Magyar Katolikus Lexikon > E > ezoterika


ezoterika (gör. 'befelé irányulás'), önmegváltás: misztikus v. gyógyító élményeket ígérő gyakorlat v. elmélet, amely csak egy zárt, beavatott kör tagjaihoz szól. - A 20. sz. előtti ezoterikus mozg-ak kis körökre korlátozódtak, ma ellenben tud-ok és vallások sora kínálja spirituális, totális és intuitív gondolatait mindazoknak, akiket az alternatív életstílus és tudás érdekel. Az ~ a 20 sz. végén a →teozófiától és →antropozófiától a →New Age-csoportokig számtalan változatot foglal magában, s mindegyik irányzat spiritualista és panteista elképzelések felé tart (→lélekvándorlás). - Az ~ ma kereszténység utáni spiritualitás. Képes ugyan legyőzni a kortárs materializmust és pesszimizmust, és igényesebb formái lelkesíthetnek újszerűségükkel és helyettesíthetnek ker. eszméket, de távol van tőle az őszinte →vallásosság, a krisztusi →kinyilatkoztatás elfogadása, s a készség, hogy élményeit fil-teol. vizsgálat alá vesse, és az Egyh. közösségében éljen.    Bernhard Grom

Schütz 1993:90.