Magyar Katolikus Lexikon > E > egyetem


egyetem (lat. universitas, studium generale): felsőfokú oktatási intézmény az ifjúság tudományos képzésére. Nyilvánosan oktatja a tudományokat, vagy legalább néhány szaktudományt az adott kor legmagasabb szintjén. - Az első ~nek a salernói orvosi isk-t (1050 k., Itália) számítják, mely 2 évszázadon át volt az eu. orvostud. közp-ja. Kialakulásában része volt a montecassinói apátságnak, szervezetéről azonban csak 1231-től van dokumentum. - Az ~ intézménye részben a ker. Nyugat tudásvágyának növekedése, részben a városokon belüli testületek (universitates) hatására született meg. E közhatalom által elismert testületek saját szabályzatukkal őrködtek tagjaik jogai és kötelességei fölött. A 10-11. sz: a klérus tagjai is különböző testületekbe tömörültek. Természetes tehát, hogy a nagyobb isk-k növendékei és tanárai hasonló úton biztosították magukat a városi vezetőséggel szemben. - A kk. ~et studium generalénak is mondták, mivel olyan okt. intézmény volt, melyet minden társad. v. egyh. hovatartozásra való tekintet nélkül bárki látogathatott. A generale jelző tehát eredetileg a látogatók körére, és nem az oktatott tud-okra vonatkozott (előfordult, hogy egyetlen kara volt). Ezzel szemben az universitas elnevezés a tanárok (universitas magistrorum) v. a tanulók (universitas scholarium) v. mindkettőjük testületére utalt. A →céhekhez hasonlóan a tanárok testülete vizsgáztatás után adott engedélyt (licentia v. facultas ubique docendi), hogy a jelölt bárhol taníthasson. Így a diák a doctor v. magister cím elnyerésével a tanárok sorába lépett s az adott karon taníthatott. A növendékek zöme azonban nem ~i katedrán kezdte pályáját, hanem alacsonyabb fokon tanított, v. más, nem tanítói tevékenységet folytatott. Az ~ tud. életének sajátos része volt a →disputa (→bolognai egyetem, →párizsi egyetem). - Az ~ kezdetben egyh. intézmény volt, a hallgatók számára külön templommal. Pápai joghatóság alatt állt, a p. hagyta jóvá v. módosította a statutumokat, fölügyelt a hit tisztaságára, s gyakorolta a kar-alapítás kizárólagos jogát, különösen, ha teol-ról v. kánonjogról volt szó. De a világi hatalom érdeklődése is korán megmutatkozott: Barbarossa Frigyes a roncagliai gyűlésen 1158: hirdette ki Habita kezdetű rendelkezését az itáliai isk-k számára. A diákoknak fejedelmi oltalmat biztosított, melynek birtokában zavartalanul utazhattak, tanulhattak, s peres ügyekben a pp. és a diákbíróság alá tartoztak. E kiváltság kezdetben csak polgári, később bűntetőjogi kérdésekre is kiterjedt. 1200: Fülöp Ágost a párizsi isk-kat kiemelte a világi bíróság joghatósága alól, s az ~ kancellárjának joghatóságot adott a tanárok és diákok fölött. Ebből alakult ki később az ~ jogi autonómiája, mellyel saját keretein belül szabályzatot alkotott, megvédte kiváltságait, főként a helyi hatalommal szemben, eltiltott veszedelmes tanokat. A tanárok és diákok köré a "kiszolgáló személyzet" széles köre szerveződött: másolók, könyvkötők, könyvkereskedők stb. 1219. XI. 16: III. Honorius engedélyezte, hogy a teol. tanárai és hallgatói egyh. javadalmat élvezzenek. Ebből természetszerűen következett, hogy a magasabb egyh. hivatalokat ~et végzettekkel töltötték be. A 14. sz: a párizsi ~ rendszeresen tett javaslatot a p-nak a kinevezendőkről. A teol. és kánonjogi licencia és doktorátus előnyt jelentett a ppi v. knk. kinevezéseknél. Az egyre szaporodó ~eket egyh. és világi részről gazdagon javadalmazták. Ált. elismertté lett az elv, hogy ~et a p. v. az uralkodó alapíthat. - A teol. karok életében jelentős szerepe volt a szerzetes-, főként a →koldulórendeknek. A domonkosok 1217: Párizsban, 1224: Oxfordban, a ferencesek 1224: Oxfordban, 1230: Párizsban nyitottak konventet az ~ mellett. Hamarosan a kármelitáknak és az ágostonosoknak is konventje volt ezen ~ek mellett. E konventok a rtagok számára hosszú évekre szállást, kvtárat, nyugodt életet tudtak biztosítani, minek következtében a szerz. hallgatók kiváltak a többiek közül. A tanárok közt is voltak szerz-ek, de rendi kötöttségeik miatt nem viseltek ~i hivatalt, ami féltékenységet szült irántuk. A 13. sz. közepén ki is robbant a vita a szerz. kiváltságok korlátozása körül, de a p-k védelmükbe vették a szerz-eket. Az egyhm-s klérus magánszállásokon v. diákkoll-okban lakott és tanult. Olykor egy tanár v. önmaguk közül választott elöljáró felügyelt rájuk.

Támogatásukra ösztöndíjakat alapítottak, többnyire koll-hoz kötötten, amivel a diákok huzamosabb tanulását szorgalmazták és biztosították. Ilyen, a világi klérusnak szolgáló koll. volt Párizsban saját kpnával már a 13. sz. elején. Nevezetes lett a Robert Sorbon által 1257: alapított koll. a teol. kar mellett (a későbbi Sorbonne őse). 1350: Párizsban 19 koll-ban 375 ösztöndíjas hely volt. Hasonló volt a helyzet Bolognában, Padovában és Rómában. Különleges jelentősége lett a 2 nagy angliai koll-nak az oxfordi és cambridge-i ~ek mellett, ahol a 15. sz. végén az ellátás ingyenes volt, de a diákoknak valamelyik koll-hoz tartozniuk kellett. - A 13. sz: egymás után nyíltak az eu. ~ek. 1229: Toulouse, Orléans, 1222: Padova, majd Vercelli, 1347: Prága, 1354: Krakkó, 1365: Bécs, 1367: Pécs, 1379: Erfurt, 1385: Heidelberg, 1388: Köln, 1409: Lipcse, 1423: Lőven. - A késő reneszánsz korban az ~ kk. szervezetével és módszereivel szemben új irányzatok támadtak. Főként a facultas artiumon keresztül jelentek meg új fogalmak és fil. módszerek, pl. Arisztotelész eredeti szövegeinek tanulmányozásában, s egyre tágabb teret kapott a mat., a csillagászat és az orvostud. A nyelv- és irod-tud., melyet a többi tud-ok feltételének tekintettek, kimaradtak az ~ fejlődéséből: a nagy humanisták zöme nem tanított ~en. A szöveg- és történetkritikát, a kommentálást és a pol. problémákat magánkutatókra hagyták, v. olyan isk-kra, melyek mecénások v. városok alapításaként működtek, de nem voltak ~ek. A Scotus v. Szt Tamás módszerét követő disputák egészen a 16. sz. végéig folytak, de Rómában a sz. végén veszni hagyták a vitatkozó teol. katedráját (Bellarmin Szt Róbert). - A prot. ~ek természetszerűen szembefordultak a skolasztikus hagyományokkal, és egy új felekezeti tekintélyre támaszkodó ~típust alakítottak ki, mely egyre inkább a polg. hatalom alá került. Élénken tiltakoztak a tud. szabadsága ellen, minek eredményeként nem tudtak válaszolni a felvilágosodás kihívására. Elsőként az 1507: alapított wittenbergi ~ lett prot., követte 1527: a marburgi és mások. Egész Eu. prot. szellemi közp-ja Genf lett. E tanulmányi közp-okat kiszakították az Egyh. kezéből, s mindenütt a helyi polg. hatalom alá kerültek. Az abszolutizmus felé haladó államhatalom egyre nagyobb befolyást nyert az ~re, mely fokozatosan elvesztette kiváltságait, s végül áll. szervvé vált. - A 18. sz. végén reformmozgalom indult az ~eken, mely ált. támadta a kk. módszereket és formákat, s a tanulmányok új rendjét kereste. II. József az ~ belső rendjét bizonyos új hierarchia formájában próbálta megújítani. A fr. forr. mint minden kiváltság ellensége 1793. IX. 15: megszüntette az ~ intézményét, s helyette közvetlen áll. ellenőrzés alatt álló "különleges iskolákat" állítottak föl, főként orvosok és ügyvédek képzésére. Napóleon 1806: létrehozta a Francia ~et, "az egész birodalom egyedüli oktató és nevelő intézményét". Ez a velejéig szekularizált intézmény magában foglalta az összes oktatót a falusi tanítóktól a Sorbonne prof-aiig , s az irányítás a Grand Maître kezébe került. A párizsi ~től függő viszonyban állítottak föl más városokban 5 karos "akadémiákat", melyeken teol-t, jogot, orvostud-t, bölcseletet és irod-at tanítottak. Az ~ minden autonómiáját elveszítette. 1850: a közokt-ügyi min. lépett a Grand Maître helyére. 1896: az akad-k visszakapták az ~ nevet. - Az állam irányító szerepe az okt-ban és ennek teljes laicizálása Eu. minden orsz-ában s Amerikában is lezajlott. A teol. és kánonjogi karokat eltörölték v. legalább bizonyos fokig kivonták az egyh. tekintélye alól, miközben fennen hangoztatták a tanítás szabadságát. Az Egyh. elsősorban a klérus okt-ára figyelve új intézmények alakítására törekedett, melyekben hitelesen adható tovább a kat. tanítás. Ehhez természetesen országról országra vissza kellett nyernie a tanítás szabadságát, s az államilag is elismert akad. fokozatok adományozásának jogát. Az első újraalapított és valóban szabad kat. ~ 1835: a leuveni  (Belgium) volt. Az ~ ezután szinte mindenütt nemzeti jellegű intézmény lett. XI. Pius a Deus scientiarum Dominus ap. konst-ban rendelkezett a kat. ~ekről, 1924: jóváhagyta a kat. ~ek szövetségét. - →katolikus egyetem, →katolikus egyetemalapítási tervek Magyarországon, →egyházi egyetemek és karok, →katolikus felsőoktatás.

Újkori kat.  ~ek: 1553: Róma (Gregoriana), 1580: Róma (Aquinói Szt Tamás), 1627: Róma (Urbaniana), 1635: Nagyszombat, 1645: Manila, 1773: Róma (Lateráni), 1833: Washington-Georgetown, 1834: Lőven, 1875: Angers, Lille, Lyon, Párizs, 1876: Quebec, 1877: Toulouse, 1881: Bejrút, 1888: Santiago de Chile, 1889: Ottawa, Washington, 1896: Maynooth, 1904: Madrid, 1913: Tokió, 1920: Lublin, Milánó, 1923: Nijmegen, 1937: Bogotá, 1940: Róma (Szalézi), Salamanca, 1942: Lima, 1945: Medellín, 1947: Rio de Janeiro, São Paulo, 1950: Porto Alegre, 1954: Quito, 1956: Campinas, 1956: Niagara Falls, 1957: Havanna, Sherbrooke, 1960: Asmara, Buenos Aires, Pamplona, 1961: Guatemala, Taipei, Valparaiso, 1963: Bilbao, Caracas, 1965: Asunción, Panama, 1967: Lisszabon, 1972: Ponce, 1980: Eichstätt, 1981: Krakkó, 1983: Belo Horizonte, 1985: Curitiba, Montevideo, 1987: Santiago de los Caballeros, 1989: Varsó, 1992: Bp. - Kat. fil. és/vagy teol. karok: 1398: Róma (Marianum), 1571: Lima, 1822: Baltimore, 1890: Jeruzsálem (→École Biblique), 1926: Poona, 1927: Cagliari, 1929: Chicago, 1932: Dublin, 1932: Montréal, Párizs, San Miguel, Cambridge, USA, 1934: Berkeley, Saint Louis, Spokane, 1935: Milánó, 1939: Toronto, 1941: Belo Horizonte, Nápoly, Washington, 1954: Sydney, 1955: Trier, 1960: Ambatoroka, 1964: London, 1965: Da Lat, 1966: Paderborn, 1967: Burgos-Vitoria, 1968: Barcelona, 1970: Róma (Auxilium), 1971: Frankfurt am Main, München, 1972: Alwaye, 1973: Granada, Luzern, 1974: Chur, Delhi, Gallarate, Poznan, Valencia, 1975: Abidjan, Ottawa, 1976: Bangalore, Madras, 1978: Fulda, Linz, 1980: Palermo, 1981: Port Harcourt, Rio de Janeiro, 1982: Kaslik, Kottayam, México, Ranchi, 1984: Krakkó, Nagoya, Nairobi, Tal-Virtu, Yogyakarta, 1987: Kinshasa, 1988: Varsó, 1989: Zágráb. - Teol. karok kir. v. állami  alapítású, ma állami ~eken: 1365: Bécs, 1347: Prága, 1402: Würzburg, 1472: München, 1477: Tübinga, 1567: Strasbourg, 1570: Alamóc, 1586: Grác, 1619: Salzburg, 1635: Nagyszombat, 1657: Freiburg im Breisgau, 1669: Innsbruck, Zágráb, 1702: Boroszló, 1780: Münster, 1818: Bonn, 1878: Montréal, 1889: Fribourg, 1919: Pozsony, 1920: Ljubljana, 1946: Mainz, 1962: Regensburg, 1965: Bochum, 1970: Augsburg, 1972: Bamberg, 1978: Passau B.M.-**

Ábel Jenő: ~eink a kk-ban. Bp., 1881. - Paulsen: Die deutschen Universitäten. Berlin, 1902. - Fináczy Ernő: A kk. nevelés tört. Bp., 1914. - Felsőokt. Szle 1966:208. (Bajkó Mátyás: Fejezetek a m. felsőokt. tört-éből) - EC XII:857.