cs. (~ imádsága mentette ki a tisztítótűzből), kv., tp-modell, kettős kereszt, kendő. - Az énekesek, építészek, tanulók, tudósok, zenészek védősztje. Torokbaj, járványok idején hívják segítségül. Ü.: 1969-ig márc. 12., majd szept. 3. (pp-ké sztelése napja). - Legendája m-ul először a Debreceni kódexben tűnik föl. 1695: a ktori hagyományból már kilépve a Gesta Romanorum szól Haller János ford-ában Gergely Pápának eredetirül, Istennek tsudálatos rendelésibül. A tört-et a falusi olvasó számtalan kiadásban, több változatban megjelent ponyvatermékekből ismeri. Innen került az Isten végtelen irgalmát példázó tört. mesehagyományunkba is. Sándor István egy Gáspár Simon Antal ajkáról lejegyzett istensegítsi változat magyarázatában említi még a gyergyószentmiklósi, besenyőtelki, hódmezővásárhelyi, magyaregregyi meseváltozatokat is. - A m. népi kalendáriumban Sziklához láncolt Gergely néven szerepel, napja vetőnap a búzára, rozsra, hüvelyesre és palántás növényre. A név m. népszerűségéről tanúskodik belőle származó családneveink nagy száma: Gergely, Greguss, Gergus, Gere, Gerő, Gergye, Gerecs, Göröcs, Geczi, Géczy; és egyéb összetételei: →Gergely-járás, →Gergely-napi virág stb. - Hazánkban csak néhány patrociniumát ismerjük: Szentgergely (1192, elenyészett), Rétalap (1286), Oszlár (1332). Ennek oka, hogy ünnepe a nagyböjt kellős közepére esett. Ilyenkor nem lehetett igazi búcsút ülni. ~ a kk-ban sokfelé tavaszkezdő, melegváró nap, a →julián naptár szerint a tavaszi napéjegyenlőség időpontja. Ez magyarázza az Ipolyi Arnold által megörökített honti hagyományt: a gyerekek, acélt és tűzkövet tartva kezükben, e szavakkal köszöntek be a házakhoz: acélt hoztam, tüzet ütöttem kegyelmeteknek. Az acélt úgy dobták a földre, hogy egy darabig forogjon. Ez nyilván a tavaszba forduló napot akarta jelképezni, idézni. - Károlyi Sándor följegyezte, hogy ~ napján az erdődi Donát-kpnában bemutatott misével kezdődött a tavaszi szőlőmunka. Zalaszentbalázs szőlősgazdái szerint a ~ napján metszett tőkékről sok bort szüretelnek. Ekkor metszették a sióagárdiak a szőlejük sarkaiban lévő 4 tőkét. - Utóda 604. IX. 13: Sabinianus. -

M: Moralium libri, sive Expositio in Librum Job. PL 75:509. - Homiliae XL in Ezechielem. PL 76:781. - Homiliae XL in Evangelia. PL 76:1075. - Liber regulae pastoralis. PL 77:9. - Dialogorum libri IV. PL 77:149. - Epistolarum libri XIV. PL 77:431. - Liber Sacramentorum. PL 78:25. - Liber Antiphonarius. PL 78:641. - Hymni. PL 78:849. Commentariorum in Librum I. Regum libri VI. PL 79:17. - Expositio super Cantica canticorum. PL 79:471. - Expositio in septem Psalmos Poenitentiales. PL 79:549. - Concordia quorumdam testimoniorum S. Scripturae. PL 79:659. - M-ul: A lelkipásztorság kézikv-e. Ford. Félegyházy József. Bp., 1944. T.J.

Barna Leander: Nagy Szt. I. ~ p. 590-604. Bp. (1926) (Sztek orsz-a 17.) - Babura László: Nagy Szt ~ élete. Uo., 1927. (Szt István kv-ek 42.) - MN IV:274. - Varga Lajos: A tengeri sziklák rabja v. Szt ~ p. élete. Eger, 1941. (Sztek élete) - LThK IV:1177. - BS VII:222. - Bálint I:248. - SzÉ 1984:511. - Mondin 2001:88.