🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > G > Gergely-járás
következő 🡲

Gergely-járás, Gergely-nap, gergelyezés: iskolás gyermekek köszöntő, adománygyűjtő dramatikus játéka március 12-én, Nagy Szt Gergely pápa napján. - IV. Gergely p. (827-44) rendelte el, hogy Elődje ünnepnapja az isk-s gyermekek sajátos ünnepe legyen. A ~ rendeltetése kezdetben az iskolások toborzása volt. A kk-ban a tanév téli és nyári félévre oszlott. A téli félév novemberben, a nyári márciusban kezdődött. Gergely p. napja volt a tanévkezdés időpontja. 1599: a →Ratio Studiorum a tanévkezdést őszre tette, de egyes isk-k (pl. Erdélyben) még a 19. sz. első felében is ragaszkodtak a hagyományos kk. tanévszerkezethez. A ~ iskolába toborzó funkciója idővel formálissá vált, adománygyűjtő (mendikáló), játékos jellege azonban megmaradt. - Az ünnepléshez tartozott, hogy a gyermekek játékból gyermekpüspököt és mellé 2 káplánt választottak. Különböző foglalkozások jelmezeit és jelvényeit magukra öltve elkísérték a gyermekpp-öt a tp-ba, kinek ott versbe szedett prédikációt kellett tartania. Ezután bejárták a várost, az isk-kezdést hirdetve énekszóval új növ-eket toboroztak, s az emberek megajándékozták őket. A ~ ném. nyelvter-en nagyon kedvelt szokás lett. - A ~ Mo-on is virágzott. Éneke az orsz. középső részén (Esztergom, Heves, Nógrád, Pest vm., Jászság): Szent Gergely doktornak - híres tanítónknak - az ő napján / régi szokás szerint - menjünk Isten szerint - iskolába. // Lám a madarak is - hogy szaporodjanak - majd megjőnek / a szép kikeletkor - sok szép énekszóval - zengedeznek. // Mert illyetén helyben - mint gyümölcsös kertben - a fiatal / nevelkednek ifjak - gyermekek jó fiak - Isten által.// Illy helyben királyok, - úrfiak, császárok - taníttatnak / a szegény árvák is - elhagyott fiak is - oktattatnak.// Ti is ezenképpen - jertek el nagy szépen iskolába / Holott szép tudományt - vegyetek adományt - üdvösségre.// - Szereplői nálunk: „Gergely katonái”, v. „szent Gergely vitézei”, rendszerint iskolás fiúgyermekek, akik Szt Gergely p. napján az isk-nak egykor tanulókat toboroztak, s maguknak, az isk-nak, az isk-mesternek adományokat gyűjtöttek. A csapat tagjai: pp., kapitány, deák, fullajtár, huszárok, valamint az adományokat gyűjtő, hordozó „szatyros” v.”nyársas” (nevét arról a nyársról kapta, melyre egykor az adományul kapott szalonnát, lepényt fölnyársalták). Öltözetük szerepüknek megfelelő: a pp-nek pp-süvegszerű, a többinek a régi huszárcsákóra emlékeztető fejrevaló. Fölszerelésükhöz tartozik a vitézi fakard, Göcsejben szines kendő is van a vállukon, talán az egykori kacagány jeleként. Dugonics följegyzése szerint egykor lovon jártak, „zászlóval, kardosan, szalagos süvegben toborozták az iskolától húzódozó gyermekeket. Tartásuk, mozgásuk, énekük is katonás. Bár a szokás nyugati eredetű, némi külön magyar színe is van: verseiben, énekeiben, s bizonyára a szerepek megjátszásában is egykori katonatoborzók emlékei élnek.” - A Ny-i országrészeken a ~ szokáselemei összekeveredtek a II. 3-i balázsolással, melynek célja a legrégibb, 1650 k. változata szerint szintén a diákok számára való adománygyűjtés. A szigetközi balázsolóknak 11 tagja, a pp-nek szekretariusa is van, s a katonáknak „gyenyerálisa, seborvosa, isterázsamestere”; a „fullér” kalamussal és kalamárissal jár, s a parasztnak kapa van a vállán. A kosaras adománygyűjtők között lányok is vannak. A legrégibb változatban lányt is kérnek a gazdasszonytól. - A ~ a →rekordáció egyik jellegzetes alkalma. Az újkorban az ev. isk-k is átvették játékos katonai toborzás jelleggel, de több helyen, így Brassóban a későbbi időkben máj. első napjára került át. Élt a hétfalusi ev. csángók körében is. Jellemző, hogy a kétajkú Ipolyszögön m-ul és szl-ul is gergelyeztek, aszerint, hogy milyen házhoz mentek be. - A ~sal kapcsolatos visszaélésekre 1274: a salzburgi zsin. figyelmeztetett. A ~ szokása az isk. évkezdet megváltozásával feledésbe merült, de a Mikulás-járásban, s Rómában az Ara Coeli-baz. karácsonyi gyermek-prédikációiban továbbél. Egyh. isk-kban, szem-okban is szokás volt →aprószentek napján (XII. 28.) a ~hoz hasonlóan a növ-ek közül egy napra teljes elöljáróságot választani. A ~ bizonyos elemei ma a →farsangban fedezhetők föl. **-B.E.

Pallas VII:937. - LThK 1930. V:955. (s.v. Kinderbischof) - Bálint I:250. - MNL II:283, 358. - Székely 1995:151.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.