🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > E > eklekticizmus
következő 🡲

eklekticizmus (a gör. eklektó, 'válogat' szóból): bölcseleti módszer, mely egységesítő szempont nélkül válogat a különböző bölcseleti rendszerek megállapításaiból. - Melléknévi formában (eklektikus) először Diogenész Laertiosz alkalmazta. →Alexandriai Kelemen állította föl az eklektika elvét. →Diderot egész fejezetet szentelt enciklopédiájában az ~nak. →Leibniz, majd V. Cousin saját irányzatának tekintette az ~t. Az ~ azokban a korokban jelentkezett, amikor nagy, zárt rendszerek éltek egymás mellett, s az ezeket képviselő isk-k közt vita zajlott (peripatetikusok és sztoikusok, 17-18. sz.). Cs.I.

LThK II:788.

A lexikon kora

A lexikon a budapesti Pálos Könyvtárban készült 1980 és 2013 között. A honlapon a korabeli szócikkek olvashatók, az újabb eseményeket, kutatási eredményeket a szócikkek nem tartalmazzák.