ens absolutum (lat.): mindentől független, bármiféle korlátozástól, határtól, megvalósításra váró →lehetőségtől mentes →létező. A lét teljességét birtokolja (→actus purus), ezért mind a →lét, mind a →megismerés, mind az →erkölcsi rend végső →alapja és összehangolója. Vele szemben minden más létező függő valóság, ens relativum. - A teremtett lét rendje az ~tól mint →első októl függ, részesedő, esetleges és mástól való lét. A megismerés rendje mint első igazságtól, az erkölcsi rend mint törvényhozójától és végső céljától függ az ~tól. ~ egyedül →Isten. K.F.