Fiume (horvátul Rijeka): a Quarnerói-öböl partján épült kikötőváros, városállam. - I. Története: 1) A 18. sz-ig. A partvidék és a környező szigetek lakói az ókorban a liburnosok voltak. Kr. e. 128: a tengerpart róm. uralom alá került. Ptolemaiosznál fölsorolt helységei: Flamona, Tersatica (a későbbi ~), Valcera, Senia (a későbbi Zengg). Augustus cs. Superior Provincia Illiricum néven szervezte meg. Az 5. sz. végén a keleti gótok, majd a bizánci császárság foglalta el Isztriát és Tersaticát. A 6. sz. 1. felében avarok uralma alá került, kiknek segédcsapataiként érkeztek a tengerpartra és a Balkánra a délszláv törzsek. 796: Erik friauli hg., Nagy Károly hadvezére Lovrannál legyőzte a tengerparti avarokat. Az avarok és gótok utódai elszlávosodtak. - A frank birod-ban Tersatica lakói megkeresztelkedtek, a várost védősztjéről, Szt Vidről Vitapolisnak, majd folyójáról Flumen Sancti Vitinek, Fiuménak (szlávul Rijeka) nevezték el. - 1077: ~t az aquileiai pártr. kapta hűbérül. 1139: Randeck Maccardo a ~ és az Isonzo folyó közti ter-et a Duino (Tybein) családnak, Isztria őrgr-jának hűbérbirtokul adta. ~t az őrgr. nevében várkapitányok kormányozták, egyh-ilag a pólai ppséghez tartozott. IV. Béla 1260: Zengget és Vindolt egészen a Riccina (Fiumara) folyóig Frangepán Frigyes és Bertalan vegliai comeseknek adományozta, így szomszédjává váltak. 1337: a Duinókkal kitört viszályban Bertalan csapata elfoglalta ~t. 1365: visszaadták Diuno Hugó birtokába, aki 1366: elismerte uralkodójának III. Albert Habsburg hg-et. 1382: a Habsburgok Triesztbe is bevonultak. - 1399: Ugolinnal a Duino család ffi-ága kihalt. Veje, Walsee Rambert őrgr. kapta meg a kikötővárossá fejlődő ~t. A város élén kapitány állt, akit 2 bíró (iudex rector) és az ítélőbíró (iudex maleficiorum) segített. A közig-t 16 tagú tanács irányította, a határozatokat a jegyző a 16. sz-tól ol-ul foglalta írásba. A tanácstagokat adó patricius családok nagyrészt ol-ok, kisebb részben elolaszosodott szlávok. Ekkor az Adria partjain a városi lakosság, a keresk. és az okt. nyelve ol. volt. - 1465: Walsee Farkas halála után ~ a Habsburgoktól függő birod. város lett, a cs. által kinevezett kapitányok kormányozták. 1508: a velencei hajóhad elfoglalta, élére közt. proveditort állítottak. 1509: Both András horvát bán visszafoglalta ~t, 1515: Miksa cs. „fidelissima urbs” címmel ruházta föl. A Balkánon terjeszkedő török ellen 1520-tól megerősítették ~t. I. Ferdinánd Jurisics Miklóst nevezte ki kapitányává, de a török ~ig soha nem jutott el. - 1526: kidolgozták a város statutumát, 1530. VI. 19: I. Ferdinánd megerősítette, ezzel törv-alkotói joggal fölruházott városállammá vált, s használhatta a „res publica” címet. Élén kapitány állt, a közig-t 50 tagú nagytanács s a tagjaiból alakult 25 tagú kistanács irányította. 1601: a VIII. Kelemen p. által szervezett 3 pápai sereg ~n keresztül indult Kanizsa ostromára s a török elleni harcra. - A 16. sz. közepén jelentek meg ~ban a kalóz →uszkókok. Bárkáik főleg ~ban készültek, 1599: a velenceiek miattuk bombázták ~t. - I. Lipót 1659: zászlót és címert adományozott ~nak. Címerében vörös mezőben kék bélésű, szalagos korona alatt balra néző kétfejű sas áll, kiterjesztett szárnyakkal, jobb lába sziklán, bal lába alól víz ömlik a tengerbe. E címert később Mo. középcímerébe is fölvették, Szlavónia és Erdély címerei közé ékelve. - A sp. örökösödési háború során 1702. IX. 12: a fr. hajóhad bombázta ~t, partra szállt csapatok sikertelenül kísérelték elfoglalni Tersatto várát. 1719. III. 18: cs. pátens ~t és Triesztet szabad kikötővé nyilvánította. 1720. XI. 29: ~ önállóan elfogadta a →Pragmatica Sanctiót. 1775: ~ képviselőtestülete kérte, hogy csatolják Mo-hoz, mert a kikötő kiépítését, a tengeri és keresk. forgalom föllendülését csak Mo-tól várhatják. - 2) 1776-1918. Mária Terézia 1776. VIII. 19: adománylevele Horváto-on keresztül, 1779. IV. 23: közvetlenül mint corpus separatumot „a kereskedelem és az ipar fölvirágoztatása érdekében ~t saját akaratából” Mo-hoz csatolta. A közig. élére Majláth József mint ~ és a →Magyar Tengermellék kormányzója került. II. József 1786: visszaállította a M. Tengermelléket, Szádrév és Portoré kikötőket, Czirkvenica és Novi mellékkikötőket a ~i kormányzó hatáskörébe utalta, Zengg és környéke még a →határőrvidékhez tartozott. 1797. X. 17: a campoformiói békében a Monarchia tengerpartja Velencétől Kattaróig terjedt. A fr. háborúk alatt Itáliában harcoló csapatokat ~n és Szádréven át látták el utánpótlással, a tengeri forgalom föllendült, a ~i kereskedők meggazdagodtak. - A m. ogy. ismételt határozatai és ~ kérései ellenére csak az 1807:4. tc. emelte törvényerőre ~ Mo-hoz csatolását. A horvátok szerették volna megszerezni ~t, bár a város lakosságának csak 20-25%-át alkották. Az ol. többség Mo-hoz ragaszkodott, tudván, hogy autonómiáját, nyelvét és kultúráját csak így őrizheti meg. -

1809. X. 14: a schönbrunni békében ~ és a M. Tengermellék fr. uralom alá került mint a Laibach központú illír kirság része. 1813: az osztrák csapatok visszafoglalták és Au-hoz csatolták. I. Ferenc 1822. VII. 5: ~t dekrétummal visszacsatolta Mo-hoz, és visszaállította eredeti határaival a M. Tengermelléket, amit az 1827:13. tc. szentesített. A város átvételére érkező Majláth József kir. biztost ~ népe kitörő lelkesedéssel, harangzúgással, fellobogózott házakkal, m. viseletben fogadta. 1820. u. számos m. család telepedett le ~ban, a keresk. és tengerészeti pályákon új utak nyíltak a fiatalok előtt. ~ a reform-országgyűlésekre mindig elküldte követeit, támogatta a reformellenzék pol-ját. A reformkorszak kormányzóinak, Ürményi Ferencnek és Nemeskéri Kiss Pálnak a működése alatt ~ fejlődésnek indult. 1845: Kossuth Lajos, majd Széchenyi István is fölkereste ~t. 1847: megkezdődött a nagy kikötő és a Mária Terézia-móló építése. Megépültek a tengerpartra vezető utak (Károly út, József út), a Károlyváros-Zengg közötti út, majd m. rt. megépítette a Lujza utat Károlyváros és ~ között. Tervek születtek, ogy. tárgyalások folytak Vukovár-~, Buda-~ vasút kiépítésére, de 1848-ig csak a tervek és a nyomvonal egy részének kitűzése készült el. 1830: 24 vitorlásból álló m. tengeri keresk. flotta, 1837: már 45 hosszújáratú m. keresk. hajó úszott a tengereken. - Az 1848-as m. alkotmányos reformokat ~ lelkesedéssel fogadta. III. 22: föliratban üdvözölték Kossuthot. Megszervezték és anyagilag támogatták a nemzetőrséget; 6 században 717 nemzetőr tevékenykedett, a kapitányok: Ürményi László, Matcovich Gáspár, Mohovich Döme, Radich Antal, Scarpa Pál, Suppe Ferenc. Vezényleti nyelvük az ol. volt. Susani Józsefet a m. ogy-be követnek választották. Az IV. 25: kinevezett gr. →Erdődy János ~i kormányzó irányította a ~ban működő ügynököket (akik →Dalmácia visszacsatolását készítették elő), s az Implacabile hajó megvásárlására és fölfegyverzésére irányuló tárgyalásokat. VII. végén Szádrév megtagadta a kormányzó utasításainak végrehajtását, és elismerte Jellasicsot. A m. kormány ~ védelmére honvéd zászlóaljat irányított a városba, de az osztrákok megakadályozták érkezésüket. VIII. 31: Jellasics parancsára az eszéki 53. gyalogezred horvát fölkelőkkel elfoglalta ~t. A m. kormány tiltakozott az uralkodónál, ~ küldöttséget menesztett Bécsbe, s követelte az idegen csapatok távozását. Néhány nappal később Jellasics csapataival átkelt a Dráván és megindult Buda elfoglalására. 1849. X. 24: közig. rendelet csatolta Szlavóniát, Muraközt, ~t és a M. Tengermelléket Horváto-hoz. 1850. II. 26: cs. pátens föloszlatta a horvát báni tanácsot, IV. 7: ~ban osztrák polg. törv-eket léptettek hatályba. IX. Pius 1852. XII. 18: Zágrábot érs. rangra emelte, a zenggi ppséget és a ~i kápt-t (mely eddig Kalocsához tartozott) alá rendelte. Ez kiélezte az ellentéteket a ~i ol-ok és horvátok között, az ol. lakosság saját ppségért küzdött. Bevezették a horvát közig. és okt. nyelvet, súlyosan sértve a város autonómiáját és a többségi ol-ok érdekeit. - ~ ol. lakossága hű maradt Mo-hoz. 1861. I. 31: a képviselőtestület föliratban kérte ~ visszacsatolását Mo-hoz, s hogy követei részt vehessenek a m. ogy-en. 1861: a horvát szábor választásokon ~ leadott 870 szavazatából 840-en ez állt: nessuno ('senki'). 1865. XII. 14: Ferenc József ogy. beszéde után ~ követelte, hogy léptessék életbe az uniót Mo-gal. 1867: a →kiegyezés hatására ~ban, a tengerparti városokban, Veglia szg-én kitűzték a m. zászlót. Fölvonulásokon követelték a visszacsatolást Mo-hoz. Smaich főispán több ~i vezetőt letartóztatott. 1867. IV. 11: az uralkodó Cseh Edét ~ városa és Fiume vm. kir. biztosává nevezte ki. ~ lakossága lelkesen fogadta, mindenütt m. zászlókat tűztek ki. Az 1868:30. horvát kiegyezési tc. leszögezte, hogy ~ „a magyar szent koronához csatolt külön test”, a város autonómiával rendelkezik. A m. ogy., a horvát szábor és ~ küldöttei között a ~ státusának megállapítására indított regnicolaris biz. tárgyalások 1869. V. 15-XII. 21: a horvát küldöttség ellenállása miatt nem vezettek eredményre. A m. kormány kidolgozta, az uralkodó 1870. VII. 29: jóváhagyta a „Fiumei provisorium” rendeletet: ~ közig-ának élén a m. kormány felügyelete alatt kormányzó áll, a város autonóm jogait tiszteletben tartják. ~ polgármesterét 56 tagú képviselőtestület választja meg, a városi közig., a bíróságok és az okt. hivatalos nyelve az ol. A rendelet m-horvát tengerpartot létesített a ~i Tengerészeti Hatóság (elnöke a kormányzó) irányításával, melyhez a ~tól Carlopagóig terjedő révhivatalok és kikötők, továbbá a tengerészeti igazgatás tartozott. - 1872: a ~i képviselőtestület megalkotta a városi statutumot, amit a belügymin. 1589/Eln./872. sz. alatt jóváhagyott: ~ a városból, a kikötőből és Plasse, Cosola és Drenova alközségekből állt. 56 tagú képviselőtestületébe 50-et a város, 2-2-t az alközségek választottak 6 évre. Hivatalos nyelve az ol., a ~ban dolgozó köztisztviselők ~i illetőséget és szavazati jogot nyertek. 1876: megalkották az „Iskolai Statutum”-ot. A magyarbarát Ciotta János 1870-től 25 é. volt ~ polgármestere. - 1867-1914: ~ hatalmas fejlődésnek indult. 1873. X. 23: megnyitották a ~-Károlyváros vasutat, ez közvetlen összeköttetést jelentett Budáig. Mo. anyagi erejét meghaladóan költött a kikötő és rakpartok kiépítésére, megteremtette és támogatta a m. tengeri keresk. rt-okat, s fejlesztette a keresk. flottát. ~ a világ legnagyobb forgalmú kikötőinek sorában a 26., ipari fejlődését tekintve Mo-on a 4. helyre került. - A ~ bekebelezését célzó horvát törekvések 1867 u. sem szűntek meg, az ellenzéki pártok programpontja volt. Horvát isk. térképek ~t horvát ter-nek tüntették föl. Susakból irányítva tüntetéseket szerveztek a m-ok és a ~i ol-ok ellen, a legnagyobbat (melyen a 79. gyalogezred horvát legénysége is részt vett) 1891. VI. 23/25: Ferenc József ~i látogatásakor. A ~i ol-ok a századfordulóig hűek maradtak Mo-hoz. 1879: megünnepelték a Mo-hoz csatolás centenáriumát, 1896: bandériummal vettek részt a milleniumi ünnepségeken. A századfordulón azonban az Olo-ból irányított és a monarchia ol-ok lakta tart-aiban egyre erősödő irredenta mozg. elérte ~t is. Megalakult és erősödött az ol. autonóm párt, mely 1897: a képviselőtestületi választásokon minden helyet megszerzett. A horvát kisebbség 1918-ig nem tudott képviselőtestületi helyet szerezni. 1900-tól ~ban is kibontakozott a munkásmozg., a szakszervezetek saját újságot adtak ki, sztrájkokat tartottak. A kormányzó föloszlatta a Giovinne Fiume egyes-et, majd javaslatára a kormány 1913: a képviselőtestületet, és fölfüggesztette az autonóm jogokat. Az I. vh. alatt a ~i ol-ok és a képviselőtestület lojális volt Mo-hoz. -

1867-1914: a m. kormány 55 millió K-t költött a kikötő kiépítésére. Mo. 150 km-es tengerparttal rendelkezett, a ~i kikötő rakpartjai 6,5 km hosszúak, tárházai 13.000 vagon árut fogadtak be, 6000 vagon árut nyílt ter-en tárolhattak. A kikötő vasúthálózata 61 km volt, így ~ a m. külkeresk. legerősebb bástyája lett. - 1910: ~ 49.726 lakosából 24.212 (51%) ol., kb. 10.000 (20%) m., 12.926 (25%) horvát; 45.150 (90,7%) r.k., 767 g.k.; 10.758-an (a lakosság 21,6%-a) beszéltek m-ul. - Az I. vh. kitörésétől ~ hajóforgalma jelentősen csökkent, a távolsági járatok megszűntek. 28 gőzhajót ellenséges kikötőben foglaltak le, 5-öt ellenséges hadihajók elsüllyesztettek. 1915. V. 23: Olo. az antant oldalán belépett a háborúba, VIII: léghajóról bombázta ~ kikötőjét és pályaudvarát. 1918. X. 23: a cs. és kir. 79. gyalogezred föllázadt egységei megszállták ~t. A kormányzói palota kis őrsége X. 29-ig ellenállt, ekkor Jekelfalussy Lajos, az utolsó m. kormányzó elhagyta ~t, s a város irányítását délszláv nemz. tanács vette át. XI. 18: Trieszt felől ol. tábornok parancsnoksága alatt antant csapatok érkeztek ~ba, a délszláv egységeket távozásra kényszerítették, az irányítást a ~i Ol. Nemz. Tanács vette át. - 1919. IX. 10: a saint-germaini béke ~t a Szerb-Horvát-Szlovén Kirsághoz csatolta. IX. 12: D'Annunzio (1863-1938) tábornok vez-ével ol. szabadcsapatok foglalták el ~t, mely 1920. XI. 12: a rapallói egyezményben a Népszövetség védelme alatt szabad város lett. 1922. X. 26: ol. csapatok vonultak be, s megszüntették a szabad város státust. 1924. I. 17: a római szerződésben ~ Olo-é, Susak az SHS Kirságé. 1941. IV. 10: kikiáltották az önálló horvát államot, Susak is része lett. 1945. V. elején a szovjet csapatok jug. partizánokkal elfoglalták ~t. 1947. II. 10: a →párizsi béke ~t, Isztriát és a szigeteket Jug-hoz, ezen belül Horváto-hoz csatolta. Trieszt szabad várost 1954. X. 5: Olo. visszakapta. Az egyezmény után a még megmaradt ~i ol. családok jelentős része áttelepült Olo-ba. 1990. X. 23: ~ az önálló Horvát Közt-hoz tartozik. - II. Egyházi intézményei. 1) Plébániái a pólai, 1787: a zengg-modrusi ppséghez, majd a kalocsai, 1852: a zágrábi érsekséghez tartoztak. A 17. sz. végén ~ban 25 egyhm-s pap volt. II. József a szegyh-on és a kapuc-ok tp-án kívül 2 pléb-t hagyott meg. 1870-1918: a vasárnapi szentmiséken fölváltva voltak ol., horvát és m. nyelvű prédikációk. - 2) A társaskáptalant 1340: már említik. 1405: Duino Erzsébet őrgrófnő a veprinázi tp-ot és birtokait a kápt-nak adományozta. I. Ferdinánd 1554: megerősítette kiváltságait. Kezdetben 10 stalluma volt, tagjait a knk-ok választották, a 18. sz: 8, 1816: 6, 1870: 5, végül 2 plnost a városi képviselőtestület választott közülük. I. Ferenc kápt. jelvényt adományozott, 1816: a képviselőtestület a knk-oknak patricius tanácsosi rangot adott. A kápt. birtokai jövedelmén kívül az egyh. tized 1/4-ét kapta. Nemeskéri Kiss Pál kormányzó 1838: javasolta, hogy a Vallásalapból kapjanak kiegészítést. A kápt. Nagyboldogasszony tp-a a 12. sz: épült. Arany monstranciája 1489: Frangepán Borbál ajándéka. - 3) Jezsuita rendház és kollégium, 1631-1773. Thonhausen Orsolya grné alapította rházukat. 1632: koll-ot, majd szem-ot nyitottak. 1638: Szt Vid és Modestus tiszt-ére sztelték tp-ukat, melyből később az érs. szegyh. lett. - 4) Az ágostonos konventot 1368: alapították. Tp-ukat Szt Jeromos tiszt. szentelték, a konventban 10-12 rtag élt. 1788: a konventot föloszlatták, épülete városháza lett. - 5) A kapucinusokat 1620: a képviselőtestület telepítette le. Ktorukban kb. 20-an éltek, 1789-től pléb-t vezettek. - 6) A bencés apácák 1660: telepedtek meg, 1777: leányisk-t nyitottak. - III. Iskolái. A 15. sz: a kápt-nak és a városi pléb-nak volt isk-ja. Az utóbbi a jezsuiták vezetése alatt 1627: kisgimn., 1632: nagygimn. Tanulólétszámok: 1686: 150, 1698: 175, 1710: 190, 1720: 202, 1723: 224, 1724: 231. - 1726: nyílt meg a jezsuita akad. bölcselet-tagozata, 1728: a teol. részleg. Tanulólétszáma 1728: 223 gimnazista, 42 bölcselet-tagozatos. A gimn. alsó o-aiban a segédnyelv az ol. volt. 1773-tól mint m. „királyi gimnázium” működött világi papok és tanárok vezetése alatt. 1777: az első, 1806: a második Ratio szerinti nagygimn. 1854: ném. tannyelvű főgimn. Az okt. nyelve 1863-tól a horvát. Tanulólétszámok: 1860: 119 (8), 1882: 198 (8), 1893: 379 (26). - A 6 o-os reálgimn., a „m. kir. áll. középiskola” 1870: nyílt meg, 1879: 6 o-os gimn., 1882, majd 1883: szervezték meg a VII-VIII. o-okat, az isk-t főgimn-má fejlesztve. Az első éretts-t 1883/84 végén tartották. Tanítási nyelv: olasz. Tanulólétszámok: 1883: 160 (10), 1900: 250 (13), 1910: 325 (22). - Az 1890: megnyílt áll. felsőbb leányisk-ban 1912: kezdték meg a leánygimn. o-ok megszervezését vegyes (m., ném., olasz, horvát) tanítási nyelvvel. Az első éretts. 1915/16 végén volt. Tanulólétszám 1916: 242 (9). - Az ol. nyelvű városi reálisk-ban 1912: indult meg az okt. - Az 1912/13-as tanévben 21 el. isk-ban 5058, 8 ismétlő isk-ban 530, 11 ipari tanonc isk-ban 497, 1 keresk. tanonc isk-ban 106, 2 polg. fiúisk-ban 555, 2 polg. leányisk-ban 519, az áll. felső leányisk-ban 147, az áll. leánygimn-ban 150, az áll. főgimn-ban 300, a főreálisk-ban 59, a felső keresk. isk-ban 86, a hajógépipari szakközépisk-ban 43 tanuló, a Kiviteli Akad-n 75, a Tengerészeti Akad-n 55 hallg. tanult. A r.k. egyh. 3 el. és 2 ismétlő isk-t tartott fönn. - M. nyelvű volt 5 el., 1 polg. fiú és 1 polg. leányisk., a leánygimn., 1 ismétlő isk., a főgimn., a hajógépipari szakközépisk., a Kiviteli Akad. és a Tengerészeti Akad. - Az 1918. XI. 3-i padovai fegyverszünet után az Ol. Nemz. Tanács fennhatósága alatt ~ban maradt m. tanárok és tanítók megalakították a M. Nevelőmunkások Egyes-ét, s fölhívták a m. kormányt, hogy tanácsukat minden isk-ügyben kérje ki. 1920 őszétől a ~i szabad áll. időszaka alatt a m. isk-k helyzete javult. Az 1920/21-es tanévben a raktárépületből alakított isk. 8 o-ában 22 tanító még több mint 200 tanulót oktatott. A →trianoni békeszerződés után a m-ok nagy része hazatelepült, a m. isk-k néhány év alatt elsorvadtak. -

IV. ~i kapitányok: 1453: Andrea Foramini, 1477: Gaspare Rauber, 1484: Baldassare Durer, 1495: Giovanni della Torre, 1507: Giovanni Rauber, 1510: Giovanni Fortunaro, 1512: Giovanni Mameger, 1521: Giovanni Abfalter, 1528: Jurisics Miklós, 1536: Girolamo Zara, 1542: Gaspare Ritschan, 1552: Giacomo Raumacher, 1560: Francesco Barbo, 1573: Paulo Zara, 1600: Leonardo Athens, Frederico de Krotenstein, 1608: Stefano Rovere br., 1637: Rayn br., 1639: Ferdinando Rovere br., 1671: Pietro Argento br., 1694: Ottavio Terzi br., 1712: Domenico Montanari br., 1725: Adelmo Patazi gr., 1733: Leopoldo Rayn br., 1740: Francesco Hohenwart. - ~i és M. Tengermelléki kir. kormányzók: 1776: Majláth József, 1783: Almássy Pál gr., 1788: Szapáry János Péter gr., 1791: Pászthory Sándor, 1801-09: Klobusitzky József, 1822: Majláth József, 1823: Ürményi Ferenc, 1837: Nemeskéri Kiss Pál, 1848. IV. 24-VIII. 31: Erdődy János gr., 1867: Cseh Ede, 1870: Zichy József gr., 1873: Szapáry Géza gr., 1883: Zichy Ágost gr., 1892: Batthyány Lajos gr., 1896: Abele Dezső br. (h. korm.), 1897: Gaál Tibor (h. korm.), Szápáry László gr., 1903: Gaál Tibor (h. korm.), Roszner Ervin br., 1905: Gaál Tibor (h. korm.), Szápáry Pál gr., 1906: Nákó Sándor gr., 1909: Wickenburg István, 1917: Jekelfalusy Zoltán, 1918: Egan Lajos (h. korm.), Fülep Lajos (kormánybiztos). H.Lá.

Batthyány Vince: Über das Ung. Küstenland in Briefen. Pest, 1805. - Szalay László: ~ a m. ogy-en. Pest, 1861. - ~i Keresk. és Iparkamara jelentése. Fiume, 1867-94. - Radich Ákos: ~ közjogi helyzete. Uo., 1883. - Hajnal Antal: ~ és kikötője. Uo., 1885. - M. tengerészeti évkv. Bp., 1890-1915. (évente) - Mo. városai és vármegyéi. ~ és a M-horvát tengerpart. Bp., 1895. - Kobler, Giovanni: Memorie per la storia della Liburnica Citta di ~. 1-3. köt. Fiume, 1896. - Lazarich, Carlo: ~ fiat lux. Uo., 1897. - ~i főgimn. értesítői 1900-1914. - Szántó Andor-Králl Vilmos: ~ államjogi helyzete. Bp., 1901. - Gonda Béla: M. tengerészet és a ~i kikötő. Uo., 1906. - Velics II:68. - Eöttevényi Olivér: ~ és a M. Tengermellék. Bp., 1913. - Fest Aladár: ~ és Mo. Uo., 1920. - Horváth Jenő: A m. kormány Adria pol-ja 1848/49-ben. Uo., 1927. - Bornemissza Felix-Bartos Dezső: Mo. és a tengerhajózás. Uo., 1942. - Joó Gyula: Másfélszázados küzdelem ~ birtokáért. Uo., 1942. - Krammer, Hans: Die Italiener unter Österreich-Ungarn. Bécs, 1954. - Mészáros 1988:186.

Fiume