🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > Erdődy
következő 🡲

Erdődy Gábor Antal, monyorókeréki, gr. (Pozsony, Pozsony vm., 1684. szept. 27.-Eger, Heves vm., 1744. szept. 26.): megyéspüspök. - Pozsonyban és 1698: Nagyszombatban tanult. 1703. XI. 16: a CGH növ-e lett, teol. dr., 1706. IV. 19: szubdiákonusként tért haza. Gömöri főesp., e javadalom elnyerése előtt 1708. XII. 31: sasvári főesp., a kir-tól kapta 1707: a győri, 1708. XII. 31: az esztergomi knk-ságot. 1711. X. 31: esztergomi nagyprép. és arbei vál. pp., 1712. VI. 6: az egri pp. kinev., majd visszavont h-e. 1713. III. 24: utódlási joggal Telekessy mpp. coadjutora, amit XI. Kelemen 1714. XII. 19: megerősített, egyben kinev. a numidiai Fesse-Sesseiton pp-ének. A bécsi udvari kpnában 1715. I. 15: pp-ké szent., Telekessy halála után III. 4: egri mpp., Heves és Külső-Szolnok vm. főispánja (30 é. főispánsága alatt a törv-ek ellenére csak 2x tartott vm. közgyűlést). A kiskörei, maklári, sarudi, tiszaroffi ref. tp-okat elvette, 1726: a mezőtúri tp-torony, 1730: vm. határozattal a törökszentmiklósi, tiszafüredi, tiszaföldvári ref. tp. lerombolását rendelte el. Kitűnt a szegények iránti bőkezűségével, sztség hírében halt meg. - Helynöke Foglár György volt. Haláláig viselte a jáki apáti c-et; egy ideig Varasd vm. főispánja volt. 1730-44: spp-e Máriássy Sándor tinnini fszt. pp. - Fm: Opusculum theologicum, in quo queritur an et qualiter possit princeps magistratus, dominus catholicus in ditione sua retinere hereticos; vel contra poenis eos, aut exilio ad fidem catholicam amplectendam cogere? Nagyszombat, 1721. (Névtelenül. ~ költségén nyomták, császári parancsra elkobozták.) - Antiphonale pro festis et dominicis. 1702. Kz. - Utóda az arbei c-en 1713. VI. 29: Spáczay Pál; az egri széken 1744. XII. 8: Barkóczy Ferenc.  88

Mendlik 1864:99. (1715-44: egri pp.) - Gams 1873:368. (1715-†1744: egri pp.) - Balássy III:230. (1715: feszi fszt. pp-ként Telekessy István spp-e) - Koncz 1892:74. - Zelliger 1893:108. - Szinnyei II:1407. - Pallas VI:325. - Fraknói 1895:433. - Kollányi 1900:326. - Veress II:107. - Sugár 1984:394. (aláírásával)

Erdődy István (16-17. sz.): választott püspök. - 1604. III. 12: nevezte ki Rudolf szerémi pp-nek, VIII. Kelemen s utódai nem ismerték el; utóda 1608 k. Majthényi László. T.E.

LBE:491/A. - Gams 1873:379. (56.)

Erdődy János, Erdődi, Bakóc, Bakócz, Bachaz (1490 k.-1521 nyara): megyéspüspök. - Köznemesi származású, apja, Miklós Bakócz Ferenc testvére volt. ~ testvérei: Bálint, Pál, Péter. Bakócz Tamás unokaöccse. - Az erdélyi egyhm. kispapjaként 1502: Ferrarában gimnazista, ekkor kapta a Kétházi Pál halálával megüresedett nagyprépságot. 1503: Bolognában tanult, ebben nagybátyja támogatta. Hazatérve titeli prép. Eubelnél 1511. V. 9: kinev., a MA-ban 1512: vál., 1512-18: tényl. zágrábi pp. Fiatal kora miatt az egyhm-t Bakócz Tamás érs. kormányozta; X. Leó 1518. III. 20: megerősítette, de ~ még fölszent. előtt lemondott. Mivel egyh. állásával járó kötelességeinek nem felelt meg, nagybátyja még a nagyprépságtól is megfosztotta. - Utóda 1518: Erdődy Simon. T.E.

Mendlik 1864:117. - Schem. Agr. 1868:36. (s.v. Erdődy, 1511: pankotai főesp.) - Schem. Zagr. 1870:XI. (38.) (s.v. Bakać); 1917:XIX. (39.) (s.v. Bakać) - Gams 1873:388. (42.) (1514-19: pp.) - Kollányi 1900:122. - Eubel III:359. (s.v. Bachaz [Bakócz de Erdőd]; 1511. V. 9: pp.) - Veress 1941:69. - Tört. Szle 1965:487. (Fügedi E. szerint 1474: született, 1519: halt meg. 1502: esztergomi prép., 1514-18: zágrábi pp.) - Kolarić 1995:229. (s.v. Bakač János, 1511-18, címerrel)

Erdődy János, monyorókeréki, gr. (16. sz. vége-1624 k.): megyéspüspök. - Tamás horvát bán fia. Ingolstadtban tanult, ahol 1613: az akad. rektora. II. Mátyás 1616: nevezte ki egri pp-ké, de p. megerősítést nem kapott. 1617: kir. tanácsos. Kormányzása idejére esik a →kassai vértanúk halála. Bethlen Gábor hadjárata miatt menekülnie kellett, javadalmát részben a szepesi kamara, részben Bethlen foglalta le. A nikolsburgi béke értelmében II. Ferdinánd 1622. VI. 1: visszaadta a szepesi kamara kezelésében levő javadalmakat az egri pp-nek. - Utóda 1624. X. 21: Pyber János. T.E.

Mendlik 1864:99. (1610-16: egri pp.) - Gams 1873:368. (58.) (1616-†1625: egri pp.) - Pallas VI:325. (1622-24: pp.) - Eubel IV:73. (1616: egri pp.) - Schem. Agr. 1975:12. (53.) (1616-25: pp.) - Sugár 1984:295.

Erdődy János, monyorókeréki, gr. (Velike, Vas vm., 1732.-Zágráb, 1806. márc. 23.): tábornok, horvát bán. - 1751: zászlós a József főhg-dragonyosezredben, 1754: kapitány a Batthyány-dragonyosezredben, 1760: a M. Nemes Testőrség alhadnagya alezr. ranggal, 1763: a Széchényi-huszárezred vezénylőezr-e, 1773: vezérőrnagy, 1783: altábornagy, az addigi Nádasdy-huszárezred új tulajdonosa, 1790. III. 31-1806. III. 23: Horváto. bánja, 1794: lovassági tábornok. A prot. Poroszo. elleni hétéves háború hőse. Z.J.

Erdődy János, monyorókeréki és monoszlói, gr. (Zágráb, Zágráb vm., 1794. jan. 10.-Bp., 1879. máj. 2.): fiumei kormányzó, Varasd vm. örökös főispánja, a főrendi ház örökös tagja, a helytartótanács tanácsosa. - Horváto. legnagyobb földbirtokos családjában született, mely az illír mozgalmak közepette a magyar ügy kitartó harcosa volt. ~ a reform ogy-eken szónoklataival tűnt föl. 1848. IV. 24-VIII. 31: Fiume és a M. Tengermellék kormányzója. Olaszokból és m-okból megszervezte a 6 századnyi (728 fő) fiumei nemzetőrséget, mely polg. ruhában, bal karján nemz. szín szalaggal szolgált. Számukra a károlyvárosi katonai parancsnokságtól 300 puskát szerzett, s a készletet házi- és vadászfegyverekkel egészítették ki. A városi rendőrségen kívül ez volt az egyetlen megbízható fegyveres testület. ~ irányította a Dalmácia visszacsatolását előkészítő m. közvetítőket, kapcsolatot tartott Dalmácia ol. városi polgárainak vezetőivel. Megszervezte az Implacabile hajó megvásárlását, hogy fölfegyverezve megszervezzék a szabharc. haditengerészetét. A hajót megszerezték, de angliai fölfegyverzése kudarcba fulladt. ~ javaslatára Mészáros Lázár hadügymin. Domini Vincét, a fiumei tengerészeti akad. tanárát honvédkapitánnyá és a hajó parancsnokává nevezte ki. ~ ismételten sürgette egy honvéd zászlóalj Fiumébe vezénylését, hogy Jellasics várható támadását elhárítsák, de csak ígéretet kapott. 1848. VIII. 31: Jellasics parancsára az 53. gyalogezred horvát fölkelőkkel elfoglalta Fiumét, s ez lett az első m. város, mely idegen kézre került. ~ elmenekült, megfosztották kormányzói, majd főispáni tisztétől, 1861: a m. ogy. követelésére főispáni rangját visszakapta. A főrendi ház ülésein rendszeresen részt vett. H.Lá.

Kobler, Giovanni: Memorie per la storia della Liburnica Citta di Fiume. Fiume, 1896. - Horváth Jenő: A m. kormány Adria-politikája 1848/49. Bp., 1927.

Erdődy László Ádám, monyorókeréki, gr. (1679. szept. 29.-Nyitra, Nyitra vm., 1736. máj. 12.): megyéspüspök. - ~ Kristóf fia. Pozsonyban és Bécsben tanult. 1698. X. 25: lett a CGH növ-e, teol. dr. 1701. IV. 6: papként tért haza, rákonyi apát, Győrött 1701-36: knk., pápóci prép. 1706-20: kir. h. kancellár, 1706: nyitrai mpp., győri javadalmának megtartásával. A kápt. javadalmai kiadását megtagadta. Kijavíttatta a háborúkban megrongált szegyh-at és ppi palotát. Kormányzata idején az egyhm-ben kb. 50.000 lelket térített a kat. hitre. 1720: követ Lengyo-ban. Szomolányban nyugszik. - M: Divus Ladislaus Hungariae rex... nationis Hungaricae tutelaris... Wien, 1695. - Utóda Nyitrán 1736. VIII. 9: Harrach János Ernő br. 88

Schem. Nitr. 1836:16. (55.), 1914:12. (64.) - Pauer 1847:404. - Mendlik 1864:56. (56.) (1706-36: pp.) - Idők Tanúja 1866. IX. 27. (Durdik Alajos) - Gams 1873:376. (60.) (†máj. 12.) - Pallas VI:325. - Schem. Jaur. 1897:38. (503.) (1708: nyitrai pp.) - Veress II:98. - Bedy 1938:453. (1708: nyitrai pp.; †máj. 12.) - Gulyás VII:616.

Erdődy Simon, Erdődi (1489.-Csázma, 1543. jún. 2.): megyéspüspök. - Köznemesi családból származott. Apja Balázs, testvérei: Péter, Benedek, János, Klára. Bakócz Tamás érs. támogatásával 1505: Bécsben, 1508-09: Padovában tanult. 1508. VII. 16: a Natio Hungarica tanácsosává választották. 1509. VIII. 10-IX. 29: részt vett a haza védelmében Miksa császár hadai ellen. 1511: pankotai főesp., egri knk., 1518. V. 23: kinev., 1519. III. 23: megerősített zágrábi mpp. 1525. V. 22: tagja volt a köznemesi törekvések ellen szervezett főúri ligának. 1526. VIII. 26: érkezett a kir. táborba testvérével, Péterrel és 700 lovassal. A mohácsi csatából megmenekült, I. János kir. kinevezésével XI. 11-1527. IX: egri mpp., →horvát-szlavón-dalmát bán. 1527. XI: hűséget esküdött I. Ferdinándnak, így zágrábi ppségét megtarthatta. 1528: Tahy Jánossal együtt elűzte a Zágrábot ostromló ném-sp. sereget. 1537: ~ élelmezte az Eszéknél harcoló Karcs János seregét, a Zrínyi grófokkal csatározott birtokviták miatt. - Pecsétjének (67x48 mm) képe 1522: a pecsétmező közepén Szt István kir. trónol hosszú, bő ruhában, koronával, vállát palást fedi, melyet elöl kapocs tart össze. Jobbjában liliomos jogar, baljában országalma, lába virágokkal díszes peremű zsámolyon. Háta mögött virágmintás trónkárpit, feje fölött gyámkövekre támaszkodó, oszlopoktól tartott, hármas tagolású →baldachin, melynek háromszögű oromzatait kúszólevelek, fiatornyok, támívek díszítik, legfelül gúlatető borítja. 2 oldalán háromszögű gyámköveken egy-egy angyal térdel háromszögű, kúszólevelekkel és fiatornyokkal díszített kisebb baldachinnal. Szt István előtt, tőle jobbra térdel ~ imára kulcsolt kézzel. A pecsét alsó részén az Erdődy-címer: álló, szimmetrikus tárcsapajzsban félkerékből kinövő szarvas. A címerpajzs fölött →mitra. Mind a címerpajzs, mind a térdelő ~ alakja áttöri a köriratot, melyet kívülről többsoros vonal, belülről gyöngysor határol. - Utóda Zágrábban 1543. VIII: Oláh Miklós, Egerben 1527. XI. 11: Szalaházi Tamás.  88

Mendlik 1864:117. (1543: pp.) - Schem. Agr. 1868:36. (1511: pankotai főesp., tévesen mint E. János!) - Schem. Zagr. 1870:IX. (49.); 1917:XX. (40.) (s.v. Simon Bakac de Erdend) - Nagy IV:63. - Gams 1873:388. (43.) - Matkovič 1888:XIII. (44.) - Margalits 1900:695; 1902:785. - Eubel III:359. (s.v. Simon Albertus de Zereni-Erdeud (Erdőd); 1519. III. 23: zágrábi pp.) - Veress 1941:657. - Tört. Szle 1965:487. - Sugár 1984:226. - Bodor 1984:60. - Kolarić 1995:233. (címerrel)

Erdődy Tamás, monyorókeréki és monoszlói, gr. (1558.-Krupina vára, 1624. jan. 17.): horvát bán. - 1581: Cserniknél legyőzte és elfogta Skender pasát. 1583-96: Varasd vm. adm-a, 1583. IX. 21-1595. III: horvát bán. 1584: Szluinnál a Zágráb vm-be betört Ferhát pasát győzte le, foglyait és zsákmányát elvette. 1585: lerombolta és fölgyújtotta a tör-nek hódolt Kosztajnica várát. 1586: Juvanecnél szétverte Ali basa 8000 fős seregét, 1587: Kopana várát foglalta vissza 15.000 foglyot ejtve, köztük a basa családját is, majd Ivanicsnál (Körös vm.) megverte a basa seregét. 1592: Hasszán boszniai basától Bresztnél vereséget szenvedett, a basa megszerezte Hrasztovicát, Gorát, Bihácsot, a béke ellenére fölépítette a Kulpánál Petrinja várát (Zágráb vm.). ~ Eggenberg és Auersperg seregével egyesülve 1593. VI. 13-22: Sziszeknél szétverte a Zágráb elfoglalására indult Hasszán pasa seregét; 12.000 török és a pasa elesett. 1595: Zrínyi György csapataival együtt elfoglalta Petrinja várát és lerombolta. 1596: a Bánságról lemondott, mire Mo. nádorának jelölték. 1598-1603. VIII. 19: étekfogómester, 1603. VIII. 19-1608: tárnokmester, 1607. III. 24-től Varasd vm. örökös főispánja, gr-i címet kapott. 1608. XII. 1-1615: lemondásáig ismét horvát bán; 1611: ismét nádornak jelölték, de vallási türelmetlenségére hivatkozva a prot. rendek választását megakadályozták. ~ perelte vissza a Zrínyiektől Monyorókeréket. 1615. IV. 27-1624. I. 15: tárnokmester. A zágrábi szegyh-ban I. 29: temették el. Kora egyik legsikeresebb m. hadvezére volt. H.Lá.-88

Nagy IV:64. - Eöttevényi Oliver: Über das staatsrechtlige Verhältnis Kroatien zu Ungarn. Tübingen, 1909. - Fallenbüchl 1988:124; 1994:132.


Erdődy Gábor (Bp., 1951. júl. 8.–): történész, diplomata. – 1970–75: az ELTE tört–ném. szakos hallg-ja. 1975-től megszakításokkal 19. sz. m. és Ny-eu. tört-et oktat az ELTE-n, 1976: drált, 1988: kandidált, 1999: habilitált. 1988: a Lőveni Kat. Egy. és a M. Koll. ösztöndíjasa, majd az Igen ifj. folyóirat és a M. Napló alapító szerk-je. No-ban 1990: diplomata, 1992: magyar nagykövet. 1996 hazatért, ismét az ELTE-n tanított és a milleniumi rendezvények min. biztosa. 2000: Széchenyi-ösztöndíjas, 2002: a bpi Andrássy Gyula Ném. Nyelvű Egy. tanára. 2002: szentszéki magyar nagykövet, X. 24: adta át megbízólevelét. – M: Herman Ottó és a társad-nemz. felemelkedés ügye. Bp., 1984. – A magyar kormányzat eu. látóköre 1848-ban. Bp, 1988. – Forr-ak Eu-ban 1848–1849. Uo., 1990. – A 19. sz. ném. liberalizmus. Uo., 1993. – Kényszerpályán. M. külpol. gondolkodás 1849-ben. Uo., 1998. – Deutsch–ung. Beziehungen im Prozeß der Annäherung an die Europäische Union 1990–1997. Bonn, 1997. – Nemzeteken innen és túl. Tanulm-ok Diószegi István 70. szül-napjára. Szerk. Pók Attilával. Bp., 2000. – Kossuth Lajos. Uo., 2002. – Batthyány Lajos. (+ Hermann Róbert: Szemere Bertalan) Uo., 2002. – Magyarhontól az újvilágig. Emlékkv. Urbán Aladár ötvenéves tanári jubileumára. Szerk. Hermann Róberttel. Uo., 2002. – Mitteleuropa. Politische Kultur und europäische Einigung. Hrsg. Baden-Baden, 2003. – Transformationserfahrungen. Zur Entwicklung der politischen Kultur in den EU-Kandidatenländern. Hrsg. Uo., 2003. – „Én csak fáklyatartó voltam.” Kossuth Lajos , a m. polg. forr. és szabharc irányítója, 1848–1849. Bp., 2006. – „Szabadságot mindenben és mindenkinek.” A belga alkotmányos rendszer létrejötte és működése, 1831–1848. Uo., 2006. **

Új Ember 2002. X. 27.

Erdődy Mária, monyorókeréki és monoszlói gr. SZLT (Bécs, Alsó-Au, 1884. máj. 22.–Rettenmünster, Kr. Rottweil, Württemberg, ??): szerzetesnő. – Szülők: Imre (1854–1925) cs. és k. kamarás, a főrendiház örökös tagja, Varasd vm. örökös főispánja, máltai lovag, a bajor Szt György lovagrend nagykomtura; Wall- és sonnenthurmi gr. Migazzi Irma (1854–1923) cs. és k. palotahölgy, csillagkeresztes hölgy. 88

Gudenus I:365.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.