🡰 előző
Magyar Katolikus Lexikon > D > deák
következő 🡲

deák  →diák

Deák Anasztáz Imre, OSB (Réde, Veszprém vm., 1912. júl. 30.-Győr, 1945. nov. 20.): főiskolai tanár. - 1912. VII.30: lépett a r-be, 1933. VI. 27: ünn. fogadalmat tett, 1937. jún. 13: pappá sztelték. Bp-en teol-t tanult, 1938: főisk. tanár Pannonhalmán. Ittas orosz katonák Győrött Kálmán Odo rtársával együtt teherautóval halálra gázolták. - M: Szt Pál tanítása a megigazulásról, kül. tek. az ÓSz-re és a Rómaiakhoz írt levélre. Pannonhalma, 1942. - A szentatyák beszédei a karácsonyi és húsvéti ünnepkör vasárnapjaira. Ford. Pénzes Balduinnal és Hovay Endrével. Bp., 1944. (Az egyházatyák szentbeszédeiből 4.) H.V.K

PN 1987:199.

Deák Ferenc, kehidai (Söjtör, Zala vm., 1803. okt. 17.- Bp., 1876. jan. 28.): jogász, országgyűlési képviselő, 'a haza bölcse'. - Középisk-t Keszthelyen, 1812: Pápán, 1813/17: Nagykanizsán, a fil-t és a jogot Győrött végezte. Pesten gyakornok. Ügyvédként hazatért a családi birtokra, s a vm. tiszti ügyésze lett. Az árvaszék jegyzője, majd elnöke és táblabíró. Fizetéses megyei hivatalt nem viselt. Az 1832/36-i ogy-en IV. 15: leköszönő bátyja helyett Zala vm. ogy-i követe. Először XI. 23: szólalt föl a lengyelek ügyében, szót emelt a vallás- és lelkiismereti szabadság, a m. nyelv és nemzetiség érdekében. A 1839-i ogy-en az ellenzék vez-je, olyan bölcsességgel és ékesszólással, mely előtt a kormány is meghajolt. 1843: ismét követté választották, de a közteherviselés körüli zűrzavar miatt a mandátumot nem fogadta el. Ekkor már nagyon népszerű volt: 52 m. táblabírájává választotta, Zalában senki nem lépett a helyébe (üres maradt); a vm. gyűlésein mondott beszédei orsz. visszahangot keltettek. 1847: betegség miatt nem fogadhatta el a mandátumot. 1848: Pozsonyba ment, s a kormányban Batthyány Lajos kérésére elvállalta az igazságügyi tárcát. Egyensúlytartásra törekedett, ellenezte a törvény útjáról való letérést. IX. 11: a kormány többi tagjával együtt lemondott, de képviselőségét megtartotta. Az év végén tagja volt annak a biz-nak, mely békekövetségbe ment Windischgrätz hg. táborába. Batthyány letartóztatása után ~ot nem engedték Debrecenbe, ezért visszavonult kehidai birtokára. Többször is megkísérelte, hogy Debrecenbe menjen; az osztrák katonaság mindig visszafordította. 1850 tavaszán megidézték a pécsi hadbíróságra, de elbocsátották, mert "nem jelent meg Debrecenben a rebellisek conventjében." 1854 végén Pestre költözött, Vörösmarty árváinak gondviselője lett. 1858: megbízták a fölirat szerkesztésével, melyben az Akad. a kir-hoz fordult amiatt, hogy alapszabályának a tudomány és irod. magyar nyelven történő terjesztését elhatározó 1. §-ából a cs. és kir. kormányszékek ki akarták hagyatni a "magyar nyelven" szavakat. ~ célja az volt, hogy a nemzetben ébren maradjon az alkotmányos szabadság iránti érzék, mert remélte, hogy idők múlásával a m. alkotmány ismét helyreállítható lesz. 1861: Pest belvárosának ogy. képviselője. Az egyik párt "határozatban" akarta kifejezni a nemzet követeléseit. ~ ellenben föliratot akart a kir. elé terjeszteni. E föliratra a kir. mereven elutasító leirattal válaszolt. ~ egy második föliratot is küldött, melyben oly világosan kifejtette az alkotmányosság elméletét és a m. közjogot, hogy a jogos kívánságokat teljesíteni nem akaró hatalom csak az ogy. feloszlatásával felelhetett rá. 1865 húsvétján a Pesti Naplóban jelent meg ~ cikke, melyben kifejezte, hogy Mo. kir-ába veti reményét, s bizakodva tőle várja a jobb jövőt. Ezzel ~ a →kiegyezés úttörője lett, s a bécsi Debatte c. lapban közölte programját, előadva a m. kérdés megoldását. 1865. XII: az ogy. vezére lett, s be tudta bizonyítani, hogy  a m. alkotmány nem ellenkezik Au  létével és Eu érdekeivel. A porosz háború után ~ szellemében szül. meg a kiegyezés a kir. és a nemzet között, mely Mo. és az osztrák örökös tart-ok közjogi viszonyát mint →dualizmust szabályozta. Az 1867. VI. 8: a kir. koronázással ~ elérte célját. A kormányban nem vállalt szerepet, de egy ideig a parlamenti többség vezére volt. - Minden címet, rangot és kitüntetést visszautasított. 1854-től Pesten, az Angol királynő-vendéglő 2. em-én kis 2 szobás lakása volt. A nyarat Pusztaszentlászlón, sógoránál szokta tölteni. Később az Egyetem téri Hadik-féle házban Vörösmarty Bélánál és Ilonánál lakott. 1873. VI. 28: tartotta utolsó nagy beszédét a képviselőházban az egyházpolitikáról, föllépett a p.  →tévedhetetlenség dogmája ellen és a kötelező polgári házasság bevezetése mellett. - A Kerepesi temetőben II. 3: temették, s a nemzet költségén építettek mauzóleumot számára. - 1837. XI. 23: a M. Tud. Akad. t.b., 1855. IV. 19: ig. tagja. - M: Követjelentés az 1839-40-iki országgyűlésről. Hertelendy Károllyal. Pest, 1842. - ~nek 1871. V. 13: az orsz. képviselők asztalára letett fölírási javaslata. Uo., 1861 (Klny., Pesti napló) - Mo-nak országgyűlésileg egybegyűlt főrendei és képviselőinek júl. 6-ról költ fölirata ő felségéhez. Uo., 1861. - Mo. alkotmányos joga. Debrecen 1861. - ~ indítványára az 1861. évi júl. 21-én kelt leiratra a képviselőház által aug. 8-án egyhangúlag elfogadott fölírás. Pest, 1861. - Zágráb megye körlevele és az egyesülés. Uo., 1861. (Klny., Pesti Napló) - Adalékok a m. közjoghoz. Uo., 1865. (ném-ül Uo., 1865.) - ~ felirati javaslata ő felsége trónbeszédére. Uo., 1866. - ~ adomák. Uo., 1871. - ~ beszédei. Összegyűjt. Kónyi Manó. 1. köt. 1829-47. Bp. 1882; 2. köt. 1848-61. Uo., 1886; 3. köt. 1861-66. Uo., 4-6. köt. 1889. - ~ emlékezete. Összegyűjt. és jegyz. Váczy János. 1. köt. Gondolatok. 1833-73. Bp., 1889; 2. köt. Levelek. 1822-75. Uo., 1890. 88

Szinnyei II:671.

új

Deák Miklós (Kökényesd, Szatmár vm., 1944. okt. 3.-): g.k. parókus. - Szatmárnémetiben 1962. VI: éretts., VII. 5: emigrált. A teol-t Torontóban végezte, 1990. IX. 23: Wellandban (Ont.) diákonussá, 1991. VII. 31: Lvovban (Ukrajna) pappá szent. A Wellandi Ker. Szt. János g.k. egyhk. káplánja, 1992. XI: parókusa, 2002: itt lakik. 1998-: ellátja a Hamiltoni Szt Mihály Arkangyal g.k. egyhk-et is. Megnősült, 2 gyermekük született. s.k.

Deák Sándor Elek, OCist (Léva, Bars vm., 1811. júl. 7.-Székesfehérvár, 1861. ápr. 29.): tanár, tankönyvíró. - 1838. IX. 14: lépett a r-be. 1840. X. 11: pappá szent. Egerben, 1844: Székesfehérvárt, 1849: Zircen, 1850: Pécsett, 1851: Székesfehérvárt a gimn. lat-tanára. - M: Lat. nyelvtan elemei az alsó gimn. I-II. o-a használatára. 1-2. köt. Pest, 1853. - Lat. olvasókv. az alsó gimn. I-II. o-a használatára. 1-2. köt. Uo., 1853. - Lat. szókötés az alsó és felső tanodai ifj. használatára I. rész. Esettan. A III. o. használatára. Uo., 1853. II. rész: Módszertan. A IV. o. használatára. Uo., 1858. - Lat. olvasmányok az el. tanodák IV. o-a használatára. Uo., 1858. **

Szinnyei II:686. - Békefi 1896:337. - Lakatos 1914:185. - Gulyás V:386. - Schem. Cist. 1942:217.

új

Deák Sándor (Gyula, Békés vm., 1912. szept. 8.-Deszk, 1996. febr. 7.): népfőiskolai igazgató. - Az el. isk-t Piskin és Szegváron, a gimn-ot 1923-31: a piaristáknál végezte Szegeden. Itt az egy-en 1935: államtud. dr. A KALOT-hoz 1935: csatlakozott, Kalocsán, Jánoshalmán, Bpen, Erdélyben működött. 1941: házasságot kötött Czinder Margittal, 2 lányuk született. 1942: Endrődön népfőiskolai igazgató. 1945. IV. 4-1948. XI. 28: orosz hadifogságban. 1949: a szegedi gázgyárban munkás, gépipari technikusi végzettséget szerzett. Nyugdíjzása után gáz- és vízvezetékszerelő kisiparosként dolgozott. s. k.


Deák Anna Verdiána SDS (Vérteskethely, Komárom vm., 1901. júl. 5.–Vác, 1977. febr. 25.): szerzetesnő. – 1928. I. 12: Bpen lépett a Szalvátor nővérek r-jébe. Első fog-át 1929. IX. 8: uitt, örök fog-át 1935. IX. 8: Máriabesnyőn tette. Bpen az Uzsoki u. kórházban ápolónő. Karcagon a közs. isk-ban, Mernyén a piaristák háztartásában dolg. Utolsó éveit a váci szoc. otthonban töltötte. r.k.

Deák István, Esteban, Stephen (Barcs, Somogy vm., 1938. nov. 8.–): görögkatolikus pap. – A gimn-ot Bpen a Kölcsey Gimn-ban kezdte. 1956: részt vett a forr-ban; amikor az ÁVO és az or. katonaság XI. 15: kezdte összeszedni a társait, ~ Au-ba menekült. 1957. VI. 10: a gräni Magyar Gimn-ban éretts. Ősszel Innsbruckban a Canisianumban kispap. 1959: belépett a jezsuita r-be, s a novic. után a fil-t a pullachi Berchmanskollegban végezte München mellett. Misszion-nak készült, a tajvani Fu Jen Egy-en 1964: kínai nyelvet, 1966–68: teol-t tanult. – Papi eszménye a munkáspap volt. Mivel ezt az életformát Róma betiltotta, 1968. IV: kilépett a r-ből. 1969. I. 2: házasságot kötött Wang Marguerittel. Torontóba (Kanada) költöztek. 1971. VIII. 1–1995. VII. 30: a torontói egy. főkönyvtárának főállású munk. Közben 1968–77: teol-t tanult, 1977. XI: drált. 1983. I: hivatalosan rítust változtatott, g.k. lett, IV. 10: Torontóban diákonussá szent. Közben az É-amerikai pp-ök kérésére Róma a g.k. pp-nek megtiltotta, hogy nős embereket pappá szenteljen. Ezért pp-e elküldte Lvivbe (SZU), ahol Volodimyr metropolita 3 másik kanadaival 1988. XI. 23: pappá szent. (a KGB megfigyelése miatt a lakásában). 1989. IV–1997. X. 26: a Hamiltonban (Ont.) a Szt Mihály magyar g.k. egyhközs. adm-a. – Egyetemista korától kezdve dolgozott teljes munkaidőben: 25 é. az egy. kvtárában, papként (hogy a nappalok szabadok legyenek) éjszaka dolgozott, 1996. VII-tól (2001: is) biztonsági éjjeli őr. Kanadában a g.k. parókiák anyagi helyzetük szerint állapodnak meg papjaik ellátásáról. ~ egyhközs-e szegény, ezért paptársával úgy döntött, hogy ellátásukat kezük munkájával biztosítják. 1998. XI–(2001 is): a Christ the Good Shefard ukrán kat. egyhközs. lelkésze. – M: Collectanea Universitatis Fu Jen 1971:51. (Yen yü chi sheng shih. ‘Ige és szentség’). – New Testament Canon and Catholicity. Toronto, 1970. – Apokatastasis. Uo., 1970. (dissz.) – M-ul: Ismert ismeretlen. Versek. Uo., 1975. s.k.

Deák Julianna Jozefa SZLT (Endrefalva, Nógrád vm., 1907. jún. 22.–Bakonybél, 1986. ápr. 18.): szerzetesnő. – A polg isk. után csecsemő- és gyermekgondozó képesítést szerzett. 1926. IX: 27: Bp-en lépett a r-be. –1950 u. a pécel szociális betegotthonban dolg.. 1986. IV: 8: a a bakonybéli szoc. otthonba költözött, 10 nap mulva meghalt. r.k.

Deák Leó (Kula, Bács–Bodrog vm., 1888. jan. 14.–Újvidék, 1945. nov. 5. k.): ügyvéd, főispán, ogy. képviselő. – Szülők: Béla ig-tanító, Schnegon Gizella. A kalocsai jezsuita főgimn. 1906: éretts. Bpen Keresk. Akad. végzett, bankhivatalnoksága idején joghallg., a bpi Tud.egy. jogi és államtud. drrá avatta, majd ügyvédi okl. szerzett és Zomborban ügyvédi irodát nyitott. – Az I. vh. idején önkéntes a repülőknél, majd a motorcsónakos különítménynél a Duna-flotillánál és a tengerészetnél, végül a gyalogságnál szolgált és a 23. gy.ezr. tisztjeként szerelt le. – 1921: a délvidéki M. Párt egyik szervezője, 1922–24: egyik titkára; 1924–29: alelnöke. 1927–29: tartománygyűlési képviselő. A délvidéki m-ság képviselője a →Népszövetségben az európai kisebbségi kongressz-okon. 1925–39: az Európai Nemzetiségi Kongr-on 11x vett részt. Föltűnést keltett a Népszövetségnél beadványa a zentai Szt István-baz. ügyében. Ügyvédtársaival kb. 28 beadvánnyal fordulta a Népszövetséghez, a délvidéki m-ok jogsérelmeit ismertetve, de a világszervezet nem válaszolt folyamodványaikra. Úgy a kisebbségi kongresszusokon, mint az Internationale Union előtt tartott szókimondó beszédei ismertté tették nevét. A világlapokban MacCartney oxfordi egy. tanárral és M. Bakerrel vitázott a kisebbségek érdekvédelmében. „Jugoszláv agrárreform egy eset tükrében” c. tanulmánya ang. pol. körökben hatott leleplezően. A jugoszláv diktatúra, a párt föloszlatása után kb. 30 délvidéki m. kultúregyes. alapításának közreműködő támogatója. Sokat járt külföldön a kisebbségi magyarság érdekében. Belgrádban megalapította az 1919 után egyetlen oktató m. tanítóképzőt (a kb. 480.000 m. számára), megszerezte a zombori M. Olvasókör, a szabadkai Népkör és még sok egyéb egyletek működési engedélyét a belgrádi hatóságoktól. Átállította a belgrádi Bolyai Farkas egy. diákegyes. irányát ker. nemzeti irányba. – A szerb megszállás alatt tartományi képviselő volt. Megmentette a csődtől az újvidéki Reggeli Újságot, és belefolyt a Kalangya c. szépirod. lap irányításába, annak szellemi vezetője 1941-ig. – 1941. IV. 11: a visszacsatolás után a nemzethűségi igazolásokat kiadó zombori 5-ös biz. tagja. 1941. V–1944: (a délvidéki szerbek javaslatára is) behívott ogy. képviselő. 1941. VI–1944. III. 31(?): a ném. megszállásig Bács–Bodrog vm. és Zombor város főispánja (főispán utóda Piukovics József a M. Megújulás Pártja bácskai vez-je), 1943. III–: a leváltott Fernbach Péter (1895–1945) főispán helyett Újvidék főispánja is. (Fernbach Péter pere előkészítésekor 1945: „eltűnt” a vizsgálati fogságban.) Eredménytelenül kért kegyelmet az 1943. I. 16: halálra ítélt Svetozar Markovics partizánnak. – 1945. III. 11: háborús bűnökkel vádolt ártatlanként maga jelentkezett Bpen a szovjet katonai hatóságoknál, akik átadták szerbeknek. A délvidéki magyarirtás X. 20–XI. 5: terrorperében →Krámer Gyulával, a Délvidéki M. Közművelődési Szöv. alapító elnökével és Báthory Géza, Könyöki József, Tallián József, Zombori Gyula, vádlottársaival együtt – valamennyiüket felelőssé téve az 1942. I. 4: délvidéki razziáért – amikben részvételüket 1945. XI. 3: tárgyaláson semmivel nem bizonyították, „háborús és népellenes” bűnökkel vádolva halálra ítélték és kivégezték. – Írásai: M. Kisebbség 1926. IX. 15: M. referátumok a genfi kisebbségi kongr-on. (~: A választói jogról; Flachbarth Ernő: A szervezés ügyéről; Jakabffy Elemér: Az állampolgársági jogról), 1929. IX. 16: A Népszöv. és kongresszusunk jövő feladatai; 1931. IX. 16: Fegyverkezés és kisebbségi kérdés; 1934. XI. 16: Keserű panasz; 1936. X. 1. (Beszéde: A népkisebbségel életjogairól az európai államokban), 1940. VI. 16: M. kisebbségi nyilatkozatok a Vajdaság kettéosztása ellen: ~ újverbászi [IV. 20.] és Várady Imre bajmoki [IV. 26.] beszédeiből) – 1923: a szabadkai Hírlap, 1929: a zombori Friss Újság 1940: a Délvidéki Magyarság egyik alapítója; a zombori Bácskai Újság 1929–1930: hetilap fel. szerk. és kiadó tulajdonosa. 88

Új Idők lex. VII:1633. – Gulyás V:382. – De Sgardelli 1941:80. – Ker. m. közél. alm. 1944. IV:62. – A. Sajti 1987:292; 2004:339. – Kazai Magdolna: M. Kisebbség 1922–1942. Repertórium. Szeged, 1993. II:61. – Csuka János: A délvidéki m-ság tört-e. 1918–1941. Bp., 1995.

Deák Mária Berchmana, KN (Lábod, Somogy vm., 1907. szept. 16.–Bakonybél, 1985. jún. 5.): szerzetesnő. – Zsámbékon 1925. IX. 30: lépett a keresztes nővérek r-jébe, fog-át uo. 1930. I. 6: tette. Zsámbékon dolg. – A szétszóratás után 1950. VI. 10–IX. 20: Máriabesnyőn internált, majd Nagyatádon, utolsó éveiben a bakonybéli szoc. otthonban élt. r.k.

Deák Miklós (Kökényesd, Szatmár vm., 1944. okt. 3.–): g.k. parókus. – Szatmárnémetiben 1962. VI: éretts., VII. 5: emigrált. A teol-t Torontóban végezte, 1990. IX. 23: Wellandban (Ont.) diákonussá, 1991. VII. 31: Lvovban (Ukrajna) pappá szent. A Wellandi Ker. Szt. János g.k. egyhk. káplánja, 1992. XI: parókusa, 2002: itt lakik. 1998–: ellátja a Hamiltoni Szt Mihály Arkangyal g.k. egyhk-et is. Megnősült, 2 gyermekük született. s.k.

Deák Sándor (Gyula, Békés vm., 1912. szept. 8.–Deszk, 1996. febr. 7.): népfőiskolai igazgató. – Az el. isk-t Piskin és Szegváron, a gimn-ot 1923–31: a piaristáknál végezte Szegeden. Itt az egy-en 1935: államtud. dr. A KALOT-hoz 1935: csatlakozott, Kalocsán, Jánoshalmán, Bpen, Erdélyben működött. 1941: házasságot kötött Czinder Margittal, 2 lányuk született. 1942: Endrődön népfőiskolai igazgató. 1945. IV. 4–1948. XI. 28: orosz hadifogságban. 1949: a szegedi gázgyárban munkás, gépipari technikusi végzettséget szerzett. Nyugdíjzása után gáz- és vízvezetékszerelő kisiparosként dolgozott. s. k.