Magyar Katolikus Lexikon > D > deák


deák  →diák

Deák Anasztáz Imre, OSB (Réde, Veszprém vm., 1912. júl. 30.-Győr, 1945. nov. 20.): főiskolai tanár. - 1912. VII.30: lépett a r-be, 1933. VI. 27: ünn. fogadalmat tett, 1937. jún. 13: pappá sztelték. Bp-en teol-t tanult, 1938: főisk. tanár Pannonhalmán. Ittas orosz katonák Győrött Kálmán Odo rtársával együtt teherautóval halálra gázolták. - M: Szt Pál tanítása a megigazulásról, kül. tek. az ÓSz-re és a Rómaiakhoz írt levélre. Pannonhalma, 1942. - A szentatyák beszédei a karácsonyi és húsvéti ünnepkör vasárnapjaira. Ford. Pénzes Balduinnal és Hovay Endrével. Bp., 1944. (Az egyházatyák szentbeszédeiből 4.) H.V.K

PN 1987:199.

Deák Ferenc, kehidai (Söjtör, Zala vm., 1803. okt. 17.- Bp., 1876. jan. 28.): jogász, országgyűlési képviselő, 'a haza bölcse'. - Középisk-t Keszthelyen, 1812: Pápán, 1813/17: Nagykanizsán, a fil-t és a jogot Győrött végezte. Pesten gyakornok. Ügyvédként hazatért a családi birtokra, s a vm. tiszti ügyésze lett. Az árvaszék jegyzője, majd elnöke és táblabíró. Fizetéses megyei hivatalt nem viselt. Az 1832/36-i ogy-en IV. 15: leköszönő bátyja helyett Zala vm. ogy-i követe. Először XI. 23: szólalt föl a lengyelek ügyében, szót emelt a vallás- és lelkiismereti szabadság, a m. nyelv és nemzetiség érdekében. A 1839-i ogy-en az ellenzék vez-je, olyan bölcsességgel és ékesszólással, mely előtt a kormány is meghajolt. 1843: ismét követté választották, de a közteherviselés körüli zűrzavar miatt a mandátumot nem fogadta el. Ekkor már nagyon népszerű volt: 52 m. táblabírájává választotta, Zalában senki nem lépett a helyébe (üres maradt); a vm. gyűlésein mondott beszédei orsz. visszahangot keltettek. 1847: betegség miatt nem fogadhatta el a mandátumot. 1848: Pozsonyba ment, s a kormányban Batthyány Lajos kérésére elvállalta az igazságügyi tárcát. Egyensúlytartásra törekedett, ellenezte a törvény útjáról való letérést. IX. 11: a kormány többi tagjával együtt lemondott, de képviselőségét megtartotta. Az év végén tagja volt annak a biz-nak, mely békekövetségbe ment Windischgrätz hg. táborába. Batthyány letartóztatása után ~ot nem engedték Debrecenbe, ezért visszavonult kehidai birtokára. Többször is megkísérelte, hogy Debrecenbe menjen; az osztrák katonaság mindig visszafordította. 1850 tavaszán megidézték a pécsi hadbíróságra, de elbocsátották, mert "nem jelent meg Debrecenben a rebellisek conventjében." 1854 végén Pestre költözött, Vörösmarty árváinak gondviselője lett. 1858: megbízták a fölirat szerkesztésével, melyben az Akad. a kir-hoz fordult amiatt, hogy alapszabályának a tudomány és irod. magyar nyelven történő terjesztését elhatározó 1. §-ából a cs. és kir. kormányszékek ki akarták hagyatni a "magyar nyelven" szavakat. ~ célja az volt, hogy a nemzetben ébren maradjon az alkotmányos szabadság iránti érzék, mert remélte, hogy idők múlásával a m. alkotmány ismét helyreállítható lesz. 1861: Pest belvárosának ogy. képviselője. Az egyik párt "határozatban" akarta kifejezni a nemzet követeléseit. ~ ellenben föliratot akart a kir. elé terjeszteni. E föliratra a kir. mereven elutasító leirattal válaszolt. ~ egy második föliratot is küldött, melyben oly világosan kifejtette az alkotmányosság elméletét és a m. közjogot, hogy a jogos kívánságokat teljesíteni nem akaró hatalom csak az ogy. feloszlatásával felelhetett rá. 1865 húsvétján a Pesti Naplóban jelent meg ~ cikke, melyben kifejezte, hogy Mo. kir-ába veti reményét, s bizakodva tőle várja a jobb jövőt. Ezzel ~ a →kiegyezés úttörője lett, s a bécsi Debatte c. lapban közölte programját, előadva a m. kérdés megoldását. 1865. XII: az ogy. vezére lett, s be tudta bizonyítani, hogy  a m. alkotmány nem ellenkezik Au  létével és Eu érdekeivel. A porosz háború után ~ szellemében szül. meg a kiegyezés a kir. és a nemzet között, mely Mo. és az osztrák örökös tart-ok közjogi viszonyát mint →dualizmust szabályozta. Az 1867. VI. 8: a kir. koronázással ~ elérte célját. A kormányban nem vállalt szerepet, de egy ideig a parlamenti többség vezére volt. - Minden címet, rangot és kitüntetést visszautasított. 1854-től Pesten, az Angol királynő-vendéglő 2. em-én kis 2 szobás lakása volt. A nyarat Pusztaszentlászlón, sógoránál szokta tölteni. Később az Egyetem téri Hadik-féle házban Vörösmarty Bélánál és Ilonánál lakott. 1873. VI. 28: tartotta utolsó nagy beszédét a képviselőházban az egyházpolitikáról, föllépett a p.  →tévedhetetlenség dogmája ellen és a kötelező polgári házasság bevezetése mellett. - A Kerepesi temetőben II. 3: temették, s a nemzet költségén építettek mauzóleumot számára. - 1837. XI. 23: a M. Tud. Akad. t.b., 1855. IV. 19: ig. tagja. - M: Követjelentés az 1839-40-iki országgyűlésről. Hertelendy Károllyal. Pest, 1842. - ~nek 1871. V. 13: az orsz. képviselők asztalára letett fölírási javaslata. Uo., 1861 (Klny., Pesti napló) - Mo-nak országgyűlésileg egybegyűlt főrendei és képviselőinek júl. 6-ról költ fölirata ő felségéhez. Uo., 1861. - Mo. alkotmányos joga. Debrecen 1861. - ~ indítványára az 1861. évi júl. 21-én kelt leiratra a képviselőház által aug. 8-án egyhangúlag elfogadott fölírás. Pest, 1861. - Zágráb megye körlevele és az egyesülés. Uo., 1861. (Klny., Pesti Napló) - Adalékok a m. közjoghoz. Uo., 1865. (ném-ül Uo., 1865.) - ~ felirati javaslata ő felsége trónbeszédére. Uo., 1866. - ~ adomák. Uo., 1871. - ~ beszédei. Összegyűjt. Kónyi Manó. 1. köt. 1829-47. Bp. 1882; 2. köt. 1848-61. Uo., 1886; 3. köt. 1861-66. Uo., 4-6. köt. 1889. - ~ emlékezete. Összegyűjt. és jegyz. Váczy János. 1. köt. Gondolatok. 1833-73. Bp., 1889; 2. köt. Levelek. 1822-75. Uo., 1890. 88

Szinnyei II:671.

új

Deák Miklós (Kökényesd, Szatmár vm., 1944. okt. 3.-): g.k. parókus. - Szatmárnémetiben 1962. VI: éretts., VII. 5: emigrált. A teol-t Torontóban végezte, 1990. IX. 23: Wellandban (Ont.) diákonussá, 1991. VII. 31: Lvovban (Ukrajna) pappá szent. A Wellandi Ker. Szt. János g.k. egyhk. káplánja, 1992. XI: parókusa, 2002: itt lakik. 1998-: ellátja a Hamiltoni Szt Mihály Arkangyal g.k. egyhk-et is. Megnősült, 2 gyermekük született. s.k.

Deák Sándor Elek, OCist (Léva, Bars vm., 1811. júl. 7.-Székesfehérvár, 1861. ápr. 29.): tanár, tankönyvíró. - 1838. IX. 14: lépett a r-be. 1840. X. 11: pappá szent. Egerben, 1844: Székesfehérvárt, 1849: Zircen, 1850: Pécsett, 1851: Székesfehérvárt a gimn. lat-tanára. - M: Lat. nyelvtan elemei az alsó gimn. I-II. o-a használatára. 1-2. köt. Pest, 1853. - Lat. olvasókv. az alsó gimn. I-II. o-a használatára. 1-2. köt. Uo., 1853. - Lat. szókötés az alsó és felső tanodai ifj. használatára I. rész. Esettan. A III. o. használatára. Uo., 1853. II. rész: Módszertan. A IV. o. használatára. Uo., 1858. - Lat. olvasmányok az el. tanodák IV. o-a használatára. Uo., 1858. **

Szinnyei II:686. - Békefi 1896:337. - Lakatos 1914:185. - Gulyás V:386. - Schem. Cist. 1942:217.

új

Deák Sándor (Gyula, Békés vm., 1912. szept. 8.-Deszk, 1996. febr. 7.): népfőiskolai igazgató. - Az el. isk-t Piskin és Szegváron, a gimn-ot 1923-31: a piaristáknál végezte Szegeden. Itt az egy-en 1935: államtud. dr. A KALOT-hoz 1935: csatlakozott, Kalocsán, Jánoshalmán, Bpen, Erdélyben működött. 1941: házasságot kötött Czinder Margittal, 2 lányuk született. 1942: Endrődön népfőiskolai igazgató. 1945. IV. 4-1948. XI. 28: orosz hadifogságban. 1949: a szegedi gázgyárban munkás, gépipari technikusi végzettséget szerzett. Nyugdíjzása után gáz- és vízvezetékszerelő kisiparosként dolgozott. s. k.